Nagy a baj! Nő az importnyomás és a költségek is emelkednek

2023. november 14. 13:53
Mi lesz így a hazai élelmiszeriparral?
 
Komoly importnyomás helyeződik a hazai élelmiszeripari feldolgozókra. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai szerint míg az elmúlt néhány évben folyamatosan erősödött a magyar élelmiszerek szerepe a kereskedelemben, ám a piaci jelzések szerint ebben az évben ismét csökken a hazai termékek aránya a polcokon. A hazai termékek választása ugyanakkor nem csak a minőségre jelent garanciát, hanem választásukkal a magyar vállalkozásokat – termelőket és feldolgozókat – is segítik a vásárlók – írja közleményében a NAK.
Nagy a baj! Nő az importnyomás és a költségek is emelkednek
Hozzáteszik, hogy bár az infláció az év végéhez közeledve konszolidálódni látszik, az eddig igencsak jelentősnek mondható áremelkedés miatt a fogyasztók a korábbinál is árérzékenyebbek lettek, keresik az olcsóbb termékeket, sokszor a minőség rovására is inkább az olcsóbb élelmiszereket helyezik a kosaraikba. Mindez a magyar termékek kiskereskedelmi eladásaiban is érezhető visszaeséssel jár.
 
A felpörgő élelmiszer-infláció hatására – a fogyasztáscsökkenésen túl – felgyorsult a diszkontláncok térnyerése, egyre erősödik a saját márkás termékek szerepe a márkázott árukkal szemben, újra megjelentek a különböző helyettesítő termékek, utánzatok – emeli ki a NAK.
 
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint Magyarország európai uniós csatlakozása utáni években folyamatosan csökkent a magyar termékek aránya a polcokon, 2018-tól kezdődően megfordult a trend, s három olyan év is volt, amikor érdemben emelkedett a hazai élelmiszerek aránya a kiskereskedelmi forgalomban. Ez a kedvező trend ugyanakkor az idén megtört, s újra nyílik az olló a kiskereskedelmi forgalom és a hazai élelmiszeripari szereplők belföldi értékesítései között.
 
Noha a magyar élelmiszeripar szereplői a legfontosabb élelmiszercsoportok esetében teljes egészében ki tudnák elégíteni a hazai fogyasztói igényeket, a kiskereskedők gyakorta „elcsábulnak", ha alacsonyabb import beszállítói árakkal találkoznak. Az importnyomás az elmúlt hónapokban felerősödött. A hazai termékek aránya az idén csökkenő tendenciát mutat a polcokon és a vásárlói kosarakban is, ami azt jelenti, hogy az év egészét tekintve a hazai élelmiszeripari szereplők érdemi piacvesztést kénytelenek elszenvedni – áll a közleményben.
 
Ami az árakat illeti: az elmúlt évben csak a mezőgazdasági termékek, vagyis az alapanyagok esetében 50 százalékos költségnövekedést kellett lenyelnie az ágazatnak, miközben az átadási áraik „csupán" 34 százalékkal nőttek. Ugyanakkor míg 2022-ben a kereskedők hajlandóak voltak engedni a saját árrésükből, úgy tűnik, hogy 2023-ban a visszaeső forgalmat a haszonkulcsok megemelésével próbálja kompenzálni a szektor. Ez azt jelenti, hogy az idén a fogyasztói árak az élelmiszeripar átadásai árainál nagyobb mértékben emelkednek, illetve az átadási árak nagyobb mértékben csökkennek, mint a fogyasztói árak – írja a NAK.
 
A közleményben kitértnek arra is, hogy a szektor szereplőinek a fogyasztás visszaesése és az import térnyerése mellett további jelentős kihívásokkal kell szembe néznie. Ilyen a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) is. Miközben az új rendszer a NAK számításai alapján 120-125 milliárd forintos éves költségnövekedést okoz az ágazatnak, az EPR díjtételét a piaci szereplők nagyon nehezen tudják beépíteni az átadói árakba.
 
A rendszer működésének feltételrendszeréről, s annak részleteiről a NAK több alkalommal kezdeményezett egyeztetést a kormányzati szervekkel és a működtetésért felelős MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel – hangsúlyozzák.
 
Az ágazat rövidtávon sok nehézséggel néz szembe, az élelmiszeripari termelés jövedelmezősége pedig épp abban az időszakban csökken, amikor megjelennek a KAP Stratégiai Terv új támogatásai. A fejlesztési lehetőségekkel ezért vélhetően csak azok a vállalkozások tudnak majd élni, amelyek a jelenlegi nehezebb helyzetben is eredményesek tudnak maradni, ami felgyorsíthatja az ágazatban a konszolidációs folyamatot.  A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint olyan bölcs, tudatos állami piacvédelemre lenne szükség, ami lehetőséget teremt arra, hogy a hazai élelmiszer-feldolgozó cégek többsége sikerrel küzdje le a nehézségeket és a jövőre várhatóan növekvő keresletet mind nagyobb részben magyar élelmiszerekkel tudjuk kielégíteni – írja közleményében a NAK.
 
forrás: agroinform.hu

Kapcsolódó cikkek

Újabb élelmiszeripari beruházás Magyarországon

2023. július 03. 12:57
A kormány óriási lehetőségeket lát az élelmiszeriparban, amit stratégiai ágazatként kezel - jelentette ki dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára az Intersnack Magyarország Kft. új automata csomagológép-rendszer átadásán, pénteken, Győrben.
Az államtitkár ismertette, hogy a vállalat 2021-ben közel 1,3 milliárd forintnyi fejlesztéssel bővítette a győri gyárát, az elmúlt 1 évben pedig 1,85 milliárd forint összegű beruházást hajtottak végre. A most átadásra kerülő új automata csomagológépek értéke 1,4 milliárd forint, továbbá a vállalat 6 milliárd forintos beruházást tervez 2025-ig Győrben. Ez által még több munkahelyet teremtenek és még több termék előállítása válik lehetővé.

Méztől a paprikáig

2024. március 01. 13:57
Kiemelt fontosságú, hogy az érdeklődők, a termelők és a vásárlók is találjanak egy olyan fórumot, ahol megismerhetik egymást, ahol kapcsolatok születhetnek rövid-ellátási láncon keresztül - mondta dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a III. Rövid Élelmiszer-ellátási Lánc (REL) Expon és Konferencián , Jakabszálláson.