2020-ban rendezték meg először az élelmiszer-pazarlás elleni világnapot az ENSZ kezdeményezésére. A korábbi kutatások a témában azt igazolták, hogy a 2016-os eredményekhez képest 2019-re 4 százalékkal csökkent Magyarországon az élelmiszerpazarlás mértéke, viszont még mindig átlagosan 65 kg élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban fejenként. A pazarlás egyik fő oka a nem megfelelő tárolás - erre nyáron különösen érdemes figyelni, hiszen a hőségben sokkal könnyebben tönkremennek az ételek.

Ételek tárolása nyáron

1. Amikor bevásárolsz, akkor utoljára a hűtött, fagyasztott dolgokat tedd a kosárba nyáron! Hogyha utána hosszabb út, mire hazacipeled, vagy hazafuvarozod a zsákmányt, akkor érdemes hűtőtáskába tenni a hűtendő dolgokat - így nem fogsz úgy járni, hogy már a hazaút alatt kezd megromlani a hús például. Amikor hazaérsz, a hűtős, fagyasztós dolgokat rögtön pakold el!
2. A hűtőben ne legyen több 5°C-nál a Good Housekeeping tanácsa szerint. Mivel a hűtőkapcsoló nem mindig pontos, megbízható, főként a régebbi készülékeknél, érdemes lehet beszerezni egy hűtőhőmérőt. Ezen túlmenően fontos, hogy ne pakold meg dugig a hűtődet, mert úgy nem tud a levegő keringeni, és nem hűlnek le úgy a kaják.
3. Próbáld a lehető legkevesebbet nyitogatni a hűtőajtót nyáron, és főként ne állj a nyitott hűtőajtóba és morfondírozz ott hosszú perceken át! A kajáknak, a készüléknek se tesz jót, a villanyszámláról nem is szólva.
4. Amit a fagyasztóból veszel ki, azt előbb hagyd a hűtőben lassan felengedni, ahelyett, hogy a konyhapulton hagynád. Így a hirtelen hőmérsékletváltozás miatt nem változik meg az állaga, íze, és nem indul romlásnak se, ha ott felejti valaki hosszabb időre a pulton.
5. Készülj fel arra, ha áramszünet, a hűtő meghibásodása miatt meg tudd menteni az ételeidet nyáron is. Tegyél pár jégakkut a fagyasztóba, tarts hűtött vizet a hűtőben, hogyha véletlen baj történik, egy hűtőtáskába át tudd rámolni a megmentendő kajákat, amíg megoldod a problémát.
6. A jégakku piknikezéshez, strandoláshoz is jól jöhet: érdemes mindent előre jól behűteni, és úgy pakolni a hűtőtáskába, italokat egy külön táskába az ételektől, nehogy valami kifolyjon, amitől minden tönkremegy a táskában. Ha valamilyen csirkéből készült ételt csomagolunk a piknikre, különösen figyeljünk a hűtésre!
7. Hosszú autóutakon sokan elkövetik azt a hibát, hogy a hűtőtáskát az átmelegedett csomagtartóba teszik, ahelyett, hogy a légkondicionált utastérbe tennék, pedig hely lenne neki.
8. Ne csak az ételek csomagolására figyelj oda, amikor bepakolsz a strandra, vagy egy piknikhez - tegyél be konyharuhát, nedves törlőt, kézfertőtlenítőt. Sokszor nem is az étellel van a baj, hanem azzal, hogy nem mosunk kezet, vagy ha valami piszkos lesz, nem tudjuk letisztítani kellőképpen.
9. Akár kerti parti, akár kirándulás miatt eszünk a szabadban, fontos, hogy ne hagyjuk őrizetlenül az ételeket, hogy megtámadják őket a muslincák, hangyák, darazsak, medvék, Olyan edényekbe pakoljunk, amelyeket le lehet zárni könnyen a kártevők elől, és amint az étkezésnek nagyjából vége, és már csak mindenki csipeget, érdemes el is rakni azt, ami megromolhat a melegben, szószokat, tejjel készült ételeket, salátákat, stb.
10. Az olyan ételek, amelyek igénylik a hűtést, és 2 óránál tovább előlhagytuk őket, azokat már el kell dobni. Ebben a hőségben nagyon könnyen kaphatunk szalmonella fertőzést, gyomorrontást tőlük. Ne kockáztassunk!

Az ételmérgezés egyik leggyakoribb forrása a nem megfelelően megsütött, majd helytelenül, hűtés nélkül tárolt hús! Különösen a szárnyas és a darált húsok elkészítésénél kell az alaposságra figyelni. A nyers tojást tartalmazó ételek és a tojástartalmú édességek - mint például tatár beefsteak, tiramisu, madártej, a házi majonézzel készülő ételek - is okozhatnak szalmonella-fertőzést csakúgy, mint a mosatlan, nyers zöldségek, gyümölcsök. A hagyományos készítésű, olvadó vaníliafagyival is érdemes vigyázni, és fontos alapszabály, hogy ha a fagylalt egyszer már megolvadt, nem szabad újrafagyasztani!

A szalmonellafertőzés tünetei

A magas láz (enyhébb esetben csak hőemelkedés), a hányinger, a hányás, a vizes hasmenés, a köldök körüli hasi fájdalom, a gyengeség, a fáradékonyság - a fertőzés után 1-2 nappal jelentkeznek. A hasmenés többnyire 3-7 napig, a lázas állapot 3-4 napig tart.

A betegség lefolyása után az esetek 80 százalékában 4-5 hét után megszűnik a szalmonellabaktérium széklettel való ürítése is, a betegeknek csak 1-2 százaléka válik tartós hordozóvá. A baktériumok az élelmiszeren túl leggyakrabban vízzel vagy piszkos kéz közvetítésével kerülnek a szervezetbe. A kórokozó a beteg vagy tünetmentes fertőzött személy vagy állat székletével, illetve tojással kerül a külvilágba, vagy akár a levágott állatok húsán is előfordul. A betegség a higiénés szabályok betartásával és az élelmiszerek megfelelő hűtésével megelőzhető, de az alapos sütés-főzés is elpusztítja a szalmonellabaktériumokat.

Hozzátette, hogy a szalmonellózis legtöbbször otthon kezelhető fertőzés, a beteg az esetek túlnyomó többségében magától is meggyógyul. Enyhe vagy közepesen súlyos esetekben antibiotikum sem szükséges, mindössze az esetek kis százalékában javasolt, például a 65 évnél idősebb vagy az egyévesnél fiatalabb, gyenge immunrendszerű betegeknél.

www.penzcentrum.hu