Minimálbér megállapodás home-office-ban?

2021. március 24. 08:25
A minimálbér megállapodás értékelésére kérte a Munkaügyi Szemle a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) munkavállalói oldalának három képviselőjét, akik közül ketten a „láthatósági” problémára és általában a távmunkára, ezen belül a home office-ban végzett szakszervezeti tevékenységre is kitértek.
Minimálbér megállapodás home-office-ban?

Hosszan elhúzódó tárgyalássorozat végén született egy olyan megállapodás a 2021-es minimálbérről, amelyet a munkavállalói oldal kudarcának is tekinthetünk. Ennek egyik oka lehet, hogy a szakszervezetek nem bizonyultak kellően egységesnek a tárgyalások befejező szakaszában. Ez egy messze vezető téma, amelyről nyilván sokat lehetne értekezni, de most a járvány közepette felmerült egy érdekes vélemény is, amely szerint a szakszervezetek nem kellő hatékonyságát, és az ebből is adódó negatív véleményeket az is előidézte, hogy a munkavállalói érdekképviseletek „láthatatlanná váltak”, home office-ból dolgoztak.

 

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke

kordás.png [sm-300]

- A szakszervezeti munka akár otthonról végezzük, akár a munkahelyünkről, az munkavégzés. Amikor az hangzik el, hogy miért vannak a szakszervezetek home officeban, jó volna, ha kifejtenék a hangadók, csupán egyes vezetőkről van szó, vagy azokra a munkatársakra vonatkozik, akik a szövetség, vagy az ágazati szervezet épületébe nem járnak be, de ugyanúgy véleményezik az anyagokat, megtartják a szervezet üléseit, nem marad ki a sajtószemle, tervezik a képzést, folyik a jogi tanácsadás.

Az természetes, hogy az érdekegyeztetés más online formában, mint a személyes találkozások során, ezt senki nem vitatja. De súlyos helyzet van, a rendeletek, a józan ész és a felelősségteljes gondolkodás szabályozzák az életünket, s ekkor azon témázni, miért van szükség a munkavállaló szakszervezeti tisztségviselők otthoni munkavégzésére, felesleges.

A VKF közel 50 kétoldalú oldalegyeztetése, vagy a szakszervezetek egyeztetései a minmálbér tárgyalások kapcsán miért voltak kevésbé hatékonyak, ha skype-on beszéltünk?

Voltak három oldalú megbeszélések személyesen és a virtuális térben is. Az elnökséggel ugyanúgy egyeztettünk a döntések előtt, csak most nem utaztak a Városligeti fasorba. Az egy másik kérdés, hogy a kormány miért engedte ezt a végelláthatatlan egyeztetést, miért nem lépett közbe, mint már annyiszor megtette. A szakszervezetek több kompromisszumos javaslatot elkészítettek, hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy a Covid idején bizonytalanok a gazdasági folyamatok.

- A konföderációk egységesek voltak, hogy a munkavállalók kapjanak többet. Kiadtak közös közleményt a minimálbér elvárható mértékéről kapcsolatban még 2020 decemberében.

- A kormányt, a munkáltatókat nem hatotta meg a közös állásfoglalás, a közösen kialakított álláspont. A kormány nyilvánosságra hozott adatai azt jelzik, hogy megvolna az erő a 4-5 százalék körüli minimálbér emelésre. A mi elnökségünk egységesen az 5 százalékot tartott elfogadhatónak.

Annyit még hozzátennék, hogy Lengyelországban 7,7%-kal, Szlovákiában 7,4%-al emelkedik minimálbér, pedig ott is hasonló a helyzet. Tehát, ha nem tartjuk az ütemet akkor még jobban le fogunk maradni. (Szlovákiában 623 euró január 1-től) Az inflációt követjük? Az volna a korrekt, ha a fogyasztói kosárhoz igazítanánk, ami jóval magasabb az átlagos inflációnál.

- Néhány ezer forintról van szó, ami sokat jelent százezreknek, és a sok minden egyebet befolyásoló minimálbérről nem született időben megegyezés, így kiesik a januári emelés.

- A Kormány hagyta elmenni a januárt is, pedig a pár ezer forint van, akiknek rengeteget jelent. Elnökségünk erős többséggel úgy döntött, a 4 százalék nem elfogadható számunkra. A szövetségünk szerint a gazdasági helyzet lehetővé tette volna az 5 százalékos emelést. Bízom benne, hogy az ígéret nem csak ígéret marad, és a júliusra beígért szocho 2%-os csökkentést követő 1% emelés bekövetkezik, ami persze éves szinten mindössze fél százalék.

Belegondolnak-e, vagy egyszerűen csak ismerethiányosak azok a bizonyos hangadók, hogy mennyi munka van csak az itt felvázolt tárgyalási folyamatban? Függetlenül attól, hogy a szakszervezetek, vagyis azok képviselői otthonról vagy személyesen végzik a munkájukat akár makroszinten, akár a munkahelyeken.

Az már szinte közhely, hogy a Covid megmutatta, tágabb körben kell használni a modern foglalkoztatási formákat. Az elmúlt hónapok igazolták a home office létjogosultságát. Az otthoni munkavégzés a vírus terjedésével egyenes arányban honosodott meg úgy itthon és a világban. Nekünk szakszervezeti tisztségviselőknek az otthoni munkavégzésre vonatkozó szabályozás hiányosságait kell orvosolnunk. Amíg a távmunkára vonatkozó előírások a Munka törvénykönyvében részletesen le vannak írva a XV. fejezetben, addig kifejezetten a home office-ra, azaz az eseti jellegű távmunkára nem, illetve csak érintőlegesen született jogszabály. Hatékonyabban kellene érvényesíteni a munkát otthon végzőkre vonatkozó költségtérítés lehetőségét is.

- Vagyis ne foglalkozzunk a felhangokkal, hanem tegyük a dolgunkat, mindenki úgy, ahogy lehetőségei engedik?

- A rendezvények létszámának korlátozása, a cégek külön szabályai nehezítik a közvetlen találkozásokat. Ezért meg kell találnunk azokat lehetőségeket, amelyek a korlátozott emberi kapcsolatokat lazíthatják. Bizakodom, hogy visszatérhetünk hamarosan a normális életünkhöz, de ad-
dig is azon kell lennünk, hogy láttassuk magunkat. Otthonról is lehet fenntartani közösségi kapcsolatot. Válaszoljunk, ahogy megkeresnek bennünket! Ne legyenek kis ügyek, hiszen minden megkeresés mögött egy ember, egy család, egy munkahelyi közösség van. Ne legyünk passzívak, ne csak magunkban morgolódjunk, hanem éljünk a nyilvánosság minden eszközével, ami alapja a szakszervezeti szolidaritásnak évszázadok óta.

 

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke

Mészáros.png [sm-300]
- A „pandémia”, a „Covid” és mellettük a „home office” a 2020. év, de lehet, hogy a 2021. év leggyakrabban használt kifejezése. Mit jelent ez a gyakorlatban?

- A mi vállalataink többségénél elég sokáig a személyes jelenlét megoldható volt, így a bértárgyalásoknál is. Ősztől megsokasodott azoknak a cégeknek a száma, amelyek írásban közölték, hogy áttértek a „home office”-ra, azaz az otthoni munkavégzésre, így online térbe került részben a szakszervezeti munka is, amely kollégáink körében semmi fennakadást nem okozott. Megszoktuk, hogy így is működik a tagszervezeteinkkel a kapcsolattartás. Ahol pedig nem lehetséges az otthonról történő munkavégzés, ott a tisztségviselők is helyben vannak. Egyes szervezeteinknél kisebb csoportokban a műszak végén tartanak megbeszéléseket betartva a megfelelő távolságtartást, a maszkviselés szabályait. Számos jó példát találunk arra is, hogy próbálnak ún. „személyes információs perceket” kialakítani a munkáltatóval közösen a szakszervezeti tisztségviselőink.

- Kicsit demagógnak érzem a sommás megállapítást, hogy nincs jelen a szakszervezet a munkahelyeken. A példák megerősítik, hogy mindenhol ott vannak a szakszervezeti tisztségviselők, ahol lehetséges.

- Igen, mindenhol ott vannak és a legkritikusabb időszakban is ott voltak. A hibrid megoldás sokáig velünk marad, és hosszú távra kell felkészülnünk. Minél szélesebb kört kellene bevonnunk az új módszerek kidolgozásába. Nagyon fontos például az egészségvédelem érdekében megszólalni, cselekedni. Egy világjárvány idején elsőként ezzel a kérdéssel kellet minden területen foglalkozni, mindamellett természetesen ugyan úgy jelen voltak az általános problémák is, melyeket egy megváltozott környezetben kellett orvosolni.
Szükségesek a vélemények, visszacsatolások arról, hogy mit jelent a munkavállalóknak az otthon végzett munka, nem megy-e a magánélet, a család rovására. De ehhez minél több embert kell megkérdeznünk, tisztségviselőket, munkavállalókat, és természetesen szükséges a munkáltatói vélemény is.
Rendet kell tenni a jogszabályokban is, amelyek rendezhetik a jövőben az otthoni munkavégzést, fontos a munkavédelmi kérdéseket is számba venni. Több, mint fél éve, hogy a munkavállalói oldal és a munkáltatói oldal egyeztetett a jogszabályi háttér kialakításának szükségességéről, mely a távmunkát minden típusú munkavégzésre kiterjesztené, és ezt a szabályozást kibővítené a teljes vagy a részleges otthoni munkavégzés lehetőségével. A munkáltatók szerint az otthoni munkavégzés a bárhonnan történő munkavégzést is jelentené, ez nehezíti egyébként a munkavédelmi szabályok megalkotását. Tény, hogy ésszerű döntések születtek kormányrendeleti szinten, de el kell érnünk, hogy korrekt, mindenki által alkalmazható szabályokat alkossunk hosszú távra. Nem sorolom fel a bizottsági szinten született szakértői anyagok sokaságát, amely munkavédelmi szabályok módosítására született az otthoni munkavégzés kapcsán. A teljes időszak alatt a korlátozásokat és az ésszerűséget is figyelembe véve a legtöbb esetben az egyeztetések online zajlottak, de ez semmilyen akadályt nem jelentett a munkavégzésben.
Senki nem tagadja, hogy a megváltozott körülmények között nagyon más fenntartani a kis- és tágabb közösségekkel a kapcsolatot. De nem lehetetlen, erre jó példákat találunk a cégeinknél, alapszervezeteinknél. A „központ” is teszi a dolgát, szervezzük életünket, hogy ne legyen egyet-
len megválaszolatlan megkeresés sem, minden esetben azonnal lépünk a szervezetek érdekében.

- Hónapok óta zajlik a VKF minimálbér tárgyalása? Volt közös állásfoglalás, számos kompromisszumos javaslat a megállapodás érdekében.

- Összegszerű, illetve százalékos mértékű javaslatainkat a munkaadói oldal nem támogatta. Az alapösszegek vonatkozásában a munkáltatói oldal kitartott amellett a kompromisszumos javaslat mellett, hogy legfeljebb az inflációs várakozás mértével megegyező 3 százalékkal emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum is február elsejétől. A munkavállalói oldal ezt a mértéket nem fogadta el, úgy, ahogy azt sem, hogy egyáltalán ne emelkedjenek a kötelező bérelemek 2021-ben.
Úgy ítéljük meg, hogy a gazdaság teljesítőképessége és az elmúlt időszakban napvilágot látott gazdasági adatok azt vetítik előre, hogy ettől lényegesen magasabb mértékű minimálbér emelkedésre is sor kerülhetett volna. Látjuk a környező országok emelkedésének mértékét, ahhoz viszonyítva határoztuk meg az 5 százalékos mértéket, amelyet reálisnak is tartottunk. Az elhúzódó tárgyalássorozat végén kompromisszumos megoldásként fogadta el a munkáltatói oldal a 4%-os emelést február 1-jétől, azzal, hogy év közben – a szociális hozzájárulási adó csökkenése esetén – további automatikus, 1%-os mértékű emelés valósul meg. Év közben a megállapodást újra tárgyalják a felek, a januári minimálbérhez kapcsolódó juttatások és egyéb jogi következmények tekintetében pedig módosulnak a jogszabályok, annak érdekében, hogy ne érje veszteség az érintetteket és a megemelkedett minimálbérrel számolhassunk.

Aláírtuk a megállapodást, mert 1 millió 400 ezer munkavállalót érint közvetlenül és legalább ekkora csoportot közvetetten az emelés. Bármennyire is nem értettünk egyet az emelés mértékével, bármennyire is nagyobb figyelmet és érdemi támogatást vártunk volna a kormánytól (pl. munkaerőpiaci járulék csökkentése vagy eltörlése) nem hagyhattuk, hogy kárt szenvedjenek a munkavállalók.
Nagyon nehezen hoztuk meg ezt a döntés, nagyon komoly kompromisszumnak tekintjük, és nem felel meg az előzetes várakozásainknak. Reálisan 5 százalékos emelést tartottunk volna elfogadhatónak, a döntésünk során azonban figyelembe vettük, hogy megállapodás hiányában a minimálbérek a 2020-as szinten maradnának, ezzel együtt mindazok a juttatások is, amelyek a minimálbértől függenek.

Garanciákat kértünk a kormánytól, ha ez a megállapodás létrejön a felek között, akkor a megemelt összeget számítják, és veszik figyelembe mint vetítési alapot a különböző juttatások tekintetében is, illetve az ehhez szükséges jogszabály-módosításokat elvégzik.

- Szűkebb és tágabb környezetemben, és például egyetemi hallgatóim körében gyakran hangzanak el negatív vélemények a szakszervezetekről. Mit tehetnek ezek ellen a szakszervezetek?

- Ha valaki azt nem érti, mit jelent járvány idején más formában dolgozni, mint az ún. normális időkben, annak úgy sem tudunk elfogadható érveket mondani. Talán jobb időkben többet kellene tennünk, hogy „reklámozzuk” magunkat”! Pedig nyomon követhetik a honlapunkon is az eseményeket, amelyek nem kevesebbek, mint a járvány előtt. Azt hiszem, az első lépés, hogy saját köreinkben buzdítsunk arra, és mondjuk el, mi mindent tesznek a szakszervezetek a kollektív szerződések módosításakor, bértárgyalásokon azokért is, akik nem is a tagjaink. A leginkább sajnálatos tény, hogy azok kritizálják a szakszervezeteket, mondanak véleményt róla, akik egyrészt nem voltak soha a tagjai, nem is ismerik a munkájukat, nem kívánnak semmit sem tenni másokért, sokszor még saját magunkért sem. Akik tenni akarnak, azok jól tudják, hogy milyen erőfeszítéssel jár!

 

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke

Palkovics.png [sm-300]

- „A Munkástanácsok számtalan tagja most, a koronavírus-járvány alatt is helyt áll a munkában. Köszönjük, hogy nehéz körülmények között is kitartanak és végzik munkájukat.” Látjuk a képeket a kereskedelmi dolgozókról, egészségügyben dolgozókról, rendőrökről, tűzoltókról. „Mi itt maradunk érted! Te maradj otthon értünk” tábla van a kezükben. Nagyon hatott rám.

- Sok mindenről hallunk híreket a járvány idején, de mintha csökkent volna a megszólalás azokról az emberekről, akik ott vannak folyamatosan a frontvonalban. Itt mi nemcsak a szövetségünkhöz tartozóknak mondtunk köszönetet, hanem mindazoknak, akik ezekben a nehéz időkben dolgoznak, hogy menjen az élet, eljussunk az iskolába, legyen hová tenni a gyerekeket, és még sorolhatnám.

- Hosszas egyezkedés végére került pont 2021. január 25-én a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) ülésén.

- A három munkáltatói érdekképviselet és két szakszervezeti szövetség a háromból, valamint a kormány aláírta a megállapodást és így elhárult a veszély, hogy 2021-ben a minimálbéren és garantált bérminimumon alkalmazott munkavállalók – kb. egymillió ember – bérének vásárlóereje a várható infláció mértékével, éves szinten 3-4 százalékkal csökkenjen, a nemzetgazdasági átlagkereseten számolva, 2021 egészében mintegy 160-180 ezer forintos veszteséget elkönyvelve.

A munkajövedelmekhez hasonlóan elkerülik a reáljövedelem-vesztést a különféle juttatások, járandóságok, amelyeknek nagysága szintén a minimálbérhez kötött. A munkavállalók veszteségei így mérsékelhetők és ez annak köszönhető ismét, hogy két szakszervezet vállalja, hogy kompromisszumok árán, de felelősségteljes hozzáállással, közel négy százalékos emelésben részesülnek a legkiszolgáltatottabb munkavállalók.

Azért nem négy, mert az egyik tárgyalófél, a MASZSZ nem vette észre, hogy lefújták a meccset, és akkor is erőltette a tárgyalást, amikor az időhúzás már csak a megállapodás reálértékét rontotta, mivel az január 1. helyett így csak február 1-től lesz érvényes. Ha a Munkástanácsok és a Liga Szakszervezetek is hasonlóan járnának el, akkor lemondanának a legkiszolgáltatottabbak – adott körülmények között elérhető – garantált béremeléséről. Mondván, ha nem lehet tíz, akkor nyolc helyett inkább legyen nulla, vagy mint jelen esetben, ha nem lehet öt, csak négy, akkor legyen
inkább nulla az „emelés” mértéke. Megjegyzem, hogy a két aláíró szakszervezet egyben megóvta a rendelkezésünkre álló – egyebekben általunk is okkal kritizált – érdekegyeztetés kereteit is.
Nem kell ahhoz ugyanis mélyreható politikai bölcsesség, hogy a megállapodás hiánya, esetleg további elodázása, milyen képet festene a szociális partnerekről (megállapodásra való képtelenség). Ez nyilvánvalóan nem lehet semelyik résztvevő célja.

Nem méltó ugyanakkor a szakszervezeti szolidaritás eszméjéhez és nem támasztható alá a megállapodásban szereplő tartalommal sem az a lejárató hangnem, amivel az aláírást elutasító szakszervezeti szövetség vezetője az aláírást vállalókat támadja. A megállapodás ugyanis nem arról szól, hogy a munkahelyeken a szakszervezetek ne igyekezzenek a garantált béremelésnél magasabbat kiharcolni a tagjaik (és nem tagjaik) számára. Sőt! A megállapodás 3. pontja kifejezetten elismeri: továbbra is érvényben van a 2016-ban a magyar bérek dinamikus felzárkóztatásáról kötött háromoldalú (kormány-munkaadók-szakszervezetek) megállapodás a reálbérek évi 6%-os emeléséről. A mi értelmezésünk szerint ilyen mértékű emelés indokolt minden munkahelyen, ahol egyébként adottak a béremelés gazdasági feltételei , és különösen indokolt a legalább ilyen mértékű emelés a legkisebb bértételeknél. Ennek kapcsán fontos leszögezni, hogy a magyar gazdaságban az egyes ágazatok, és az ott tevékenykedő vállalatok igen egyenlőtlen módon fejlődnek a járvány alatt. Az ipari ágazatok döntő része, az informatikai szektor, az élelmiszer-és a vegyes élelmiszer jellegű kiskereskedelem nagyvállalati (250 fő feletti foglalkoztatók) szektorának üzleti helyzete stabil, sokan a 2019. évinél is kedvezőbb eredményeket értek el tavaly és a tavalyinál jóval kedvezőbb eredmények várhatók idén.

- A megállapodás szerint év közben még fontos teendők lesznek.

- A minimálbér megállapodás másik fontos eleme az év közepi felülvizsgálat, részben az infláció alakulásának, részben a gazdasági növekedés változásának, részben az 1-6 havi általános béralakulásnak és részben az adó kulcsok (lásd szociális hozzájárulási adó) csökkentésének függvényében.

Nyilván jobb lenne, ha szakszervezetek alkupozíciója erősebb lenne és nem csak verbális eszközökkel tudnánk befolyásolni a politikai és a munkaadói döntéseket, (ezt az alkupozíciót szisztematikus rombolás érte az elmúlt időszakokban és nem csak a Fidesz-kormány által). Itt azt is meg kell említeni, hogy a hazai munkaadók sem rosszabbak, mint más társaik, vagyis ők is saját és általában rövidtávú profit érdekeiket nézik első sorban és nincs az az állami támogatás, amivel elégedettek lennének. Ha a munkavállalók csak könyörögnek nekik, akkor sajnálkozva bár, de lesöprik az igényeinket.

Ezek miatt abban egyetértünk a történtek ellenére is Kordás Lászlóval, hogy a jövőre nézve mozgósítani kell még meglévő erőinket, hogy a mostaninál eredményesebben tudjunk fellépni a legkiszolgáltatottabb munkavállalók érdekében, akik valóban jóval többet érdemelnek, mint négy vagy öt százalékos minimálbér emelés, de ha ez nem sikerül akkor sem lehet alternatíva a bérek befagyasztása. Az előttünk álló fontos feladat most az, hogy támogassuk tagszervezeteinket a munkahelyeken folyó béralkuban, nyomon kövessük a gazdasági és inflációs folyamatokat és felkészülten folytassuk a tárgyalásokat egy esetleges idei, második lépcsős minimálbér emelés
érdekében.

Persze a VKF-ben végzett munka egy szelete csak a szakszervezetek munkájának. Pontosítsunk: szakszervezeti szövetségek vezetőinek munkájáról beszélünk? Róluk is természetesen, de mögöttük, mellettük ott vannak a tagság képviselői, akik nélkül nem dönthetnek. Tehetik személyesen, tehetik az online térben, kiscsoportos megbeszélésen, vagy feltesznek mindent a honlapjukra. A lényeg, hogy eljussanak az infók az érintettekhez, és kapjanak visszajelzést. Érdemes kicsit elmélyülni mi is történik a szakszervezetek háza táján. Nemcsak a szövetségek, hanem az ágazatok, munkahelyi szinten tevékenykedők munkáját érdemes megnézni Folytassuk! Következzenek az ágazatok!

 

www.liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Orbán Viktor: Annyi munkahelyet fogunk létrehozni, amennyit a koronavírus elpusztít

2020. április 06. 09:21
A magyar munkaalapú gazdaságra, a munkahelyek megvédésében szerzett magyar tapasztalatokra hívta fel a figyelmet Orbán Viktor miniszterelnök abban a válaszlevélben, melyet az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkárának írt - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szombaton.

Az Európai Bizottság is vizsgálja a magyar túlóratörvényt

2019. február 06. 08:44
Már a Magyar Szakszervezeti Szövetség beadványa előtt vizsgálta az Európai Bizottság a munka törvénykönyve decemberben elfogadott módosítását – írja a hvg.hu.