Lehet-e szóban munkaszerződést kötni?

2021. február 24. 07:38
A munkaszerződés alakiságával kapcsolatban egyértelműnek tűnik az írásbeli forma követelménye, mondván, vannak kötelező tartalmi elemek, amelyekben a feleknek mindenképpen meg kell állapodnia, így észszerű mindezt leírni is, ezzel megkönnyítve a későbbiekben a bizonyíthatóságot. Kérdés azonban, hogy mi történik, ha a felek nem foglalták írásba a munkaszerződést: érvényes, vagy az írásbeliség hiány miatt érvénytelenné válik? Az ado.hu cikke
Lehet-e szóban munkaszerződést kötni?

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 44. § egyértelműen rögzíti, hogy a munkaszerződést írásba kell foglalni. Ennek oka, hogy az írásbeli forma biztosításával az esetleges jövőbeni viták megelőzhetőek, a már felmerült viták kapcsán egy írott szerződéssel egyszerűbbé válik a bizonyítás. Az írásbeliség főként a munkavállaló számára jelent biztonságot: az írásbeliség biztosításával a szerződés tartalma könnyebben tisztázható.

Az Mt. tehát kötelezővé teszi a munkaszerződés írásba foglalását. Mi történik azonban, ha erre mégsem kerül sor? Az Mt. 27. § (1) bekezdése főszabályként előírja, hogy az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, semmis. Tekintve, hogy a munkaszerződés írásba foglalási kötelezettségét jogszabály írja elő, az írásba foglalás elmaradása főszabály szerint semmisséget eredményezne, ezáltal a szóban kötött munkaszerződés érvénytelenné válna.

Az Mt. 27. § (3) bekezdése azonban kivételt enged a főszabály alól: a semmis megállapodás alapvetően érvénytelen, kivéve, ha ahhoz a rendelkezést megállapító munkaviszonyra vonatkozó szabály más jogkövetkezményt fűz. Ilyen kivételt fogalmaz meg az Mt. 44. § is.

Az Mt. 44. § szerint ugyanis az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló – a munkába lépést követő harminc napon belül – hivatkozhat. Tehát abban az esetben, ha a munkavállaló a szerződést annak szóbelisége miatt a munkába lépést követően kifogásolja, a bíróság a szerződést érvénytelenné nyilvánítja. Ennek a következményeként az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek nem hárítják el [Mt. 29. § (1) bek.], azaz ha a felek az érvénytelenség megállapítását követően nem foglalják utólag írásba a munkaszerződést.

Abban az esetben azonban, ha a munkavállaló a munkába lépést követő 30 napon belül nem kifogásolja a szóbeli munkaszerződést mint alaki hibás szerződést, a szóbeli szerződés nem lesz érvényes, azonban az érvénytelenségére a 30 nap elteltét követően már nem lehet hivatkozni.

A témával kapcsolatban érdekesség, hogy az érvénytelenség két típusa közül az írásbeli forma elmaradása jogszabályba ütközést valósít meg, így az Mt. 27. § (1) bekezdése szerint semmiséget eredményezne, amely az érvénytelenség súlyosabb, ún. feltétlen vagy abszolút formája, így nem függ külön eljárástól, illetve határidő nélkül lehet rá hivatkozni. Ezzel szemben az Mt. 44. § az írásbeli forma elmaradása kapcsán úgy szól, hogy az érvénytelenség megállapítására a munkavállalónak 30 napon belül kell hivatkoznia, ezt követően az érvénytelenséget nem lehet megállapítani. Tehát olyan, mintha az írásbeliség elmaradása az érvénytelenség enyhébb alakzatát, a megtámadhatóságot valósítaná meg, azonban a megtámadhatóság eseteit az Mt. 28. § konkrétan rögzíti, és az alaki szabályok megsértése nem minősül ilyen esetnek.

Fentiek tekintetében megállapítható, hogy abban az esetben, ha a munkáltató és a munkavállaló a kettejük között fennálló munkaviszony tekintetében az Mt. 45. § (1) bekezdésben meghatározott kötelező tartalmi elemekben, így az alapbér és a munkakör kérdésében megállapodott, akkor közöttük a munkaviszony létrejött és az 30 napon túl nem érvényteleníthető. Tehát lehetséges szóban munkaszerződést kötni. Ilyen esetben csak azt kell vizsgálni, hogy a kötelező tartalmi elemek tekintetében a felek között akár kifejezett, akár hallgatólagos megállapodásra sor került-e. Ez azonban rendkívül nehéz lehet, például, nettó vagy bruttó összegben állapodtak-e meg a felek, az egyébként egybehangzóan megjelölt összeg csak az alapbért jelenti-e, vagy az már más bérelemet is tartalmaz.

Természetesen ezért a munkaszerződés megkötése írásban ajánlott, a fent felsorolt bizonyíthatósági könnyebbségek érdekében, illetve fontos megjegyezni, hogy habár a munkaszerződés megköthető szóban, az Mt. 46. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének a munkáltató már mindenképpen írásban köteles eleget tenni, azt szóban teljesíteni nem lehet.

Forrás: ado.hu / szakszervezetek.hu

Kapcsolódó cikkek

Zavarosak a munkaidő-keret hatályos szabályai

2020. július 27. 08:16
A munkaidő-beosztás joga a munkáltató alapvető jogosultsága. A munkaidő beosztható általános munkarendben, ekkor a munkavállaló hétfőtől péntekig dolgozik. Ettől eltérő munkaidő-beosztásra egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén van lehetőség, melynek fő esete a munkaidő-keret. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás a rugalmas foglalkoztatás alapvető eszköze, mely a munkáltatóknak jelentős segítséget nyújthat, hiszen a munkaidőt a hét egyes napjain – a munkamennyiséghez igazodóan - egyenlőtlenül is beoszthatja. A veszélyhelyzet alatt a munkaidő-keret szabályai változtak, ezek a változások azonban nem jelennek meg a munka törvénykönyvében, illetve kérdéses az is, hogy az Európai Uniós joggal vagy a Nemzetközi Munkaügyii Szervezet egyezményeivel (munkavállalói szervezkedés szabadsága) mennyiben vannak összhangban. Ezeket a kérdéseket az alábbiakban mutatjuk be:

Fizetés nélküli szabadság és egészségügyi szolgáltatási járulék veszélyhelyzet után

2020. július 10. 07:33
A koronavírus okozta veszélyhelyzet megszűnése utáni fizetés nélküli szabadság alatt a munkáltató által finanszírozott egészségügyi szolgáltatási járulék elszámolásáról érdeklődött olvasónk. A több területet érintő kérdéseket az Adózóna szakértői válaszolták meg.