Mi lesz a magánerdőkkel?

2018. október 09. 09:08
A stabil birtokszerkezet megteremtése és az igényekre szabott támogatáspolitika kialakítása jelenti ma a legnagyobb kihívást a magánerdő-gazdálkodásban – jelentette ki Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége 2018. október 5-én rendezett éves nagyrendezvényén, Egerváron.
Az elmúlt évek jogalkotói munkájának köszönhetően számos, az erdőgazdálkodást akadályozó tényezőt sikerült felszámolni, most az építkezés időszaka zajlik – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége 2018. október 5-én rendezett éves nagyrendezvényén, a Zala megyei Egerváron.

 

Győrffy Balázs köszöntőjében hangsúlyozta: a köztestület célja az, hogy továbbra is egyfajta ernyőszervezetként egyeztetési fórumot biztosítson a jól működő erdészeti, vadászati szakmai szervezeteknek, illetve hogy megteremtse a lehetőséget a mező-, erdő- és vadgazdálkodók közötti párbeszédre. A NAK aktív szerepet kíván vállalni továbbá a magánerdő-gazdálkodás fejlesztésében, a hatékony ágazati kommunikáció megteremtésében, az erdőtelepítések, fásítások létesítésének elősegítésében, illetve az erdőgazdálkodás és a természetvédelem viszonyának rendezésében.

A NAK elnöke szerint a magánerdők esetében az egyik legfontosabb feladat a stabil birtokszerkezet megteremtése.

„A 850 ezer hektárt kitevő magánerdők mintegy félmillió személy tulajdonában állnak. A közös tulajdonú erdők jellemzően több tucat, nem ritkán több száz tulajdonos kezében vannak.

 

 
 
A magánerdők 20 százalékán formailag rendezetlen, további 30-40 százalékán pedig jogilag bizonytalan a földhasználat. Ennek a helyzetnek a megoldása a legsürgetőbb, ezért napi szintű feladatot jelent a jogalkotók számára. Az osztatlan közös tulajdon felszámolására indított kormányzati programba ezért a magánerdőket indokolt lenne bevonni, emellett az öröklés szabályozásának módosításával a birtokok további elaprózódását meg kell akadályozni. Erre vonatkozóan többéves fejlesztési programcsomagunkban már megfogalmaztuk javaslatainkat” – mondta Győrffy Balázs. A támogatáspolitikáról szólva elmondta: a következő uniós költségvetési időszak tervezésénél figyelembe kell venni az eddigi tapasztalatokat.

 

„El kell érni, hogy az erdészeti intézkedésekre a lehető legtöbb forrás álljon rendelkezésre 2020 után,

valamint az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó támogatási intézkedéseket a tényleges ágazati célokkal minél nagyobb összhangban kell kialakítani. Azon ágazati feladatokra pedig, amelyek megvalósítását uniós forrásból nem lehet finanszírozni, a hazai költségvetésből szükséges forrást biztosítani – hangsúlyozta a NAK elnöke.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu / 
NAK
 

Kapcsolódó cikkek

Elfojtották a munkavállaló véleményét vagy sem?

2018. május 08. 08:10
A véleménynyilvánítás szabadságának alapjoga a munka világában korlátok között érvényesülhet, ezért a munkáltatónak az az intézkedése, amikor igazoló jelentést kér a munkáltató intézkedésének helyességét nyilvánosan bíráló közalkalmazottól, önmagában nem vagyoni kártérítésre alapot adó személyiségi jogsértést nem valósít meg – mondta ki a Kúria.

A szakképzés színvonala meghatározza az agrárium jövőjét

2018. március 12. 07:35
A magyar mezőgazdaság versenyképessége nagyrészt azon múlik, hogy az agrárszakképzés mennyire gyakorlatias, mennyire képes alkalmazkodni a folyamatosan változó körülményekhez, hogy a mindennapok kihívásaira fel tudja-e készíteni a tanulókat – jelentette ki a földművelésügyi miniszter a velencei Dr. Entz Ferenc Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium beruházásátadási ünnepségén, ahol Tessely Zoltán és L. Simon László országgyűlési képviselők is köszöntőt mondtak.