Home office/céges rendezvény/konferencia vs. munkabaleset

2018. augusztus 10. 08:56
A munkavállaló egy többnapos konferenciának otthont adó szálloda bejáratánál hajnali kettőkor elesik és eltörik a keze. Egy másikat a céges síelésen ér baleset. A home office-ban lévő munkavállaló telefonkonferenciázás közben füvet nyír és megrázza az áram. Azt hiszitek, viccelek, pedig nem. Munkabaleset, nem munkabaleset? És ha igen, terheli a munkáltatót kártérítési felelősség?

A munkáltató vigyázó szemétől távol

Mivel nagyon sok munkakörben egyre több időt töltenek a munkavállalók a munkáltató helyiségeitől távol: ügyfélnél, otthon, Balaton parton, útközben, ezért egyre több ilyen üggyel fogunk találkozni.

Két kérdés merül fel ilyenkor. Az első, hogy munkabalesetnek minősül-e az esemény, a második pedig, hogy felel-e érte a munkáltató.

Az, hogy valami munkabaleset, első körben azt jelenti, hogy az általánosnál kedvezőbb egészségbiztosítási ellátásokra jogosult a sérült munkavállaló (eltérő orvosi ellátás, magasabb gyógyszer/gyógyászati segédeszköz/gyógyászati ellátás, a táppénznél kedvezőbb feltételű baleseti táppénz). Attól még azonban, hogy valami munkabalesetnek minősül, nem biztos, hogy kártérítési felelősség is terheli a munkáltatót.

Mi az a munkabaleset?

A munkavédelmi törvény azt mondja, hogy munkabaleset az a baleset, ami a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

A baleset pedig akkor következik be a törvény szerint a munkavégzéssel összefüggésben, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri.

Figyelem, minden szónak jelentősége van: helytől és időponttól függetlenül, egyéb szolgáltatás igénybevétele során…

Ha a gyárban dolgozó anyagmozgató leesik a targoncáról, viszonylag egyszerű eldönteni, hogy munkabaleset történt. Manapság azonban olyan esetek is előfordulnak, hogy az éppen egy ügyfélnél dolgozó munkavállaló kiugrik a postára és elüti egy autó, vagy home office-ban a laptop előtt tíz órája dolgozó menedzser tüdőembóliát kap, és meghal. Az utóbbi eset pár éve tényleg megtörtént az Egyesült Államokban, és évekig tartó pereskedés lett belőle a hölgy férje és a volt munkáltató AT&T között.

Minden részlet számít…

A munkabaleset fogalma alapján nem is a home office-ban vagy távolról dolgozás közben történt esetek a nehezen eldönthetőek, sokkal inkább a céges rendezvényeken, konferenciákon történt balesetek megítélése lehet problémás.

Számos tényező befolyásolja, hogy valami munkabaleset-e vagy sem. Fontos szempont, hogy a csapatépítésen, konferencián a munkavállalók részvétele kötelező, vagy csak ajánlott. Kapnak-e a munkavállalók a részvétel idejére munkabért? A baleset a munkáltató által szervezett programon történt vagy a munkavállaló szabadidejében? Ha a síelős csapatépítőt a munkáltató kötelezővé teszi, és napközben, a közös síelésen a munkavállaló a lábát töri, az munkabaleset lesz. Ha azonban a munkavállaló az esti bulit követően, a szabadidejében, saját ötlettől vezérelve éjszakai síelésre megy, az már szerintem nem hozható összefüggésbe a munkavégzésével, így nem is minősül munkabalesetnek.

Tegyük fel, hogy a HR-es, a munkavédelmis és a jogász összedugta a fejét, és megállapították, hogy munkabaleset történt. Ki is töltötték az OEP-es papírt ennek megfelelően. De mi történik, ha a munkavállaló vagy az OEP kártérítést/megtérítést követel a munkáltatótól? Folytatás következik...

hrblog.hu

Kapcsolódó cikkek

Nemzetközi Ifjúsági Nap: Az EU-OSHA támogatja a fiatal munkavállalók egészséges munkahelyeit

2016. augusztus 12. 08:51
A 2016. augusztus 12-én rendezendő Nemzetközi Ifjúsági Nap  rávilágít mindazokra a kihívásokra, amelyekkel a fiatalok világszerte szembesülnek.

A mezőgazdaság reformja visszafordíthatja a klímaváltozást

2018. augusztus 09. 12:31
Fennáll a kockázata annak, hogy a Föld tartósan és visszafordíthatatlanul üvegházzá válik, még akkor is ha a szén-dioxid-kibocsátást sikerül a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott korlátok (1,5-2 Celsius-fokos felmelegedés) között tartani.