Nem engedték el a temetésre, felmondott. Jogosan?

2018. szeptember 24. 08:43
A munkáltató az őt az Mt. 166. § (1) bekezdés alapján terhelő teljes kárfelelősség alapján helytállni tartozik azért, ha a munkavállaló a kitűzött időpontban nem tud részt venni az édesanyja temetésén – mondta ki a Kúria.

A Kúria Sajtótitkárságának tájékoztatója szerint az Mfv. I. 10.495/2017. számú ügy felperese 2010. október 26-ától állt alkalmazásban az alperesnél gépkocsivezető munkakörben. A felperes 2011. április 11-én üzemi balesetet szenvedett, mellyel összefüggésben 2011. május 1-jétől május 17-éig volt keresőképtelen, mely időszakra táppénzben részesült. 

A felperes 2013. március 16-ától fűtetlen gépkocsiban aludt, ezért megbetegedett. A felperes 2013. június 14-én felettesétől 3 nap pótszabadságot kért az édesanyja 2013. június 26-ai temetésére tekintettel. A távollétet a felettes szóban engedélyezte. A munkaügyi asszisztens azonban e napra a felperest munkavégzésre osztotta be. Emiatt a felperes az édesanyja temetésén nem tudott részt venni. 

A felperes 2013. július 1-jén azonnali hatályú felmondással megszüntette a munkaviszonyát, keresetében kártérítésként elmaradt jövedelmet, költségtérítést, a rendkívüli munkavégzés ellenértékét, nem vagyoni kártérítést kért. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. 

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest a felperes javára 667 800 forint megfizetésére. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. 

A felperes fellebbezése és az alperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, az alperest terhelő marasztalás összegét 713 499 forintra, valamint a felperes által alperesnek fizetendő perköltség összegét felemelte. 

A felperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével a kereseti kérelmének teljes mértékben helyt adó jogszerű határozat meghozatalára irányult. Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott. A felperes hivatkozott ugyan a Pp. 206. § (1) bekezdésében foglaltak megsértésére, és ezzel összefüggésben jogi érvelést is előadott, de a Kúria a tényállás megállapítása és a bizonyítékok mérlegelése jogszerűségét csak akkor vizsgálhatta a felülvizsgálati kérelem tükrében, ha a felperes anyagi jogi jogszabálysértést is megjelölt a rendkívüli munkavégzés ellenértéke, az elmaradt jövedelem és a nem vagyoni kártérítés iránti kereseti kérelme vonatkozásában. 

A felperes a felülvizsgálati kérelmében sérelmezte a rendkívüli munkavégzés ellenértékéről hozott jogerős bírósági döntést, azonban a rendkívüli munka ellentételezéséről rendelkező régi Mt. 147. §-ára, és az Mt. 143. §-ára nem hivatkozott.  A felperes sérelmezte a munkaviszonyával összefüggésben keletkezett betegségei miatt elmaradt jövedelemként jelentkező kára megtérítéséről hozott jogerős ítéleti rendelkezést is, ebben a körben a Pp. 206. § (1) bekezdését jelölte meg, de az alapul szolgáló Mt. 166. § és 169. §, valamint a régi Mt. 174. §, 177. § és 178. § rendelkezését nem jelölte meg. 

A Kúria a felperes nem vagyoni kártérítéssel összefüggésben előadott érvelése alapján vizsgálhatta felül a jogerős ítéletet, mert ebben a körben a felperes a régi Ptk. 75. §-a megsértése mellett az Mt. 166. §-át is megjelölte a Pp. 206. §-on túl. 

A felperes egészséghez való joga sérelmével összefüggésben jogszabálysértésre megalapozatlanul hivatkozott a bizonyítékok mérlegelése körében. Az eljáró bíróságok jogszabálysértés nélkül állapították meg azt is, hogy az Mt. 166. § (1) bekezdéséből következően a felperes az őt terhelő kötelezettség ellenére nem bizonyította, hogy a 2013. márciusi megbetegedésből következően volt 2013. július 1-jétől november 14-éig tartóan keresőképtelen, továbbá hogy a Hepatitis B megbetegedése a munkaviszonyával összefüggésben keletkezett. 

Az eljáró bíróságok is megállapították, miszerint az alperes az őt Mt. 166. § (1) bekezdés alapján terhelő teljes kárfelelősség alapján helytállni tartozik azért, hogy a felperes a kitűzött időpontban az édesanyja temetésén nem tudott részt venni. A törvényszék helytállóan hivatkozott az Alkotmánybíróság 34/1992. (VI.1.) AB határozatában rögzítettekre, miszerint a nem vagyoni kártérítés a polgári jogi jogellenes cselekményeként a helytállás körébe tartozik a személyiségi jogok megsértése miatt, és helytállóan utalt a régi Ptk. perbeli időszakban hatályos 75. § (1) bekezdésére is. Az a körülmény, hogy a felperes nem tudott részt venni az egyház által az édesanyja lakóhelyén meghirdetett időpontban a temetésen, az ő emberi méltóságát, kegyeleti jogait sértette. 

Ugyanakkor nem kellő súllyal értékelte a törvényszék azt, hogy az alperes jogellenes, Mt. 55. § (1) bekezdés f) pontjába, 6. § (4) bekezdésébe ütköző magatartása folytán a temetést más időpontban és szűk családi körben tudták csak megtartani. A felperest ért nem vagyoni károsodással összefüggésben a Kúria a bíróságok által megítélt 200 000 forint nem vagyoni kártérítéssel szemben 500 000 forintot talált arányban állónak. 

A felperes 2013. márciusban bizonyítottan a munkaviszonyával összefüggésben bekövetkezett megbetegedése folytán az egészséghez fűződő joga sérelmére tekintettel megítélt 100 000 forint összeget a Kúria a sérelem kompenzálására megfelelő mértékűnek ítélte. 

A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletnek azon rendelkezését, amellyel a felperesnek járó 300 000 forintot meghaladó nem vagyoni kártérítés iránti igényét elutasította – a perköltségre és az illetékre vonatkozó rendelkezésekre is kiterjedően –, hatályon kívül helyezte, és ebben a körben az elsőfokú ítéletet megváltoztatva az alperest további 300 000 forint (összesen 600 000 forint) nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a Pp. 275. § (4) bekezdés alapján. Egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta – olvasható a kuria-birosag.hu-n.

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Interaktív családi nap Budapest szívében az állami erdőgazdaságokkal

2016. szeptember 07. 08:34
Érdekes állatbemutatók, látványos foglalkozások, gyermekkoncertek és sok élmény várja mindazokat, akik 2016. szeptember 9-10-én kilátogatnak Budapesten a Szabadság térre, a 22 állami erdőgazdaság ingyenes családi napjára.

Mulasztásos alkotmányellenesség a Nemzeti Földalap szabályaiban - Az Ab a természeti erőforrások védelmében döntött

2017. október 18. 07:15
Az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításával egyidejűleg nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítaná a Nemzeti Földalap sarkalatos szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését. A Földalap célja a természeti erőforrások - különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, illetve a honos növény- és állatfajok - védelme, és megőrzése a jövő nemzedékek számára. A módosított szabályozás nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a bevételek államadósság csökkentésére történő felhasználása ezeknek a céloknak a megvalósítását veszélyeztesse. Az Alkotmánybíróság a környezetjog egyik legszigorúbb szabályát, az elővigyázatosság elvét rendelte alkalmazni.