Nagyot kaszálhat a magyar vidék a klímasemleges gazdasági átalakításból: íme a részletek

2020. július 28. 07:46
A jövő energiarendszerére vonatkozó tervek a minap kerültek nyilvánosságra Brüsszelben, aminek kiemelt célja, hogy Európa 2050-re a világ első úgynevezett „klímasemleges” területévé váljon. Ehhez azonban jelentősen át kell alakítanunk az energiarendszerünket, amely az Európai Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásának nem kevesebb, mint a 75 százalékáért felelős. Az Európai Bizottság elfogadta az energiarendszer integrációjára vonatkozó- és az uniós hidrogénstratégiát, amivel megnyitják az utat egy hatékonyabb és fokozottan összekapcsolt energiaágazat felé, amelyet bolygónk tisztábbá tételének és a gazdaság megerősítésének kettős célja vezérel. De miért jó ez az országnak és miért olyan fontos a vidék számára? A HelloVidék most ezekre a kérdésekre kereste a választ.
Nagyot kaszálhat a magyar vidék a klímasemleges gazdasági átalakításból: íme a részletek

Az Európai Zöld Megállapodás az Európai Unió (EU) új növekedési stratégiája. Hogy ez mit jelent? Nem más, mint egy ütemterv, amely mentén az Unió gazdasága fenntarthatóvá tehető olyan módon, hogy az éghajlati és környezeti kihívásokból a szakpolitikai területek mindegyikén lehetőségeket kovácsolnak, az átmenetet pedig mindenki számára méltányossá teszik. A zöld beruházásokkal azonban nem csupán az ország energetikai kiszolgáltatottsága csökken, de olyan új vidéki jövedelemszerzési és foglalkozatási lehetőség is létrejön, amely éppen a kedvezőtlen adottságú területeken vagy épp a szegényebb településeken és hátrányosabb helyzetű kistérségekben teheti lehetővé a felemelkedést, mégpedig hosszú távon és fenntartható módon.

Rugalmasabbá tennék az energiarendszert

Az integráltabb energiarendszer elengedhetetlen azon cél teljesítéséhez, hogy az EU 2050-re klímasemlegességé váljon. Ez a célkitűzés országszerte elősegíti a munkahelyteremtést, biztosítja a méltányos átmenetet és megerősíti az innovációt. Az uniós felmérések szerint az energiarendszerünk jelenleg még mindig több párhuzamosan működő, vertikális energia-értékláncra épül, amelyek az egyes energiaforrásokat mereven összekapcsolják bizonyos végfelhasználói ágazatokkal, és így jelentős mennyiségű energia veszik kárba.

A kőolajtermékek például túlsúlyban vannak a közlekedési ágazatban és az ipari nyersanyagok között; míg a szenet és a földgázt elsősorban villamos energia előállításához és fűtéshez használjuk; illetve a villamosenergia- és gázhálózatok tervezése és működtetése egymástól függetlenül történik. A most elfogadott, két stratégia a tiszta energiával kapcsolatos új beruházási menetrendet mutat be, összhangban mind az Európai Zöld Megállapodással, mind a Next Generation (Következő Generáció) fantázianévvel ellátott helyreállítási csomaggal.

Mivel az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 75%-a az energia termeléséből és felhasználásából származik, paradigmaváltásra van szükségünk ahhoz, hogy elérjük a 2030-ra és 2050-re kitűzött célokat. Az EU energiarendszerének integráltabbá és rugalmasabbá kell válnia, és képesnek kell lennie arra, hogy a legtisztább és leginkább költséghatékony megoldásokat alkalmazza. A hidrogén ebben kulcsszerepet fog játszani, mivel a megújuló energiával járó költségek csökkenésének és a folyamatos innovációnak köszönhetően életképes megoldást jelent a klímasemleges gazdaság számára

– írta Kadri Simson energiaügyi biztos a HelloVidékhez eljuttatott közleményben.

Az energiarendszer integrációjára vonatkozó uniós stratégia azt jelenti, hogy a tervezés és a működtetés során a rendszert mint egészet tekintjük, összekapcsolva a különböző energiahordozókat, infrastruktúrákat és fogyasztási ágazatokat. Egy ilyen összekapcsolt és rugalmas rendszer hatékonyabb lesz, és kisebb költségekkel jár a társadalom számára. Olyan rendszerre van szükség, amelyben például az Európa útjain közlekedő autókat tápláló villamos energiát tetőkön elhelyezett napelemek adják, az épületek fűtése egy közeli gyárból származó hővel történik, a gyárat pedig a tengeri szélenergiából előállított tiszta hidrogén táplálja.

Az energiarendszer jelenlegi modelljével (amelyben a közlekedés, az ipar, a földgázágazat és az épületek energiafogyasztása egymástól elkülönülő elemeket képez, és mindegyik külön értéklánccal, szabályokkal, infrastruktúrával, tervezéssel és üzemeltetéssel rendelkezik) 2050-ig nem lehet költséghatékony módon megvalósítani a klímasemlegességet. Az új elképzelések szerint az innovatív megoldások változó költségeit be kell építeni energiarendszerünk működésébe, de új kapcsolatokat is kell kialakítani az ágazatok között, hogy ki tudják aknázni a technológiai fejlődésben rejlő lehetőségeket.

A stratégia három fő eleme a következő:

  1. Fokozottabban körforgásos energiarendszer: ennek középpontjában az energiahatékonyság áll és konkrét intézkedéseket határoz meg, amelyekkel a gyakorlatban alkalmazható lesz az energiahatékonyság elsődlegességének elve, és a helyi energiaforrások hatékonyabban használhatók épületeinkben, illetve közösségeinkben.
  2. Végfelhasználói ágazatok nagyobb mértékű, közvetlen villamosítása: mivel a megújuló energiaforrások aránya a villamosenergia-ágazatban a legnagyobb, lehetőség szerint növekvő mértékben kell használni a villamos energiát: ilyen felhasználási módok például az épületekben alkalmazott hőszivattyúk, a közlekedésben használt elektromos járművek vagy egyes iparágakban az elektromos ívkemencék.
  3. Tiszta üzemanyagok: azokban az ágazatokban, ahol a villamosítás nehéz, a stratégia ösztönzi ezek (többek között a megújuló hidrogén, valamint a fenntartható bioüzemanyagok és a biogáz) használatát.

Az integráltabb energiarendszer létrehozása érdekében a stratégia harmincnyolc intézkedést határoz meg, többek között a hatályos energiaügyi jogszabályok felülvizsgálatát, új technológiák és digitális eszközök kutatását és bevezetését, de a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetését is.

A hidrogén váltaná valóra a reményeket

Szakemberek szerint ebben az integrált energiarendszerben a hidrogén alkalmazása lenne csak képes Európa-szerte előmozdítani az ipar, a közlekedés, az energiatermelés és az építőipar dekarbonizációját. A potenciálban rejlő lehetőségeket igyekszik kiaknázni a szintén most elfogadott EU Hidrogénstratégia.

Az elfogadott stratégiák elő fogják mozdítani az európai zöld megállapodást és a zöld helyreállítási terveket, továbbá stabilan ráállítják gazdaságunkat a szén-dioxid-mentesítés 2050-ig történő megvalósítását célzó pályára. Az új hidrogéngazdaság a növekedés motorja lehet a COVID-19 által okozott gazdasági károk leküzdésében. A tiszta hidrogén értékláncának kialakítása és bevezetése révén Európa világelsővé válhat és meg tudja tartani vezető szerepét a tiszta technológiák terén

– mutatott rá Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnöke, hangsúlyozta a fokozatos átállás szükségességét.

Mire van ehhez szükség?

  • 2020 és 2024 között legalább 6 GW megújuló hidrogén előállítására alkalmas elektrolizátor telepítésére; a Bizottság akár egymillió tonna megújuló hidrogén előállítását is támogatja az EU-ban.
  • 2025 és 2030 között a hidrogénnek az integrált energiarendszer szerves részévé kell válnia, és ennek részeként a cél legalább 40 GWösszkapacitással rendelkező, megújuló hidrogén előállítására alkalmas elektrolizátor telepítése, és az uniós termelés 10 millió tonnára való növelése.
  • 2030 és 2050 között a megújuló hidrogéntechnológiáknak kiforrottá és széles körben alkalmazott megoldássá kell válniuk az összes nehezen szén-dioxid-mentesíthető ágazatban.

A hidrogén felhasználható nyersanyagként, üzemanyagként vagy energiahordozóként, illetve energiatárolás céljára, emellett számos alkalmazási lehetőséget kínál az iparban, a közlekedésben, az energiaágazatban és az építőiparban. Mindennél fontosabb, hogy felhasználása nem jár szén-dioxid-kibocsátással, és szinte egyáltalán nem szennyezi a levegőt. Mindez teszi elengedhetetlenné a hidrogént az Európai Uniós azon kötelezettségvállalása szempontjából, hogy 2050-ig megvalósítsa a szén-dioxid-semlegességet a Párizsi Megállapodással összhangban.

 

hellovidek.hu

Kapcsolódó cikkek

Stratégiai megállapodást kötött az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

2019. november 12. 08:13
A hazai agrár- és élelmiszerszektor erősítése, érdekeinek érvényesítése csak egy széleskörű társadalmi összefogás keretében valósulhat meg – jelentette ki Nagy István Agrárminiszter az agrártárca és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Között létjött partnerségi megállapodás aláírását követően, hétfőn, Budapesten.

Világszerte növelni kell az agrárium hatékonyságát az egyre növekvő népesség ellátásához

2020. január 20. 08:16
Berlin, 2020. január 18., szombat (MTI) - Tovább kell javítani a mezőgazdasági termelés hatékonyságát az élelmiszer-ellátás biztosításához, mert egyre növekszik a világ népessége, az erőforrások viszont folyamatosan szűkülnek - hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter szombaton Berlinben a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumon (GFFA).