Műanyagszennyezés - növelni kell a szennyvíztisztítók hatékonyságát

2019. augusztus 30. 07:34
A jelenleg alkalmazott szennyvíztisztítási technológiák többsége nem képes hatékonyan eltávolítani a mikroszennyezők nagy részét, így azok a felszíni vizekbe, folyókba, tavakba, part menti vizekbe kerülnek

Kutatók szerint annak megakadályozására, hogy a szennyezőanyagok az ivóvízbe, valamint a táplálékunkba kerüljenek, elsősorban környezetbe jutásukat kellene megakadályozni, melynek egyik fontos lépése a szennyvíztisztítók hatékonyságának növelése - olvasható a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Víztudományi Karának közleményében. 


fotó: pixabay

 A szakemberek az intézmény csütörtöki, bajai rendezvényén ismertették a témával kapcsolatos kutatásaik eredményeit.

A műanyagok nem bomlanak le a környezetben, csupán egyre kisebb darabokra, úgynevezett mikroműanyagokra aprózódnak, amelyek a belélegzett levegővel, a táplálékkal, az ásványvízzel és az ivóvízzel is bekerülhetnek az emberi szervezetbe, ahol később akár egészségügyi problémát is okozhatnak - teszik hozzá.

Az összegzés szerint a szerves mikroszennyezőkkel, valamint a mikroműanyagokkal kapcsolatos tudományos munka az NKE Víztudományi Karán elsősorban a szennyvíztisztítókban előforduló szerves mikroszennyezőkre fókuszál.

"Minden olyan kutatásra szükség van, amely elősegíti ezen anyagok lebontását, környezetbe jutásuk megakadályozását, valamint segíti a döntéshozókat a megfelelő szabályozások kialakításában"- idézik az egyetem közleményében Knisz Juditot, a kar kutatóját.

A mikroműanyagok, vagyis az 5 milliméternél apróbb műanyagszemcsék ma már szinte mindenhol megtalálhatóak a természetben, így például a sarki jégtáblák alatt, az esővízben, de jelen vannak a kagylófélékben, a sörben és az ivóvízben is, különösen a palackozott ásványvizekben.

Olyan széleskörű a környezet műanyag-szennyezettsége, hogy szervezetbe jutásuk szinte elkerülhetetlen. Egészségügyi hatásukról még kevés adat áll rendelkezésre, de pontenciálisan károsíthatják a bélnyálkahártyát, felületükön korokozókat köthetnek meg, valamint szerves mikroszennyezők forrásai is lehetnek - írják. A szerves mikroszennyezők a többi között a gyógyszermaradványok, a kozmetikai és testápoló szerek, a peszticidek és a lágyítók.

A gyártás során a műanyaghoz adott szerves anyagok kioldódhatnak a környezetbe, továbbá a mikroműanyagokhoz előszeretettel kötődnek szerves mikroszennyezők.

Ezek közül a perzisztens, nehezen lebomló szerves szennyezőanyagok (POP-k) okoznak különösen komoly aggodalmat, melyek jellemzően zsírban jól oldódó anyagok, így könnyedén átjutnak az élő szervezetek membránján és raktározódhatnak, valamint fel is halmozódhatnak a táplálékláncban. 

Mind a mikroműanyagok, mind a legtöbb szerves mikroszennyező antropogén eredetű. Utóbbiak esetében a kórházak, ipari létesítmények, a mezőgazdasági területek, valamint a szennyvíztisztító telepek a fő szennyező források.

A közlemény szerint bár a felszín alatti vizeink védettebbek, mint a felszíni vizek, ennek ellenére az előbbiek sem mentesek a mikroszennyezőktől és a mikroműanyagoktól sem. 

A kutatók szerint annak megakadályozására, hogy a szennyezőanyagok az ivóvízbe, valamint a táplálékunkba kerüljenek, elsősorban környezetbe jutásukat kellene megakadályozni, melynek egyik fontos lépése a szennyvíztisztítók hatékonyságának növelése.

"A jelenleg alkalmazott szennyvíztisztítási technológiák többsége ugyanis nem képes hatékonyan eltávolítani a mikroszennyezők nagy részét, így azok a felszíni vizekbe, folyókba, tavakba, part menti vizekbe kerülnek"- közölte Knisz Judit. 

A jelenséggel napokban közzétett jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is foglalkozott, amely további kutatásokra ösztönzi a szakembereket - olvasható az egyetem közleményében.

agrotrend.hu / MTI

Kapcsolódó cikkek

Érthetetlen vandalizmus a Hármashatár-hegyen – Az erdészet a lakosság segítségét kéri

2019. május 10. 10:17
Megmagyarázhatatlan vandalizmusról érkezett több bejelentés a Pilisi Parkerdő Budapesti Erdészetéhez az elmúlt napokban: a Hármashatár-hegy környékén valaki baltával hasítja le a fák kérgére festett turistajelzéseket. Amellett, hogy az erdőjárók így eltévedhetnek, a károkozás a fák pusztulásához is vezethet. Az erdészet a lakosság segítségét kéri a károk felméréséhez.

Műanyagmentes július: 10 egyszerű ötlet, ahogy mi is csatlakozhatunk

2019. július 02. 08:18
Az évente megtermelt 300 millió tonna műanyaghulladék mintegy fele egyszer használatos műanyag, amelyet hiába dobunk ki villámgyorsan, mégis évszázadokig szennyezi a Földet.