Így kéne átalakítani az agráradózást

2018. augusztus 15. 09:44
„Merész tervek: teljes reform előtt az agráradózás?” című beszélgetés során a NAK egyik közelmúltbeli javaslatát vitatták meg szakemberek Hajdúböszörményben. Az áfacsökkentés folytatását és a családi mezőgazdasági vállalkozási forma bevezetését egyöntetűen kedvezően fogadták.

Még idén májusban tette közzé a NAK az „Erősödő agrár- és élelmiszer-gazdaság, jólétében gyarapodó vidék” című, a kormányzati stratégiai tervezést segítő csomagját, amelyet a kamara tisztségviselői azóta több eseményen is ismertettek a gazdálkodókkal, agrárszakemberekkel – így volt ez augusztus 10-én is, ekkor Szólláth Tibor, a NAK Hajdú-Bihar megyei elnöke a hajdúböszörményi Kelet-Magyarországi Agrárfórumon vázolta a kamarai elképzeléseket. A korábbiakhoz képest az volt a különbség, hogy

 

ezúttal az érdeklődő közönség előtt agrárszakemberek vitatták meg a kamarai anyag egy részét.
Túl nagy teher

Ez a kiemelt rész pedig az agráradózás volt. A NAK szerint szükség van valamennyi alapvető élelmiszer áfájának 5 százalékos csökkentésére – és ez, a köztestület számításai szerint, az állami költségvetésben nem jelentene érdemi kiesést –, a munkát terhelő adók mérséklésére, az őstermelői adózás igénybe vételének felülvizsgálatára, a családi mezőgazdasági vállalkozás, mint új vállalkozási forma bevezetésére, illetve 100 millió forint árbevételig kedvezményes adózásra.

Azt már a panelbeszélgetés elején leszögezte Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese, hogy a kamarai összefoglalóban szereplő valamennyi javaslat, így az agráradózási is, egyelőre terv, érdemi kormánydöntés még nincs egyikről sem.

A megfelelő adózási forma megtalálása és az adófizetési hajlandóság mondhatni örökzöld ügy a mezőgazdaságban.

– Az árbevétel kicsi, az adó sok, ez általános nézőpont már több évtizede – jegyezte meg Sántha Imre, a Formula-GP Kft. ügyvezető igazgatója is.

Úgy vélte, általános elvárás egy adórendszertől, hogy a mérték ne legyen túlzó, megfizethető legyen, és segítse mindennapi munkát, a cégek eredményes működését.

Hasonló véleményen volt Szabó Miklós, a Tranzit-KER Zrt. vezérigazgatója, aki szerint égető gond a munkát terhelő adók magas mértéke, mert így nem csak a betanított munkások, az idénymunkások alkalmazása okoz nehézséget, hanem a folyamatos termeléshez szükséges szakképzett munkavállalóké is. Mint mondta,

a potenciális dolgozók elsődleges munkaerőpiacra való tereléséhez adókedvezményeket szükséges nyújtani vagy a munkát terhelő adók mértékét érdemben csökkenteni.
Az áfacsökkentés előnyös és hátrányos is

Jakab István, a MAGOSZ elnöke úgy vélte, az adófizetési hajlandóság a kulcs. Véleménye szerint, ha a terheket mindenki tisztességgel megfizeti, akkor lehet egyszerűsíteni, és be lehet vezetni egy stabil, kiszámítható mezőgazdasági adórendszert. Hozzátette, a kormányzat jó irányban indult el például az ekáer bevezetésével vagy az élelmiszeráfa-csökkentéssel, ráadásul utóbbi hatására nőtt is az adóbevétel és a forgalom, illetve fehéredett az agrárgazdaság.

A jelentősebb termékkörök közül eddig sertés (szinte a teljes termékpálya), az élő és fagyasztott hal, a baromfihús, a friss tej, a tojás áfája csökkent 5 százalékra, majd 2019. januártól az UHT- és az ESL-tejé is mérséklődik.

Sántha Imre szerint fontos, hogy ez a folyamat megmaradjon, és jó lenne kiterjeszteni a zöldségekre és gyümölcsökre, a sütőipari termékekre, valamint akár a cukorra és az olajra is. (Ugyan az agrárfórum egy másik panelbeszélgetésén hangzott el, de ide kapcsolódik egy nem elhanyagolható észrevétel. Bodnár Lajos, a Hajdúböszörmény Béke Mezőgazdasági Kft. elnöke szerint, jó, hogy lement a sertés áfája, ám a tenyésztéshez szükséges inputanyagokat változatlanul 27 százalékos áfa terheli. Az ebből adódó különbözetet az áfa-visszatérítésig gyakorlatilag meghitelezi az államnak termelő. Ez hónapokon át jelentkező hiányt is jelent, amit valahogy ki kell gazdálkodni. Bodnár szerint az illetékeseknek ezt a helyzetet is kezelniük kellene.)

Megérett a változtatás

A társasági formákra áttérve a Formula-GP Kft. ügyvezető igazgatója megjegyezte, a családi gazdaság jelen állapotában betöltötte szerepét, így a változtatás időszerűnek tűnik. Szabó Miklós pedig helyesnek tartaná, hogy a többség érdekeinek megfelelő egyszerűbb és igényesebb rendszer jönne létre, ami pedig – szerinte szintén helyesen – egyúttal a jelenlegi őstermelői adózás változásával is járna. Jakab István szerint az őstermelők egy részének lehet, hogy hasznosabb is lenne a kamara által javasolt családi mezőgazdasági vállalkozási formát és az ehhez kapcsolódó kedvezményes adózást választaniuk. Hozzátette, az őstermelői létszám – valóságos szintre – csökkenése az agrárigazgatás munkáját is nagyban könnyítené.

Az elhangzottak kapcsán Papp Gergely megjegyezte, hogy egy esetleges kormánydöntés után az érintetteknek mindenképpen lenne türelmi idő, hogy kiválasszák a maguk számára legoptimálisabb vállalkozási és adózási formát.

magyarmezogazdasag.hu

Kapcsolódó cikkek

Kezdődik a tavaszi élelmiszer-razzia

2016. március 02. 19:36
Az élelmiszer-előállítóknak, csomagolóknak és forgalmazóknak is számítaniuk kell élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzésekre.

Megszorítások lehetnek az agrártámogatásoknál

2018. január 12. 08:55
Megszorításokkal kell számolni az unió 2020-2027 közötti új Közös Agrárpolitikájában (KAP) Günther Oettinger uniós költségvetési biztos szerint. Miközben a brit kilépés bevételkiesést okoz, a közös védelmi politikára, a biztonságra és a migrációs problémákra többet kell költeni.