Mennyire toxinos a magyar és az ukrán kukorica?

2023. január 27. 17:20
Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezető igazgatója beszélt erről a szántóföldi szakmai napon az AGROmashEXPO-n.
 
A 2022-es aszály a szántóföldi növénytermesztésben az óriási terméskiesések éve volt, főleg a kukorica esetében. Viszont a katasztrofális mértékű terméscsökkenéssel párhuzamosan megjelent az aflatoxin jelenlétének veszélye is. Az aflatoxin-határérték rendeletben van rögzítve Magyarországon, mivel súlyos egészségkárosító hatása van, ha belekerül az élelmiszerekbe vagy a takarmányokba.
Mennyire toxinos a magyar és az ukrán kukorica?
 
Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezető igazgatója az AGROmashEXPO keretében szervezett szántóföldi szakmai napon beszélt a magyar és az országba beérkező ukrán termények minőségéről.
 
Milyen lett a tavalyi termés Magyarországon?
Mint mondta, észrevehető volt a szárazság és az aszály hatása a minőségre. Ezt először az árpa hektolitersúlyán lehetett észlelni, sokkal alacsonyabbak voltak az értékek. Utána a malmi búza esetében voltak szembetűnőek a zsugorodott szemek, majd kiderült, hogy a sütőipari paraméterek sem megfelelőek, annak ellenére sem, hogy a relatív fehérjetartalom magas volt a szemek "összeaszalódása" miatt. Az aszály hatása az olajosmagok minőségén is meglátszott, de
 
"a kukoricán csattant az ostor".
 
Az már a szántóföldi mérések alapján is látható volt, hogy nem lesz problémamentes az év. "Eleinte 3-4 millió tonna kukoricatermést becsültünk országosan, ami sajnos nem így lett, és a minőség is rendkívül gyengének mondható sok helyen" – fejtette ki Párkányi Gábor.
 
A légköri aszály ugyanis az Aspergillus csoportba tartozó gombák számára teremtett kedvező körülményeket, ezeknek a gombáknak az anyagcsere-mellékterméke az aflatoxin. A csapadék mennyiségével fordított arányosan látható volt, hogy ahol nagyon kevés kukorica termett (1-2 tonna hektáronként), ott erősen toxinos a termés.
 
Az aflatoxin B1-nek van egy rendeleti 20 ppb-s maximális határa, aminek a túllépése a mérések 10 százalékánál volt jellemző. A feldolgozóipar viszont ennél is alacsonyabb értékekkel vásárol (max 5-10 ppb), azért, mert a melléktermékben feldúsul a toxin, például a takarmány-alapanyagban, viszont annak is meg kell felelnie a határértéknek. Az 5-10 ppb-s értéknek viszont már a mérések 30 százaléka nem felelt meg.
 
Meg lehet-e tisztítani a kukoricát az aflatoxintól?
Vannak jó próbálkozások tisztítással, rostálással, mivel a törött, apró, sérült, törmelékes szemeket kedveli a gomba, ezeket viszonylag jól ki lehet válogatni. 100 ppb-s szintről természetesen nehéz 20 alá vinni a toxintartalmat, de ez is egy része a megoldásnak. Jelenleg is folynak kísérletek más megoldások kapcsán: a toxinbontó kezelések és a toxinkötő anyagok használata is egy lehetőség.
 
Milyen az ukrán termés?
Nagy figyelmet kap a szántóföldi növénytermesztésben az ukrán gabona beáramlása, és többször felmerül a kérdés, hogy vajon milyen a minősége. Párkányi Gábor azt mondta, hogy 2022 márciusában kezdtek el a 2021-es ukrán termés minőségével foglalkozni, és akkor nem találtak jelentős minőségi problémát az ukrán kukoricával kapcsolatban, meglepően jó minőségű áru volt, toxinok jelenléte nem volt határérték felett.
 
Viszont oda kellett figyelni két másik tényezőre is: Ukrajnában nem tiltott a GMO kukorica termesztése, és a növényvédő szerek esetében is más a szabályozás, hiszen Ukrajna nem EU-tagország, más szermaradvány-határértékek vonatkoznak rájuk, és más, az EU-ban már nem engedélyezett szereket is használnak. Előfordult, hogy egyes tételek ezek alapján nem feleltek meg az itthoni minőségi követelményeknek, de mint a szakember mondta, úgy látszik, minden beérkező tételt megvizsgál valaki, mindenről van laboratóriumi vizsgálati eredmény, így kiszűrhetőek a nem megfelelő tételek.
 
Később, a 2022-es termés vizsgálatakor már találtak fuzáriumgombák jelenlétére utaló toxinokat egyes szállítmányokban (DON, ZEA, FUMO), viszont a szárazság miatt jellemző gombák jelenlétével és azok toxinjaival nem találkoztak határérték felett.
 
Más, délebbre fekvő környező országokban, mint például Románia és Szerbia hasonlóan alakult a kukorica minősége, mint Magyarországon.
 
Az aflatoxinok toxicitása
 
Az aflatoxinok már nagyon kis mennyiségben is mérgező, májkárosító, rákkeltő, a sejtek örökítő anyagát és a szervezet védekező rendszerét károsan befolyásoló vegyületek. Nagy mennyiségben gyors lefolyású, akut mérgezést is okozhatnak, melynek során a kialakuló súlyos májelégtelenség akár halálhoz is vezethet. Akut aflatoxin mérgezés elsősorban a fejlődő országokban fordul elő, ahol az éghajlat kedvez az Aspergillus fajok szaporodásának és a toxintermelődésnek. A legnagyobb tömeges aflatoxin mérgezést 1974-ben Indiában regisztrálták, ahol közel 400 ember betegedett meg, közülük több mint százan meghaltak aflatoxinnal nagymértékben szennyezett kukorica fogyasztását követően. Hasonló tömeges megbetegedés történt 2004-ben Kenyában is, amely 125 ember halálát okozta.
 
A tárolás során is gyengülhet a minőség
Párkányi Gábor arra is kitért, már a magyar termények kapcsán, hogy nem csak a termelés során jelentkezhetnek minőségi problémák, hanem legalább ekkora jelentősége van a tárolásnak is. A minőség megőrzésére már számos modern eszköz áll rendelkezésre, ezeket érdemes használni. "Nem gondolom, hogy azt a luxust megengedhetjük, hogy több 10 ezer tonna gabona tönkremenjen. A tárolásra is vannak precíziós technikák, rendszerek, nyomon követhetőek a folyamatok" – zárta gondolatait az AGROmashEXPO keretében szervezett szakmai beszélgetés során.
 
forrás: agroinform.hu

Kapcsolódó cikkek

Aratás előtt

2023. június 23. 13:42
A Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában Juhász Zsolt műsorvezető kérdezte Mátrai Zoltán Somogy vármegyei gazdálkodót és Szigli Zoltánt az Isztiméri Bakony Kft. ügyvezetőjét tapasztalataikról a számtóföldi növények állapotáról.
 
Szőlősgyörökön azt mértük, hogy eddig idén annyi csapadék esett, majdnem 400 mm, mint tavaly egész évben – ezt mondja Mátrai Zoltán Somogy vármegyei gazdálkodó.

HAGYOMÁNY ÉS HALADÁS: GEORGIKON

2022. november 28. 12:16
Idén ünnepli fennállásának 225. évfordulóját a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusa.
 
A keszthelyi campus azóta, amióta gróf Festetics György 1797-ben megalapította, önálló egyetemként létezett, majd 2000-től a Pannon Egyetem részeként működött, tavaly óta pedig a hazai agrárképzés újonnan létrehozott csúcsintézménye, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Georgikon Campusaként működik tovább.