Meglepő fordulat a munkaerő áramlásban

2019. április 11. 07:27
Egyértelműen erősödik a munkaerő országon belüli mobilitásának hajlandósága – derül ki a Profession.hu elemzéséből. Tolna, Nógrád, Heves és Békés megyében élők például 50 százalékban más régiókban működő társaságokhoz adják be pályázataikat. A változás kifutását azonban a jelenlegi ingatlanpiaci helyzet mérsékli. Ezzel párhuzamosan jól kivehető egy másik, a hazai gazdaság számára szintén kedvező fejlemény a munkaerőpiacon: a hazai munkaerő nemzetközi mobilitási hajlandósága ugyanis csökkent az elmúlt években.

A munkaerő, a humán erőforrás eloszlása országon belül változatlanul rendkívül eltérő. Amíg Nyugat-Magyarországon gyakorlatilag nincs munkanélküliség, addig a keleti országrészben ez elérheti a 8-9 százalékot is. Az az általános nézet viszont változni látszik, hogy nem szívesen költözünk/utazunk egy-egy állás miatt az ország határain belül, még akkor sem, ha egy kifejezetten jó lehetőségről van sz – derült ki a profession.hu elemzéséből.

Ahova születtünk, ott is élünk
A magyarok 52 százaléka ugyanazon a településen, 23 százaléka ugyanabban a megyében lakik, mint a születésekor, a lakóhely stabilitása a községek lakóira inkább jellemző, mint a városiakra – ez derült ki a KSH kis népszámlásásának 2016-os adataiból.

Fejnehéz ország vagyunk, azaz a főváros a legnagyobb tehetség-mágnes. Határozottan körvonalazódik viszont egy másik irány, mely szerint már nem csak Budapestre, hanem Budapestről kifelé is áramlik munkaerő. Számukra azért Pest megye a legvonzóbb, alighanem az agglomerációba történő költözés miatt is. A fővárosból távozni kívánó munkaerő esetében Pest megye mellett Fejér megye is egyre gyakrabban szóba jön. Ez azért Budapesthez való közelségével magyarázható. A 3. megye, ahova a legtöbb budapesti jelölt jelentkezik, Győr-Moson-Sopron (Profession.hu adatbázis, 2018). Ez a régió főként Ausztria közelségének és az itt található ipari központoknak köszönheti népszerűségét.

Ha Budapest agglomerációjától és környékétől eltekintünk, akkor a megyék között „vándorlásban” is megfigyelhető élénkülés, főleg a 25-40 év közötti korosztálynál. A legjobban „mozgatható” jelöltek Tolna, Nógrád, Heves és Békés megyében vannak, ők 50 százalékban más megyékbe adják le a pályázataikat. A legtöbben persze az országos tendenciával egybeesően budapesti állásokra jelentkeznek. A legnagyobb mobilitási hajlandóság a szakmunkát (39%) és fizikai segédmunkát (34%), illetve betanított munkát (36%) végzők körében tapasztalható. Az adminisztrációs, asszisztensi irodai munkát (15%), az értékesítés, kereskedelem terén (14%), a gyártásban, termelésben résztvevők (12%) és a szállítás, beszerzés, logisztika (8%) pozíciókra is egyre gyakrabban pályáznak megyéken átívelve.

mobilitas

Ha összességében keresleti piac van a humánerőforrás területén, felmerül a kérdés, hogy milyen lehetőségeik vannak a vállalatoknak a kiválasztás során, mennyire tudnak válogatni a jelöltek között az országban. Az alábbi ábra választ ad erre, miután területi bontásban adja meg az egy hirdetésre jutó jelöltek számát. Ezek alapján jól látszik, hogy Hajdú-Bihar megyében nőtt a leginkább és Budapesten csökkent a legnagyobb mértékben a jelentkezések száma.

A munkavállalók számára az arány Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Csongrád megyékben a legrosszabb. Munkaerőkínálat itt tehát lenne, sok esetben azonban a hirdetések és a jelöltek profilja közötti elvárások távol esnek egymástól, azaz hiába van megfelelő számú álláskereső, a tudásuk és bérigényük nem felel meg a munkaadó által megfogalmazottaknak.

A mobilitás nemcsak országon belül, hanem már jóideje nemzetközi szinten is olyan tényező, amely jelentősen befolyásolja a munkaerőpiacot. Bár egyre kevesebb fiatal döntene az ország elhagyása mellett (35%, 2014-ben a magyar megkérdezetteknek még az 58 százalék mondta azt, hogy szívesen vállalna munkát külföldön) . a legfiatalabb, 20 év alatti magyar válaszadók esetében a mobilitási hajlandóság még mindig jóval magasabb, 66 százalék, mint az 57 százalékos globális átlag.

piacesprofit.hu

Kapcsolódó cikkek

Egyetemista foglalkoztatásának különös esete: többet is dolgozna, ha ráérne

2019. február 11. 08:04
Szervizt üzemeltető kft. egyetemista munkavállalót foglalkoztat, időkeretben. Napi 4 órára van bejelentve és heti 20 órát dolgozik, egyenlőtlenül elosztva, ahogy az ideje engedi. Felmerült, hogy néha szívesen dolgozna többet, és igény is lenne a munkájára, de nem 50 százalékos túlórapótlék mellett, hanem normál fizetéssel szeretné fizetni a munkáltató a plusz óráit. Milyen foglalkoztatási formában lehetne őt alkalmazni, hogy a folyamatosan változó munkája alapbérként, pótlék nélkül legyen kifizethető? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám munkajogász szakértőnk válaszolt.

Több mint home office: szabadság és autonómia a munka világában

2022. március 28. 13:38
Hogyan alakíthatók ki az újtípusú munkavégzés, vagyis a new ways of working keretei? Miért jelent ez jóval többet az egyszerű home office-nál? Milyen kihívást jelent a szervezeti kapcsolódás a vezetők számára? Erről beszélgettünk Semperger Attilával, a Valueteam alapító-tulajdonosával, aki jelenleg a Weinberg ügyvezetői tanácsadójaként dolgozik.