Ide vezetett az elbocsátási hullám: siralmasan keveset dolgoztak a magyarok a válság alatt

2021. július 27. 08:56
Jóval kevesebbet dolgoztak a munkavállalók a járvány évében az előző évhez képest az Európai Unióban. A tagországokat nagyon eltérő módon érintette a munkaórák csökkenése. Volt állam, ahol ez a szám csupán néhány százalékkal esett vissza, egyes nemzetek dolgozói viszont a munkával töltött idő 10-20 százalékát is megspórolták. Hazánkban a munkaórák számának csökkenése magas, de az uniós átlagnál csekélyebb mértékű volt.
Ide vezetett az elbocsátási hullám: siralmasan keveset dolgoztak a magyarok a válság alatt

Az Európai Unió összes államát vizsgáló legfrissebb, a tavalyi évre vonatkozó Eurostat felmérés adatai alapján, a  főállásban ledolgozott munkaórák száma átlagosan 12 százalékkal csökkent az előző évhez képest.

 
 

A közlemény szerint az, hogy az EU-s állampolgárok által ledolgozott órák száma ilyen drasztikus mértékben csökkent, egyértelműen a pandémiát kísérő intézkedések következménye. Nagy számú aktív korú kényszerült ugyanis munkahelyet váltani, az álláskeresés idejének kitolódása miatt a két munkahely között az átlagosnál hosszabb szünettel.

Az Eurostat adatai szerint egyébként az Unió minden államában csökkent a munkával töltött órák száma.

Változó, hol mennyire volt drasztikus a változás

A tagállamok között azonban ennek mértéke nagyon is eltérő. Ha megnézzük az egyes országokra vonatkozó statisztikát, láthatjuk, a dél-európai államokban érezhető legnagyobb mértékben a csökkenés.

A munkaórák Görögországban csökkentek a legnagyobb (19,7 százalékos) arányban 2019-hez képest. De majdnem ennyivel kevesebbet dolgoztak Spanyolországban is (19,5 százalék), valamint hasonló mértékben sújtotta a válság Portugáliát és Olaszországot is. Mindkét országban 19 százalékos volt a visszaesés.

Ahogy a fenti ábrán látszik, egyes országokban ezzel szemben a járvány alig volt hatással a ledolgozott munkaórák számára. Ilyen Hollandia, ahol 3,2 százalék, Finnország, ahol 4,4 százalék, valamint Dánia és Luxemburg, ahol 4,1-4,1 százalék volt a csökkenés a ledolgozott órák számában a járvány évében.

Az EU összesen 26,9 millió állampolgára dolgozott kevesebbet, mint egy évvel korábban. 2019-ben 24,4 millió embert érintett ugyanez az irányú változás. Sokkal szembetűnőbb viszont a pandémia hatása, ha a csökkent munkaidő okait is vizsgáljuk.

A ledolgozott munkaórák csökkenésének fő oka ugyanis 2020-ban az átmeneti munkanélküliség volt. Az átmenetileg munka nélkül maradtak száma ugyanis a 2019-es félmillióról tavaly 3,9 milliósra ugrott. 5,8 millióan pedig egyéb okok miatt dolgoztak kevesebbet (ebbe bele tartoznak például azok, akikre a digitális oktatás miatt jóval több feladat hárult a gyerekük mellett). Összehasonlításképpen 2019-ben az "egyéb okból" kevesebbet dolgozók száma még 1 millió 100 ezerrel kevesebb, 4,7 millió volt.

Nem meglepő módon, ezzel párhuzamosan az átlagos munkaidejüknél többet dolgozók száma az előző évhez képest csökkent, annak okától függetlenül. A túlórázók  száma 7,3-ról 5,8 millióra esett vissza 2020-ban. Azok száma, akik változó munkarend miatt dolgoztak többet 4,7 millióra esett vissza, ami 1 milliós csökkenés a 2019-es számhoz képest, és az ezen felüli egyéb okból többet dolgozók száma is félmilliós visszaesést produkált az előző évhez képest, 2,3 millióra.

Forrás és a grafikonok megnézhetőek itt

https://www.penzcentrum.hu/gazdasag/20210726/ide-vezetett-az-elbocsatasi-hullam-siralmasan-keveset-dolgoztak-a-magyarok-a-valsag-alatt-1116500

Kapcsolódó cikkek

13 tipp teljesítményértékelő beszélgetésre

2020. január 06. 15:20
A megtartás és a motiválás szempontjából is nagy a tétje ennek a műfajnak. Aki jól csinálja, ott nő az elkötelezettség és javul a teljesítmény, aki rosszul, ott csak a felmondások száma emelkedik. Hogyan hozhatja ki a legtöbbet ebből? Nincs általános csodaszer, a kulcsszó a hitelesség és ezt is tanulni kell. Most 13 szempont, hogy elkerülje a gyakori hibákat.

Home office a megoldás, drasztikusan drágultak az irodakialakítás költségei

2022. május 13. 09:13
Öt éves viszonylatban kétszeresére nőttek az irodák kialakítási költségei – derül ki a CBRE által publikált Fit-Out Cost Guide 2022 kiadványból. 2022-ben egy sztenderd iroda fizikai kialakítása négyzetméterenként 704 eurót igényel, egy prémium irodahelyiség esetén 1063 eurós, luxusiroda esetében pedig 1571 eurós költségvonzattal érdemes kalkulálni, amit az egyéb, nem beépülő költségek tovább növelnek.