Ne dőljön be! Tévhitek a cafeteriával kapcsolatban

2018. január 11. 07:34
A béren kívüli és egyéb juttatások szabályai évről évre változnak Magyarországon. Megpróbálunk kiigazodni a bonyolult rendszerben, eloszlatva néhány makacs tévhitet.

Adómentes?

A cafeteria lényege éppen az lenne, hogy pénz helyett egy meghatározott célra felhasználható juttatást kapunk, netán egy (hosszabb távú) megtakarításhoz járul hozzá a munkáltató, ennek ösztönzésére pedig jóval alacsonyabbak a közterhek. A valóságban azért ez nincs már így.

Adómentesen csupán két juttatás (utalvány) adható, ráadásul ezek közül is csak az egyiknek nincs felső összeghatára. Ez a sporteseményekre szóló belépő. A kulturális utalvány után sem kell közterheket fizetni, ebből azonban egy évben csupán 50 ezer forintot kaphatnak a dolgozók.

© 

Adómentes ugyanakkor néhány hozzájárulás. Például meghatározott szabályok szerint a cég beszállhat dolgozója albérleti díjába. Ennek az összege 2018-tól havonta akár 82 600 forint lehet adómentesen. Nem kell adót fizetni a Diákhitel törlesztőjéhez való hozzájárulás után sem, de itt is van felső határ: a minimálbér ötöde, vagyis 27 600 forint. A bölcsődei és az óvodai díjhoz való hozzájárulás is adómentes és ezeket az összegeket a teljes keretbe sem kell beleszámítani.

Nem lehet pénz?

Amikor 2016-ban az Európai Bíróság a magyar cafeteriarendszer egy fontos elemét (az állami kibocsátó adóterhe alacsonyabb volt a többiekénél) elkaszálta, a kormányfő első felindulásában arról beszélt: megszüntetik a rendszert, a munkáltatók pedig adjanak inkább pénzt a dolgozóiknak.

A régi rendszer maradt ugyan, a pénzbeli juttatás azonban a részévé vált. Egészen pontosan béren kívüli juttatásként adható legfeljebb évente százezer forint készpénz úgy, hogy – a kategória másik eleméhez, a Széchenyi Pihenő Kártyához hasonlóan – utána a bérnél kisebb, 34,22 százalékos közterhet fizetnek a munkáltatók. Ez az összeg nem része sem a nyugdíjalapnak, de a táppénzbe sem számítódik bele.

Pénzt korábban is kérhettek a dolgozók, ám ezzel nem nyertek semmit, hiszen épp úgy adóztunk utána, mintha a fizetésük lett volna.

Kötelező adni?

Ez nem így van. A cafeteria egy olyan lehetőség, amely a cégek adóterheit csökkentheti – mellesleg fellendíthet néhány érintett ágazatot is –, de minden cég dönthet úgy, hogy azt a pénzt inkább bérre szánja. Még akkor is, ha ugyanakkora összegből kevesebb jut végül a dolgozónak.

Így tehát minimális összege sincs a juttatásoknak és hozzájárulásoknak, egy cég dönthet úgy is, hogy jóval alacsonyabb keretet biztosít a munkavállalóknak, és azt is meghatározhatja, milyen elemekből választhatnak.

Betiltotta az Európai Bíróság?

A luxemburgi központú bíróság azt vizsgálta, megfelel-e az uniós jogszabályoknak, hogy egyes kibocsátók jóval kedvezőbb feltételekkel hozhatnak forgalomba ki étkezési utalványokat, mint mások. A 2016 elején meghozott ítélet borítékolható volt: nem.

A bíróság azonban ezt a diszkriminációt, nem pedig a rendszert tiltotta be. Az Országgyűlés pedig cserébe azt jelentősen átalakította, és két formára választotta szét a cafeteriaelemeket. A béren kívüli juttatások körébe csak a SZÉP-kártya és új elemként a készpénz került, az összes többi juttatás pedig az úgynevezett egyes meghatározott juttatásként adható, ez után az adóteher idén 40,71 százalék.

© 

Nincs felső határa?

Ez csak félig igaz. Van egy plafon: a közszférában évente összesen 250 ezer forint adható a béren kívüli juttatásokból és egyes egyéb juttatásból összesen, a versenyszférában pedig 450 ezer forint.

Egyes elemeknél is van felső határ: készpénzből 100 ezer forintot lehet adni, a szálláshely szolgáltatásból 225 ezer forint kerülhet a SZÉP-kártya megfelelő zsebébe, vendéglátásra (meleg étel) 150 ezer forint, szabadidős célokra pedig 75 ezer forint juthat. A munkahelyi étkeztetésnél 12,5 ezer a limit, az önkéntes nyugdíjpénztárnál a minimálbér fele, az egészségpénztárnál a 30 százaléka, akárcsak az iskolakezdési támogatásnál, ahol gyerekenként érvényes ez a határ.

Ebbe a keretbe azonban több elemet nem kell beszámítani. Ilyen például az óvodai díjhoz vagy a lakbérhez kínált támogatás. Ezeknél külön szabályok határozzák meg azt, mekkora összeget kínálhat a munkáltató kedvező feltételekkel. Vagyis természetesen ennél többet is adhat a munkáltató, de az már bérnek minősül, és ennek megfelelően kell adózni utána.

Egyszerű a rendszer?

Az eddigiekből is látszik talán, hogy egyáltalán nem erről van szó, nem elég, hogy többféle az adóteher, de ráadásul évről évre változik az egyes elemekre rakódó közterhek aránya. És a felső határ összege is.

Idén a legnagyobb változást egyébként a szociális hozzájárulás 2,5 százalékpontos csökkenése jelentette, emiatt lett kevesebb több juttatás adóterhe.

Egyre szűkülnek a lehetőségek?

Ez csak annyiban igaz, hogy a növekvő adóteher miatt már nem annyira éri meg ezt választani a munkáltatóknak. A rendszerbe azonban évről évre újabb elemek kerülnek be. Tavaly ilyen volt az albérlettámogatás, 2018-ban pedig a hozzájárulási lehetőség a Diákhitel törlesztőjéhez.

 

www.hvg.hu

Kapcsolódó cikkek

Ígéretes az orosz-magyar regionális gazdasági együttműködés

2017. február 08. 08:16
Magyarország számára ígéretes lehetőség az orosz-magyar regionális gazdasági együttműködés - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az MTI-nek Szmolenszk megyei látogatását követően.

Komoly gondot okoznak az elhagyott kaptárak

2017. április 24. 07:55
Jelentős károkat okoztak a hobbiméhészek a méhészeti ágazatnak. Többek között azzal, hogy a hátrahagyott kaptárak a méhek megbetegedését okozhatják.