A szabadságok biztosan nem tartanak ki a járvány tetőzéséig - állami beavatkozásra várnak a szakszervezetek

2020. április 02. 08:13
Főként szabadságolással igyekeznek kezelni a cégek a gyárleállások és iskolabezárások miatt munkából kieső dolgozók helyzetét. A kényszerszünet azonban nem pár hétig tart majd.
Sorra állnak le a kisebb hazai gyárak is a fém- és gépiparban, illetve a járműgyártásban a koronavírus-járvány miatti korlátozások nyomán, hiszen vagy alapanyaghoz nem tudnak hozzájutni, vagy az elkészített terméket nem tudják tovább értékesíteni. Elsőként a nagy autógyárak jelentették be két hete a termelés átmeneti felfüggesztését, de ma már a második, harmadik körös beszállítók is kénytelenek abbahagyni a munkát, vagy minimálisra csökkenteni a termelést. A „kényszerszünet” miatt a cégek egyelőre „csak” főként a kölcsönzött munkaerőtől váltak meg, de ezek a döntések is több ezer embert tettek egyik napról a másikra munkanélkülivé. A saját állományukba tartozó dolgozóikat a cégek többsége fizetett szabadságra, vagy állásidőre küldte, ám ezek rövid távú, átmeneti megoldások – mondta lapunknak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. A szabadnapok ugyanis idővel elfogynak. Egy fiatalabb dolgozónak például egy évben csak 20 szabadnapja van, ami négy hét alatt „lepereg”. Márpedig egyre inkább látszik, hogy a leállások nem az eredetileg tervezett 2-3 hétig tartanak majd. A kecskeméti Mercedes például a március 20-tól tervezett két hetes leállást a napokban április 21-ig meghosszabbította, az esztergomi Suzuki pedig az eredetileg április 3-ig tervezett leállást toldotta meg kedden újabb két héttel. A kormány olyan forgatókönyvvel is számol, hogy csak júliusban tetőzik majd a járvány, addig pedig biztosan nem tartanak ki a szabadságok. Ebben a helyzetben égető szükség volna arra, hogy az állam mielőbb átvállalja a munkából kiesett dolgozók bérét, vagy legalább annak egy részét, mint ahogyan történik az Európa többi országában – hangsúlyozta László Zoltán. Szerinte ezt a döntést nemcsak a szakszervezetek, hanem a munkáltatók is nagyon várják, hiszen ebben az esetben lehet nem csak a munkahelyeket, de a dolgozókat is megvédeni. A vállalatok nem szeretnének elbocsátani, majd újra toborozni, új munkásokat betanítani. Azt szeretnék, hogy az újrainduláshoz egyszerűen csak ki kelljen nyitni a kapukat – fogalmazott a szakszervezeti vezető.  Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke azt mondta:  területükön egyelőre a Continental két üzeme és a Hankook állt le. A gyógyszeripar például nem is függesztheti fel a termelést, a koronavírus hatásait azonban ezeken a területeken is erőteljesen érzékelik. Egy laboros nem mehet home office-ba, az óvoda és iskolabezárások miatt azonban otthon kell maradniuk a szülőknek a gyerekekkel. Ott, ahol értéknek tekintik a dolgozót, a cégek kerestek megoldást ezekre a helyzetekre, és biztosítanak számukra valamilyen jövedelmet, mint ahogyan számos helyen a 65 év felettieket is állásidőre küldték - mondta el Székely Tamás. A szakszervezeti vezető szerint vannak azonban durvább lépésekkel élő cégek is, amelyek vis maior helyzetre hivatkozva fizetés nélküli távollétbe próbálják belekényszeríteni dolgozóikat. A Munka törvénykönyvének nemrégiben elfogadott módosítása alapján egyéni megállapodásokkal ugyanis a fő munkaügyi jogszabálytól is el lehet térni. A VDSZ azonban figyelmezteti a dolgozókat: semmit ne írjanak alá, amíg nem kérték ki a szakszervezet véleményét.    Székely Tamás szerint egyes cégek a már korábban is érezhető megrendelésvisszaeséseket igyekeznek most a koronavírusra hivatkozva elverni a dolgozókon. Mégsem látszik olyan törekvés, hogy a munkájukat jelenleg is végző dolgozókat megvédje az állam, mint ahogyan például a spanyol kormány megtiltotta  a munkáltatóknak, hogy a koronavírust használják ürügyként az elbocsátásokhoz. A VDSZ szerint az államnak be kellene szállnia a bérek finanszírozásba is, és a munkahelyek megtartása érdekben támogatnia kellene az összes olyan munkavállalót, aki valamilyen okból most nem tud dolgozni.  
Később dolgozhatják le a most kieső időt

A Vasas és a VDSZ is több cégnél tárgyal arról, hogy a munkaidőkeret meghosszabbításával próbálják kezelni a helyzetet. Ennek az a lényege, hogy a munkából kiesett dolgozók továbbra is kapnak bért, a le nem dolgozott órákat pedig később, a munkaidőkeret végéig dolgozzák majd le. Ezt a szakszervezetek által csak rabszolgatörvénynek nevezett korábbi jogszabály módosítás teszi lehetővé. Az érdekvédők ezt korábban azért kifogásolták, mert a munkaadóknak lehetőséget ad arra, hogy a megrendelésekhez igazítsák a dolgozók munkaidejét, a túlórázásért járó díjakat pedig évek múlva fizessék csak ki. A szakszervezetek most is csak egy év végéig, legfeljebb jövő tavaszig elnyújtott munkaidőkeretet tartanának elfogadhatónak. Mint László Zoltán fogalmazott: aki ma csak 2023 márciusában akar túlóradíjat fizetni, az nyerészkedni akar a koronavírus miatt kialakult krízishelyzeten. Márpedig több cég most még akár kollektív szerződést is kötne a szakszervezetekkel, csak hogy kitolhassa a munkaidőkeretet három évre.

Állami beavatkozást javasol az Unió is

Az Európai Bizottság államilag támogatott, rövidített munkaidejű rendszer bevezetését javasolja, amely a munkahelymegőrzést célozza, a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés alatt. Az előterjesztést Ursula Von der Leyen elnök jelentette be szerdai videóüzenetében. "A javaslat lényege, hogy a vállalatok annak ellenére is fizetnek alkalmazottiaknak, hogy nem nyereségesek. A válság ideje alatt az alkalmazottaknak lehetősége nyílik a továbbképzésre és olyan új képességek megszerzésére, amelyekből a vállalatok is profitálhatnak" - tájékoztatott az elnök.Hozzátette: hasonló kezdeményezések több EU-tagállamban hasznosnak bizonyultak, a 2008-as pénzügyi válság alatt. MTI

nepszava.hu

Kapcsolódó cikkek

A támogatások mellett a munkaügyi ellenőrzésre is szükség van

2020. május 19. 07:57
2020. május 18-án – videókonferencia keretében – megtartott VKF ülésen a LIGA Szakszervezetek részéről elhangzott, hogy előremutató a foglalkoztatás bővítését célzó bértámogatás rendszere, de a támogatások mellett a fokozott és megnövelt munkaügyi ellenőrzésekre is szükség van a fekete foglalkoztatás megakadályozása, illetve csökkentése érdekében.

Már két műszakban termel a Denso - interjú Szincsák Attilával

2020. április 16. 07:59
A két műszakos folytatás következtében ezen a héten a múlt heti munkavállalói létszám duplája, mintegy 1500 ember dolgozik a Densóban, a többiek munkanapját a 12 havi munkaidőkereten belül áthelyezte a munkáltató. A munkavállalókat forgatják, így akik az előző héten dolgoztak, most pihenőnapon vannak.