Kezdődik a tavaszi élelmiszer-razzia

2016. március 02. 19:36
Az élelmiszer-előállítóknak, csomagolóknak és forgalmazóknak is számítaniuk kell élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzésekre.

A korábbi évek gyakorlatát követve Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár idén is elrendelte a tavaszi szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzést. Március 1-28-a között az élelmiszer-előállítók, csomagolók és forgalmazók az egész ország területén számíthatnak az élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrökre.

A tavaszi szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés a gasztronómiai hagyományoknak megfelelő termékekre fókuszál. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által koordinált akció során a megyei kormányhivatalok ellenőrei kiemelt figyelemmel vizsgálják a pácolt, a füstölt nyers, vagy főtt húskészítményeket, kiváltképp a húsvéti ünnepek előtt keresett sonkát, a tojást, az édesipari termékeket, a különféle borokat és egyéb szeszes italokat, a szezonális zöldség-gyümölcsöt, valamint ezen termékek előállítóit, forgalmazóit. A hatóság emberei az előttünk álló hónapban különös figyelemmel ellenőrzik az élőállat-, elsősorban a nyúl- és a bárány-szállításokat is.

Forrás: agroinform.com

Kapcsolódó cikkek

Mit kell tudni a munkáltatói fizetési felszólításról?

2018. november 05. 08:53
 
Ha a munkáltatónak valamilyen pénzkövetelése áll fenn a munkavállalóval szemben, akkor e követelését többféleképpen érvényesítheti. A követelés érvényesítésének egyik módja a munkáltató által a dolgozóval közölt fizetési felszólítás, amely meghatározott feltételek esetén alkalmas arra, hogy a munkáltató követelése végrehajtásra kerüljön. Mit kell tudni a munkáltatói fizetési felszólításról?
 

Mulasztásos alkotmányellenesség a Nemzeti Földalap szabályaiban - Az Ab a természeti erőforrások védelmében döntött

2017. október 18. 07:15
Az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításával egyidejűleg nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítaná a Nemzeti Földalap sarkalatos szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését. A Földalap célja a természeti erőforrások - különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, illetve a honos növény- és állatfajok - védelme, és megőrzése a jövő nemzedékek számára. A módosított szabályozás nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a bevételek államadósság csökkentésére történő felhasználása ezeknek a céloknak a megvalósítását veszélyeztesse. Az Alkotmánybíróság a környezetjog egyik legszigorúbb szabályát, az elővigyázatosság elvét rendelte alkalmazni.