A Nógrád megyei Rimóc mintakertje

A 2019-ben indult Felzárkózó Települések program egyik alapvető célkitűzése volt a hosszú ideje parlagon maradt kertek, illetve a falvak belterületén található, gondozatlan földek megművelése. Az ország legszegényebb településein a mostani felnőttek már nem látták szüleiket, nagyszüleiket kertet művelni, a kertművelés alapjait újra meg kell tanítani az itt élő embereknek.

 

A települések belterületén összenyitott hátsó kertekben több helyszínen is közösségi kerteket alakítottak ki, ahol szakemberek útmutatása mellett közfoglalkoztatásban dolgozó helyi lakosok művelnek többhektáros földdarabokat.

 

A program kiemelt helyszínein – így többek között Tarnabodon, Rimócon, Martonyiban, Besenyődön, Tarpán, Zalakomáron – a közösségi kertek egyre jelentősebb szerepet töltenek be a helyi gazdaságban.

 

Néhány településen innovatív, víztakarékos termelési eljárásokat alkalmaznak, modern, fenntartható modelleket honosítanak, melyek csökkentik az időjárással szembeni kiszolgáltatottságot, és tervezhetőbb, kiszámíthatóbb művelést tesznek lehetővé.

 

A Felzárkózó Településeken több mint harminc mintakert működik, és ezek hatására egyre több és több család kezdi el a saját kertjét is művelni.

A programba jelentkező helyi lakosok, miután felásták a kertjüket, könnyen termeszthető, az adott vidéken előforduló növények magjait kapják adományba, több helyen jellemzően céklát, répát, retket, babot, petrezselymet és salátát ültetnek. Más falvakban paprikát és paradicsomot termesztenek, ez utóbbiakhoz a korábbi tapasztalatok alapján 2023-ban nem magot, hanem előnevelt palántát kapnak a családok. A Jelenlét pontok munkatársai a termőterület kialakításától egészen a betakarításig figyelemmel kísérik, szükség esetén segítik a családok munkáját.

 

A Felzárkózó Települések program jelenleg 118 településen zajlik, a falvakban kialakított Jelenlét pontokat húsz civil és egyházi szervezet működteti.

 

A legszegényebb településeken újraéledő háztáji termelés csökkenti a családok kiszolgáltatottságát, a saját szükségleteket meghaladó termény pedig a Tiszabőn, Gyulajon és Tiszaburán működő kézműves technológiával működő feldolgozó üzemekbe kerül, ahol modern, egészségtudatos étrendbe illeszthető krémek, lekvárok, csatnik, szörpök készülnek, melyek egyre több helyen kereskedelmi forgalomban is megjelennek.

 

Forrás: Felzárkózó Települések program közlemény