Kevés, de jó minőségű az idei burgonyatermés

2018. október 05. 08:36
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai alapján idén az optimális negyventonnás termés csupán kétharmadát takaríthatják be, ez a hazai fogyasztást sem fedezi teljesen
A burgonyatermés minőségével kapcsolatban problémák nem lesznek, a mennyiség, a méret és az alak viszont megsínylette az aszályos időszakokat. Végleges adatok nagyjából egy hónap múlva várhatók – mondta lapunknak Kecskés Gábor, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnöke.

krumpliAz aszály utáni belvizek hatása legalább ugyanennyire megmutatkozik (Fotó: MH)
Végéhez közeledik a burgonya betakarítása az országban. A többi szántóföldi növényhez és zöldségféléhez hasonlóan a burgonyát is megviselte az aszály az idei évben, és ez a hozamot is negatívan érintette – mondta el lapunknak Kecskés Gábor, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnöke. Hozzátette, a burgonyatermés minőségével nem lesznek ugyan problémák, de a mennyiséggel, a mérettel, az alakkal kapcsolatban viszont már látható, hogy igen. Jóval kevesebb termett az idén, és sokkal több közötte az alaktalan gumó. Még körülbelül egy hónap, mire ténylegesen befejeződik a betakarítás, végleges adatok akkor várhatók majd – fogalmazott az elnök.

Egy magyar ember évente átlagosan huszonöt–harminc kilogramm krumplit fogyaszt. A legtöbb burgonyát Csongrád, Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyében termelik; a növénynek idén az aszály, majd a későbbi nagy esőzések és a krumplibogarak sem kedveztek – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.

Míg – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint – 1960-ban hazánk még évi hárommillió tonna burgonyát termelt, 1990-ben már csak mindössze 1,2 milliót, a 2000-es évek elejére ez 784 ezer tonnára csökkent. Jelenleg Magyarországon – a területalapú támogatási kérelmek adatai alapján – üzemi méretben 8088 hektáron termelik; mintegy kétszázezer tonna körüli az éves üzemi burgonyatermés, ehhez jön még hozzá a háztáji termesztés. Azaz a kimutatások alapján az látható, fél évszázad alatt a tizedére csökkent a burgonyatermesztés.

A magyarországi fogyasztás hetvenöt–nyolcvan százalékát fedezi a hazai termés, emellett az elmúlt években 22-28 ezer tonna volt az import étkezési burgonya mennyisége, a legtöbb Franciaországból, Hollandiából és Szlovákiából érkezett. A burgonyaexport öt-tízezer tonna, elsősorban Romániába és Csehországba irányul. 

Mindemellett nagyon magas a késztermékek behozatala. A feldolgozott, fogyasztásra előkészített, fagyasztott késztermékből 40–46 ezer tonnát importálunk, a legtöbbet Hollandiából és Lengyelországból. Érdekes módon a tízezer tonna körüli ilyen exportunk nagy része is Hollandiába és Lengyelországba megy. Idén a burgonya kezdeti fejlődése az aszályos időszakra tevődött, ezért a tőszám-beállottság sok helyen alacsonyabb volt az optimálisnál. Aki az aszályban nem öntözött, az gyenge-közepes termésre számíthat. A csapadékosra fordult időjárás már kedvezett az állományoknak, de azokon a helyeken, ahol több csapadék hullott, jelentős belvíz is kialakult, és az állomány víz alá került. Ennek, illetve a kedvezőtlen időjárásnak a hatása a termésmennyiségben is megmutatkozik. 

A NAK adatai alapján az idén 23,9 tonna/hektáros termésátlagra lehet számítani, szemben az optimális negyven tonnával.

magyarhirlap.hu

Kapcsolódó cikkek

Bankszövetség: hozzák vissza a lakástakarékot és az adómentes cafetériát

2018. október 18. 07:56
A Magyar Bankszövetség arra kéri a kormányt, hogy a most megszüntetett lakástakarék mint takarékossági forma helyett, szakmai egyeztetés alapján, olyan új konstrukció közös kialakítása váljon lehetővé, amelyben az állami támogatás hosszú távon működhessen.

Javaslatokat dolgoztak ki az agráros nemzedékváltásra

2017. november 21. 08:24
Szakmai anyagot készített az agrárgazdasági nemzedékváltásról a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – Agrya. A tervezetet a közelmúltban mutatták be a parlamenti pártok agrárpolitikusainak, illetve a Miniszterelnökség és a Földművelésügyi Minisztérium vezetőinek.