Jön a három műszakos munkarend

2021. szeptember 21. 08:46
Jöhet a három műszakos munkarend, vagy akár a 12 órás beosztás, a túlóra pedig preferált – többek között ilyen tapasztalatokat szereztek eddig a hazai vállalkozások az Európai Unión kívülről érkezett, kölcsönzött munkavállalókkal. A konstrukció azon túl, hogy hatékony megoldást jelent a munkaerőhiányra, nagyon gyors megtérülést hozhat, az adminisztrációs terheket pedig a kölcsönzéssel foglalkozó szolgáltatók veszik át a magyar cégektől.
Jön a három műszakos munkarend

Évekkel ezelőtt, az egyre nagyobb problémát jelentő hazai munkaerő-hiány kezelésére jelent meg a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó Work Force gyakorlatában, hogy az Európai Unión kívülről is kerestek munkavállalókat, hogy így teljesítsék magyarországi partnereik igényeit. Napjainkra pedig már bevett, és a megoldást kipróbáló cégek körében kedvelt megoldássá vált.

A konstrukció egyik nagy előnye, ami a munkaerő-kölcsönzést általában is jellemzi, az a rugalmasság, ami érzékelhető volt a pandémia alatt is. A múlt évben a korlátozások, illetve a termelés visszafogása miatt számos harmadik országból érkezett kölcsönzött munkavállalótól köszöntek el a vállalkozások, azonban a gazdaság újraindulásával ismét megugrott irántuk a kereslet.

Ez tulajdonképpen érthető is, hiszen a hazai társaságok összességében pozitív tapasztalatokat gyűjtöttek velük kapcsolatban.

Eleinte fenntartásokkal fogadták a partnereink, amikor a hazai munkaerő-hiány enyhítésére azt javasoltuk, hogy az Európai Unión kívüli, szomszédos országokból hozzunk munkavállalókat. A legtöbben a nyelvi nehézségek és a kulturális különbségek miatt aggódtak. Azonban azok a társaságok, amelyek azóta kipróbálták ezt a lehetőséget, határozottan pozitívan nyilatkoztak. Nem probléma számukra a három műszakos, vagy a 12 órás beosztás, és kimondottan keresik a túlórázási lehetőségeket

– számolt be a tapasztalatokról Czellecz Zoltán, a Work Force operációs igazgatója.

Ráadásul – bár többletköltséggel jár a harmadik országból érkező kölcsönzött munkavállalók foglalkoztatása – a már vázolt előnyök miatt ez hamar megtérül. Mivel pedig munkaerő-kölcsönzésről van szó, a Work Force az adminisztrációs terheket és az olyan logisztikai feladatokat is átvállalja partnereitől, mint például a beutaztatás, a szállásoltatás, vagy az ellátás. A lehetőséggel főként a logisztika, kereskedelem területén tevékenykedő vállalkozások, illetve a termelőcégek élnek.

A partnereinknek is van házi feladatuk, ugyanis a munkautasításaikat, illetve a munkába álláshoz szükséges képzéseket le kell fordítaniuk a megfelelő nyelvre. Emellett át kell gondolniuk azt is, hogy a nyelvi akadályokat hogyan lehet leküzdeni a mindennapokban. Mivel az elmúlt években nagyon komoly tapasztalatokra tettünk szert a harmadik országból – főként Ukrajnából, kisebb számban Szerbiából – származó munkavállalók kölcsönzése kapcsán, ezért ha arra van igény, akár ebben a felkészülésben is tudunk segíteni a megbízóinknak

– fűzte hozzá Czellecz Zoltán.

Mivel nagyjából fél évig a vendéglátás, turizmus csak minimálisan működött, a korábban ott dolgozók közül sokan kerestek munkát más ágazatokban, ami átmenetileg enyhítette a munkaerő-hiányt. Viszont ahogy újra nyithattak az éttermek, kávézók, szállodák, illetve beindult a belföldi turizmus, szép számmal tértek vissza a vendéglátásba a korábban ott dolgozók, ami a Work Force várakozásai szerint a második félévben ismét a korábbi évekhez hasonló igényt eredményez majd a külföldi kölcsönzött munkaerőre is.

Vendégmunkásokkal pöröghet fel a magyar gazdaság

Óriási munkaerőhiány alakulhat ki hónapokon belül, ezért is dönthetett úgy a nyár közepén a kormány, hogy megkönnyíti a külföldi vendégmunkások toborzását, ami a VG-nek nyilatkozó szakértő szerint nemcsak a vállalatok, hanem a magyar munkavállalók elemi érdeke is.

Az ugyanakkor kérdéses, hogy meddig lesz majd lehetőség a Magyarországon jelenlévő munkaerő-igény Ukrajnából, vagy Szerbiából történő kezelésére.

Az utóbbi 1-1,5 évben nyilvánvalóvá vált, hogy tőlünk nyugatabbra is egyre inkább megoldásként tekintenek a munkaerő-hiány enyhítésére az ukrán, szerb, illetve más balkáni országokból származó munkaerőre. Megkezdődött a munkaerő-piacok megnyitása előttük, ezért a harmadik országból származó munkavállalókkal dolgozó hazai cégeknek érdemes már most felkészülni erre a kihívásra is

– egészítette ki Czellecz Zoltán.

A kormány mindenesetre már most dolgozik a kérdés kezelésén: szeptembertől életbelépett ugyanis a 407/2021 számú kormányrendelet, mely újabb harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatását teszi lehetővé. Szintén a kormányrendelet értelmében lép életbe a jövőben egy úgynevezett Minősített Foglalkoztatói státusz, melyre a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó HR szolgáltatók pályázhatnak majd. A minősítés megszerzéséhez emelt szintű szakmai, valamint letétfizetési elvárásoknak szükséges megfelelni, a nyilvántartásba való bekerülés pedig egyértelműen biztonságot, stabilitást, és megfelelő szakértelmet sugall mind a munkáltatói, mind pedig a munkavállalói oldalnak. Amint a Minősített Foglalkoztatói státusz részletei napvilágot látnak, a Work Force az elsők között tervezi ennek megszerzését.

www.vg.hu

Kapcsolódó cikkek

Kötelező lesz az oltás?

2021. november 02. 08:19
2021. október 28-án a  Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának soron kívüli összehívását kezdeményezte a munkavállalói oldal a munkáltatók által egyoldalúan elrendelhető védőoltásra kötelezés kérdésében. A szakszervezetek kérik, hogy kormány konzultáljon a kérdésről.

Munkajogi kérdések és a COVID-19

2020. szeptember 23. 08:30
A koronavírus (COVID-19) 2020. tavaszi első hullámában a kormány által elrendelt rendkívüli helyzet és az ahhoz kapcsolódó rendkívüli intézkedések – jogszabályok segítették elő a védekezést. Ilyen módon az alap jogi szabályozáshoz képest több könnyítés került bevezetésre, azonban ezek a rendkívüli helyzet megszüntetésével nagyrészt hatályukat veszítették, ezért a jelenlegi helyzetben a védekezést már az általános és alap jogi szabályozás keretei között kell megszervezni - írja honlapján dr. Pajor Dávid.