Kérhet-e a munkáltató védettségi igazolványt a dolgozótól?

2021. október 25. 08:31
Lehet-e foglalkoztatási feltétel a védettségi igazolvány megléte? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Kérhet-e a munkáltató védettségi igazolványt a dolgozótól?

A kérdés konkrétan így szólt: "Vagyonvédelmi cégnél foglalkoztatunk munkavállalókat. Néhány megrendelőnk védettségi igazolványt vagy gyakori tesztelést ír elő. Kérdésem, hogy a járványhelyzetre való hivatkozással megtehetjük-e, hogy a foglalkoztatás feltétele legyen a védettségi igazolvány megléte, illetve rá lehet-e kérdezni, vagy arra, hogy oltatná-e magát a jelölt? A meglévő állományt felmérhetjük-e és lehet-e munkaviszony-megszüntetés indoka, ha valaki nem rendelkezik védettségi igazolvánnyal és nem akarja oltatni magát? Adatkezelési tájékoztatót és nyilatkozatot készítettünk. A cél az egészség védelme és a munkavégzés zavartalanságának biztosítása, valamint a további fertőzés megakadályozása."

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (
Mt.) 10. § (1) bekezdése szerint a munkáltató a munkavállalótól olyan nyilatkozat megtételét vagy személyes adat közlését követelheti, amely a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése (megszüntetése) vagy e törvényből származó igény érvényesítése szempontjából lényeges. Azt azonban, hogy mi minősül lényeges adatnak, nem határozza meg a jogszabály.

Segítséget nyújthat ennek megítélésében a NAIH ajánlása, mely szerint a munkáltató jogszerűen kérdezhet rá a védettségre akkor, ha ehhez munkajogi, munkavédelmi, munkaszervezési célokat (érdekeket) tud igazolni. Ez elsősorban egészségügyi szakkérdés, ezért érdemes a vizsgálatba bevonni a foglalkozás-egészségügyi szakorvost.

A felvételi eljárás során szintén irányadók a fentiek, tehát felmérhető, hogy ki védett, ha teljesül az Mt. fentiek szerinti követelménye. Gyakorlata azonban nincs, ezért óvatosan és körültekintően kell eljárni.

A hatályos szabályozás szerint nem teheti kötelezővé a munkáltató az oltást (kivéve az egészségügyi dolgozók esetét), annak felvétele önkéntes. Arra van lehetősége, hogy az ösztönözze az oltási kedvet, például extra szabadsággal.

A munkaviszony megszüntetését csak akkor lehet jogszerűen alkalmazni, ha a munkáltató észszerű munkaszervezési vagy munkavédelmi intézkedésekkel mindent megtett a munkaviszony fennmaradása érdekében, de mindezek ellenére a védettség hiányában erre nincs lehetőség.

Például, ha a munkáltató az üzemorvossal együttműködve arra jut, hogy adott munkakörben csak olyan munkavállaló dolgozhat, aki védett (mert ellenkező esetben komoly kockázatnak tenné ki a partnereket, vevőket stb.), akkor – ha megoldható – a munkakörén belül olyan feladat ellátásra kell utasítani, ahol nem feltétel az oltás megléte, vagy meg kell kísérelni átirányítani a munkavállalót, vagy munkaszerződés módosítást eszközölni stb., és ha ezek a lehetőségek sem működnek, akkor kerülhet szóba a felmondás. Ugyanakkor bírói gyakorlat hiányában ez is rendkívül ingoványos terület.

 

www.adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

A százmilliós adatvédelmi bírság tanulságai

2020. július 27. 08:19
A személyes adatok védelmét szabályozó Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) 83. cikke akár milliárdos bírságok kiszabását is lehetővé teszi. Ez idáig azonban jelentős mértékű adatvédelmi bírság kiszabására Európában alacsony, bár egyre növekvő számban került sor. Magyarországon az első százmilliós nagyságrendű büntetést a felügyeleti hatóság 2020. május 18. napján szabta ki, s ezzel új fejezet nyílt az adatvédelem történetében. Az alábbiakban az ügy tanulságait mutatjuk be:

Mi változik 2021-ben a munka világában?

2021. január 11. 09:15
Érkezik a katások büntetőadója, a kivások viszont kevesebbet fizetnek majd. Nő az egészségügyi szolgáltatási járulék összege, a szochó viszont egyelőre nem csökken. Adómentesen finanszírozhatják a munkahelyek a járványhoz kapcsolódó szűrővizsgálatokat és az óvodai költségeket is.