Húsvét után: mi jár a ledolgozott munkaszüneti napokra?

2019. április 23. 08:52
Nagypéntek és húsvéthétfő napjain az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók pihentek, megemlékeztek, ünnepeltek. Nem mindenki tölthette azonban otthon a családjával ezeket a munkaszüneti napokat. Dolgoztak az éttermekben, a kirakodóvásárokban, a hibaelhárításban. Az egészségügyi dolgozók, közüzemi szolgáltatók is e körbe tartoznak. Kik oszthatók be rendes és rendkívüli munkavégzésre? Hogyan járjunk el a bérpótlékok elszámolása során?

Munkaszüneti nap – Ki? Mennyiért?

Ahogyan az a bevezető részből is kitűnik, a húsvéti ünnepek nem jelentenek egybefüggő munkaszüneti napokat. Szombat és vasárnap nem ugyanis nem tartozik ide. A szombatnak nincs különösebb jelentősége, ez az általános munkarendben foglalkoztatottak számára egy normál heti pihenőnap, speciális tevékenységek esetén pedig lehet rendes munkanap vagy pihenőnap. A vasárnap érdekes, ugyanis bár nem munkaszüneti nap, azonban a munka törvénykönyve (Mt.) mégis előírja, hogy e napra a munkaszüneti napra vonatkozó munkaidő-beosztási szabályokat kell alkalmazni. Ebből következően húsvétvasárnapra rendes és rendkívüli munkaidőt csak azon dolgozók száméra lehet elrendelni, akik számára munkaszüneti napon is van rá lehetőség.

Munkaszüneti napra rendes munkaidő kivételesen, az alábbi esetekben osztható be:

♦         a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
♦         az idényjelleggel,
♦         a megszakítás nélkül,
♦         társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
♦         külföldön történő munkavégzés esetén.

A fenti körbe tartoznak a különböző közüzemi szolgáltatóknál foglalkoztatottak, az egészségügyben dolgozók vagy a biztonsági szolgálatot ellátó cégek dolgozói is. Mivel étterembe, kávézóba, romkocsmába az emberek általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján munkaszüneti napokon is járnak, a felszolgálók, pultosok, szakácsok stb. beoszthatók e napra.

A rendes munkaidő beosztásának korlátozása mellett a rendkívüli munkavégzés elrendelése is korlátozott. Főszabály szerint nagypéntekre és húsvéthétfőre rendkívüli munkavégzés csak annak a munkavállalónak rendelhető el, aki rendes munkaidőben is beosztható lenne. Ettől eltérni a baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében lehet tenni. Ekkor ugyanis rendkívüli munkaidő bárki számára, korlátozás nélkül elrendelhető. Arra ügyelni kell, hogy az olyan indok, miszerint megnövekedett a munkamennyiség, a megrendelések száma stb., nem alapozza meg a húsvétra történő beosztást az olyan munkavállaló számára, akinek egyébként e napra munkaidő nem rendelhető el. Ezért ugyanis a munkaügyi hatóság szigorúan bírságol.

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

"Rabszolgatörvény": megszólalt a munkaadói oldal is

2018. november 28. 08:00
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) munkaadói oldala elfogadja a 3 éves munkaidőkeret és a 400 óra túlmunka bevezetését, de azt javasolja a kormánynak, hogy a munka törvénykönyvének módosításakor ezek csak lehetőségként kerüljenek be a törvénybe, ne általános szabályként - fejtette ki Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a VKF monitoring bizottságának keddi ülése után az MTI-nek.

Kinek hány naposak lesznek az augusztusi munkahetei? Munkahely vagy munkaidő?

2019. augusztus 12. 09:09
Nyár elején írtunk a Summer Friday - vagyis a szabad nyári péntek - jelenségéről, ami az Egyesült Államokban egyre inkább terjedőben van a cégeknél. Ennek kapcsán pedig felvetődik a kérdés, hogy hogyan alakul át a munkaadó és a munkavállaló viszonya? Mi számít, a munkaidő vagy a teljesítmény, a feladat elvégzése? Kristóf Györgyi, a Hammel and Hochreiter ügyvezetője ad választ a felvetésekre.