Megszavazta a parlament a munka törvénykönyvének módosítását

2018. december 12. 15:27
 Megszavazta a parlament  a munka törvénykönyvének módosítását, amely tartalmazza egyebek mellett a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásának és az önként vállalt túlmunkának a lehetőségét.

Három fideszes képviselő, Kósa Lajos, Szatmáry Kristóf és Bányai Gábor előterjesztését 130 igen szavazattal, 52 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés, annak ellenére, hogy az ellenzék nevetséges hisztériával és obstrukcióval próbálta akadályozni a szavazást.

A munka törvénykönyve jövő január 1-jétől kimondja: a munkaidőkeret tartama – ha ezt objektív, vagy műszaki, vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják – kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónap. Évi 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, viszont rögzítik, hogy ezt meghaladóan a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján naptári évenként elrendelhető legfeljebb 150 óra rendkívüli munkaidő. A törvény ezt hívja önként vállalt túlmunkának.

A Fidesz a törvénymódosítás célját abban jelölte meg, hogy aki szeretne többet dolgozni, és szeretne ezáltal több pénzt keresni, az elől elhárítsák a bürokratikus akadályokat.

Külön nevetségessé tette az ellenzéki hisztériát és obstrukciós kísérletet, hogy a végén a szavazásnál ők is gombot nyomtak. Latorczai János levezető elnök külön meg is köszönte nekik.

origo.hu

Kapcsolódó cikkek

Megduplàztàk adomànyaikat a Heves megyei gazdàk

2016. augusztus 22. 08:00
Fontos megvédenünk az élelmiszertermelés szoros kapcsolatát a természet rendjével, és megismertetni a fogyasztókkal a GMO-mentes magyar mezőgazdaságot, az ízletes és egészséges hazai ételeket, italokat, hagyományos konyhaművészetünket, hogy a gazdák ne váljanak kiszolgáltatottá a GMO-k, az olcsó és silány élelmiszerek világában - mondta Fazekas Sàndor földművelésügyi miniszter a Magyarok Kenyere Ünnepségen Kàpolnàn.

A felsővezetőn áll vagy bukik a generációk együttműködése

2018. augusztus 24. 09:18
Egyre több cégnél panaszkodnak arra, hogy a fiatalabb és idősebb munkavállalók nem értik meg egymást. A probléma valós, nap, mint nap tapasztaljuk, hogy az idősebb és a fiatalabb generációk közötti párbeszéd akadozik, a sérelmek frusztrációkká erősödnek, azok pedig egymásra rakódnak mindkét oldalon. Mi ennek az oka, és mi lehet a megoldás? A legfontosabb tudnivaló talán az, hogy az ehhez szükséges változás alapja a felsővezető gondolkodásának őszinte átalakulása.