Megkongatták a vészharangot: így fullad bele Budapest a turisták áradatába

2020. február 26. 08:29
Az utazás demokratizálódásával egyre többeknek kerül elérhető közelségbe a nagyvilág: ma már egyáltalán nem kirívó eset, ha valaki évente 2-3 alkalommal is repülőre ül meglátogatni egy külföldi nagyvárost. A turistalátványosságok azonban nem viselik épp a legjobban a látogatók áradatát, és Budapest sem képez kivételt ez alól: elég csak végigsétálni Belső-Erzsébetváros egy utcáján péntek este, és máris szembesülhetünk vele, fuldoklik a város az embertömegtől.

Az elmúlt évtized minden fronton óriási változásokat hozott, beleértve a turizmus átalakulását is. Az utazás demokratizálódásával egyidőben, azáltal, hogy az a korábbinál szélesebb tömegek számára vált elérhetővé, szolgáltatói oldalról megkezdődött a kínálat szegmentálása, melynek eredményeképp mostanra valóban mindenki megtalálhatja az igényeinek és pénztárcájának megfelelő utazást.

Ennek azonban nem csak áldásos hatásai vannak, a világ legszebb és legnépszerűbb városai szinte fuldokolnak a turistáktól, és az őket szállító buszoktól, arról nem is beszélve, hogy a trend, (ami Budapesten megfigyelhető), hogy az Airbnb-n keresztül kiadott belvárosi lakások kiszorítják a lakókat a külsőbb kerületekbe, szinte mindenhol egyre nagyobb problémát okoz. És minél kijjebb szorulnak a városlakók, annál többet kell adott esetben utazniuk a munkahelyükre, ezért sokan inkább autóba ülnek, így még nagyobb dugók alakulnak ki, és még lassabban pöfögnek a turistabuszok.

A kormányok és az önkormányzatok jelentős része pedig csak élvezi a látogatások gazdaságpörgető hatását, és igyekeznek minél később fellépni a probléma ellen. Ha egyáltalán fellépnek. Hiszen ma még viszonylag csekély azoknak a településeknek a száma, melyek felismerve a problémát legalább megpróbálnak tenni valamit annak érdekében, hogy élhetőbben legyenek ezek a városok - mondta el Karsai Árpád, a Turisztikai Fejlesztők és Tanácsadók Szövetségének alelnöke a Pénzcentrumnak.

Bőrünkön érezzük

Budapesten az overtourism egyelőre elsősorban a Belső-Erzsébetváros negyedét, az úgynevezett bulinegyedet érinti. Itt az alábbi lépések javasolhatók - hangoztatja a Turisztikai Fejlesztők és Tanácsadók Szövetségének alelnöke:

A turizmus-vendéglátásban érdekeltek és a lakosság bevonása a negyed turizmusa szabályozásába elengedhetetlen, az önkormányzat tisztviselői önmaguk nem találhatják ki a szabályokat. Sőt, kívánatos lenne egy -az érdekeltek bevonásával felállított szervezet felállítása is, mely az önkormányzat döntéselőkészítéseit biztosítaná. Egy ilyen menedzsment szervezet felállítása a vállalkozók, önkormányzat és lakókat képviselő civilszervezetből és turizmusszakértőkből állna. A létrejövő szervezet éjszakai polgármester/nagykövet/projektmenedzser választását is elhatározhatná

A szakember szerint emellett elengedhetetlen a viselkedési szabályok soknyelvű és hatékony kommunikálása mobilapplikációk és a social media útján. Fontos a turisták informálása már Magyarországra utazás előtt, a szállodában elhelyezett, a zóna attrakciói és vendéglátóhelyei mellett a szabályokat is bemutató térképes prospektusokban, a zóna kapupontjain turista-információs sátrakban. Szükséges még a jövőre nézve a

  • pozitív imázsépítés, márkázás (pályázat a bulinegyed új nevére, arculatépítés).
  • adatgyűjtés, vendégelégedettség mérés (kutatások)

"A hatékony városüzemeltetés is alapvető fontosságú: a kerület munkacsoportja már dolgozik ezen, nagy a várakozás. Szerintem fontos lenne a zóna közlekedésének totális átalakítása, a gépjárműforgalom jelentős visszaszorítása és a parkolási rendszer megreformálása mellett vonzó utcabútorok, gyalogos és kerékpárútvonalak, vonzó burkolatok, ingyenes ivókutak biztosítása. És persze nem szabad megfeledkezni a közbiztonságról sem: látványos, de nem elrettentő rendőri jelenléttel és térfigyelő kamerák segítségével" - sorolja Karsai Árpád a javaslatait. 

És mivel a szakember szerint hiba lenne a zónát Budapesttől elszakítottan kezelni, ezért közös menedzsment-tervezésre van szükség a Főváros és az Magyar Turisztikai Ügynökség részéről, és mindezeken felül a kerület a lakások szálláshellyé válásának megállítására is intézkedéseket, sőt szabályozást készít elő. 

Lakás rövidtávra

A rövid távú lakáskiadás világméretű jelenség, nem csoda tehát, hogy Budapesten is óriásit robbant. A fővárosi közösségi szálláshelyek (hostelek, Airbnb) forgalma 2010 és 2018 között 991 százalékos növekedést hozott, azaz közel megtízszereződött a forgalmuk. 2010-ben még 2 ezer Airbnb-n keresztüli kiadásra váró lakás volt a fővárosi piacon, míg hotelszoba 18 ezer. Ehhez képest 2018-ban már 18 ezer Airbnb-s lakás volt, a 20 ezer hotelszoba mellett: számuk tehát 8 év leforgása alatt szinte kiegyenlítődött.

Ebből következő komoly probléma, hogy folyamatosan emelkednek a belvárosokban, illetve a népszerű, turisták által kedvelt városrészekben a lakásárak, és kiszorítják a lakókat a külső kerületekbe, ahol értelemszerűen lényegesen alacsonyabban lesznek az árak. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy 

ez a lakosság bizonyos rétegei számára, konkrétan az eladóknak kifejezetten előnyös, ők nyernek az üzleten.

Emellett persze szabályozni kell az Airbnb-n keresztüli lakáskiadásokat is, hogy a kiadók ugyanúgy vegyék ki a részüket a közterhek megfizetéséből - hívja fel a figyelmet Karsai Árpád, majd hozzáteszi:

"A lakóhely szálláshellyé válása nem csak ingatlanáremelkedéssel jár, de a lakosság szerkezeti átrendeződését is okozza, végül az egész hagyományos városi élet torzulásához vezet. Dzsentrifikáció, azaz lakosságcsere megy végbe."

A rövidtávú lakáskiadás Európa szerte, sőt, az amerikai földrészen és Japánban is kiváltotta ennek a szolgáltatásnak a szabályozását, ám az adóztatás mellett a rendezetlen és a lakosság számára kibírhatatlan mellékhatások elkerülésére irányuló lépéseket. Magyarországon a szálláshelyekre vonatkozó Rendelet (239/2009) és annak tavalyi módosítása (155/2019) betagozza az Airbnb-t a hivatalos szálláshelyek sorába, és kötelezővé teszi számukra az adatszolgáltatást, az IFA megfizetését.

Ugyanakkor a szobakiadók által követendő, az együttélésre, a lakosság zavarásának mellőzésére szolgáló szabályok, és az Airbnb-k korlátozása még mindig szabályozatlan, igaz egyes önkormányzatok már kezükbe vették az ügyet. Ettől függetlenül Kívánatos lenne már egy nemzeti szintű szabályozás, amúgy az EU is fontolóra vette egy nemzetközi szintű szabályrendszer kidolgozását.

Változik a klíma, változnak az utazási szokásaink?

McKinsey klímaváltozás kockázataival foglalkozó tanulmánya szerint "A környezet megváltozása az egyes iparágak átalakulásával járhat (...), a turizmusban is jelentős eltolódásokra lehet számítani." De hogy mik ezek az eltolódások? Karsai Árpád szerint ugyan a felelős turizmus mára valóságos trend lett, és egyre divatosabb az ökotudatosság, ettől függetlenül a világon naponta többmillió ökotudatos utazó száll gépre, amelyek óriási kerozinkibocsátásukkal hagynak eleféntcsorda méretű ökológiai lábnyomot. Évente már csaknem 40 millió járat száll fel, naponta akár százezer is. 


A légitársaságok összesített árbevétel 2019-ben 838 milliárd amerikai dollár volt. Ettől függetlenül a szakember szerint az ökotudatosság nem csupán egy divatos trend, és nem teljes mértékben képmutatás, de látni kell, hogy egyelőre még csak a fejlett országokban érződik a hatása: ez az úgynevezett Flight shaming - azaz a jelenség, amikor valakinek szégyenérzete támad amiatt, hogy repülőre ült. Ez jelenség tovább fokozódhat a jövőben, kialakulhat a turizmus-szégyen érzése: az élményszerző célú utazást sokan szégyellhetik majd. Ez hosszú távon lassuláshoz vezethet. 

De ugyanúgy lassulást hoz, vagy már hozott is a koronavírus gyors ütemű terjedése a világban: az utazási irodák foglalásai drasztikusan visszaestek az előző évek januárjaihoz képest. 

Most az látszik, hogy az emberek kivárnak.

Egyelőre úgy tűnik, kerülik a nemzetközi utazásokat, az eddig domináló turizmustípust, a városlátogatásokat, a zsúfolt reptereket, és inkább a természetbe menekülnek.

Kelj-fel-Jancsi

Mindezen jelenségek, trendek mellett és ellenére, melyek a világban zajlanak, fontos tudni, hogy 

a turizmus az az iparág, amely egy-egy mély lejtmenetet követően, szinte pillanatok alatt képes talpra állni.

A városokba özönlő turistákat nem csak szigorítással, de okos ás átgondolt stratégiával is lehet kezelni, a dzsentrifikáció jelensége pedig nem újkeletű, eddig is létezett, szinte természetes folyamatnak is tekinthető.

Címlapkép: Getty Images

penzcentrum.hu

Kapcsolódó cikkek

Teljesen átírnák a munkaügyi szabályokat a munkaadók – A szakszervezetek szerint újabb rabszolgatörvény készül

2020. március 26. 08:13
Külön egyezség nélkül fel lehessen függeszteni a csoportos létszámleépítésre vonatkozó szabályokat – többek között ezt javasolják a munkaadók. A szakszervezetek kiakadtak.

Még sokáig szükség lesz a bértámogatásokra

2020. június 15. 07:45
Legkevesebb 300 ezer ember munkahelyének megtartásában segítettek a koronavírus-járvány hatásai miatt hozott kormányzati intézkedések - mondta Mészáros Melinda az InfoRádió Aréna című műsorában. A Liga Szakszervezetek elnöke azonban nem látja egyértelműen alátámasztott adatnak a kormány által hangsúlyozott egymilliós számot.