Ne nyúljunk az őzgidákhoz!
2024. április 17. 15:02
A kirándulók többsége a legrosszabbra gondol, ha elárvultnak tűnő őzgidát talál. Nem kell megmenteni őket, legfeljebb gyönyörködni a látványukban.
A Kerecsendhez közeli Berek erdőben ezernyi csodára bukkanhat a kiránduló. Ercsényi Károly, helyi lakos rendszeresen járja az erdőt és megörökít minden szép pillanatot, amit séta közben lát. Közösségi oldalán ma egy régebbi felvételt osztott meg. Mivel évtizedek óta lelkes természetbarát, a Berekerdő minden növény- és állatfaját jól ismeri, tudja, hogy az őzgidák ilyenkor nem szorulnak segítségre. Anyjuk egész biztosan a közelben van, s gondoskodik róluk. A pillanat szépségét azonban meg lehet örökíteni, hiszen a látvány szívet melengető.
Az őzgidák minden évben április és július között születnek meg, nagy többségük pedig májusban, júniusban. Az erdőjárók illetve a kirándulók többsége a legrosszabbra gondol, ha elárvultnak tűnő őzgidát talál, látszólag magányosan, a semmi közepén.
Fontos tudni, hogy nem minden magányos, anyja nélkül megtalált gida vár emberi segítségre. Sőt, kifejezetten árthatunk is az állatnak, ha megmentjük – hívja fel a figyelmet az Országos Magyar Vadászkamara a közleményében. Azt írják, hogy a fűben lapuló, nemrég született vadak csak látszólag védtelenek és elárvultak. A suta ugyanis többnyire akkor hagyja egyedül – azaz fekteti el – az utódját, ha veszélyt érez vagy pedig táplálékért megy. A gida ilyenkor ösztönösen meglapul, és próbál mozdulatlanul, rejtőzködő foltjaival beleolvadni a környezetébe. Mivel nem menekül, sokan azt gondolhatják, hogy az állat beteg.
Mások csak a házi kedvenceknél megszokott módon bánnak vele, megsimogatják a valóban aranyos vadat. Ez sem ajánlott azonban.
Ilyenkor ugyanis a gidán és környezetén rajta marad az ember szaga, ezért az anyja már nem fogja elfogadni, szoptatni. Mindez akár a kis őz életébe is kerülhet, mert vagy éhhalál vár rá, vagy védelem nélkül könnyen a ragadozók prédájává válhat.
Az út mentén talált gidákat sem szabad befogni, hazavinni, és otthoni nevelésükbe kezdeni, figyelmeztetnek a szakemberek. Jogilag ugyanis addig, amíg a vad él, az állam tulajdonának számít. Így ha valaki hazavisz egy gidát vagy borjút, a Büntető Törvénykönyv értelmében lopást követ el. Másrészt komolyan veszélyezteti a vad életét is a megfelelő ismeretek híján.
Ha tehát úgy ítéljük meg, hogy az őzikének valóban segítségre van szüksége, akkor inkább értesítsük a területileg illetékes állatvédő szervezetet! – ezt tanácsolja a vadászkamara közleménye.
forrás: agrotrend.hu / heol.hu
Kapcsolódó cikkek
TÁJÉKOZTATÓ A SZARVASMARHA-, JUH- ÉS KECSKETARTÓK EGYES FELADATAIRÓL A JÖVŐ ÉVI EGYSÉGES TÁMOGATÁSI KÉRELEM BEADÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓAN
2022. december 22. 11:28
A szarvasmarha-, juh-, és kecsketartók számára biztosított uniós közvetlen és vidékfejlesztési támogatások 2023. évi igénylésével kapcsolatban kívánja az Agrárminisztérium előzetesen felhívni a figyelmet az ENAR-ban lévő adatok naprakészségével, az egységes kérelemben megjelenő állat megszemélyesítéssel és a hízott bika támogatás esetében újdonságként megjelenő szakszerű apaállat használati kötelezettséggel kapcsolatos néhány kulcsfontosságú teendőre, amelynek segítségével a gazdálkodók számára a módosult uniós szabályok nem nehezítik, hanem egyszerűbbé teszik majd a kérelmezést.
Információk a várva várt ÁTK-s pályázatról
2024. március 26. 16:00
A KAP ST vidékfejlesztési pályázatainak ütemterve szerint márciusban jelennek meg a telepkorszerűsítési felhívások, amiket a gazdák csak ÁTK-pályázatoknak hívnak.
