Végérvényesen és jogerősen eldőlt, hogy a Magyar Állam törvényesen járt el az állami földterületek hasznosítása során. A Fővárosi Törvényszék döntésével megerősítette az Alkotmánybíróság korábbi döntését, mely szerint az állami földterületek hasznosítása az Alaptörvény előírásaival összhangban történt, tehát a 2010 után kialakított állami földhaszonbérleti pályázati rendszer teljes mértékben jogszerű.

Korrupciógyanús földügyeket akadályozhat meg az önkormányzatoknál az a törvénymódosítási javaslat, amely lehetővé tenné a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) számára, hogy perrel támadhassa meg a földadásvételekben hozott önkormányzati döntéseket. Ma ugyanis a képviselőtestületek úgy bírálhatják felül a megyei agrárkamarák földadásvételi állásfoglalásait, hogy azok ellen a Kúria álláspontja szerint a NAK a perképesség hiánya miatt nem indíthat pereket. Márpedig tapasztalatok szerint egyes földvásárlók a polgármestereket és a helyi képviselőket esetenként próbálják megkörnyékezni, ha adásvételi megállapodásaikat az agrárkamara nem hagyja jóvá.

Ismét elhalasztották az uniós tagállamok a mai brüsszeli tanácskozásukon a glifozát tartalmú növényvédő szerek használati engedélyének ötéves meghosszabbításáról szóló döntésüket. A döntés a minősített többség hiánya miatt nem tudták meghozni a tagállamok.

Orbán Viktor miniszterelnök utasította Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert, hogy a tárca dolgozzon ki új jogi eszközöket a külföldiek magyarországi földszerzésének megakadályozása érdekében. A mára kialakult helyzet előzménye, hogy az Európai Bíróság a napokban olyan állásfoglalást hozott, amely szerint a külföldiek földszerzését is szabályozó magyar földforgalmi törvény nem felel meg az uniós jogi normáknak.

Jók a kilátások arra, hogy 2020 után is pénzügyileg erős marad a Közös Agrárpolitika (KAP). Az uniós agrárminiszterek tegnap Brüsszelben elnökségi következtetéseket fogadtak el a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőbeni irányairól. A dokumentumba sikerült beépíteni a januárban Budapesten elfogadott V4 nyilatkozatban foglaltakat. Az agrárminiszterek tegnapi döntése határozott irányt mutat a Bizottság számára a május végén megjelenő jogszabályi javaslatok kidolgozásához - hangsúlyozta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a március 19-i brüsszeli Tanácsülést követően.

Magyarország sikeresen megvédte a magyar gazdák érdekeit a közös agrárpolitika jövőjéről szóló tanácsülésen, az uniós agrárminiszterek ugyanis olyan döntéseket hoztak, amelyek a magyar gazdák számára is kellő pénzügyi hátteret és termelési biztonságot nyújtanak – közölte Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter hétfőn Brüsszelben, az Európai Unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának ülését követően magyar újságíróknak nyilatkozva.

A munkáltató az őt az Mt. 166. § (1) bekezdés alapján terhelő teljes kárfelelősség alapján helytállni tartozik azért, ha a munkavállaló a kitűzött időpontban nem tud részt venni az édesanyja temetésén – mondta ki a Kúria.

Az érintett munkavállaló árukiadó munkakörben dolgozott. A szúrópróbaszerű ellenőrzések alkalmával egy alkalommal az ellenőrzés pozitív eredményt mutatott, mely azonban volt teljes mértékben meggyőző. Ezt követően a munkáltató a munkavállalóval egyeztetett, ám végül a munkaviszonyát nem szüntette meg. A munkavállaló azonban a megalázó bánásmód miatt munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntette. A friss döntés részleteit az alábbiakban mutatjuk be.

A Kúria a BH2022.53.számú döntésében azt vizsgálta, hogy milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a szakszervezet, illetve annak képviselője a munkahelyen jogait gyakorolni tudja. Az ügy részleteit az alábbiakban mutatjuk be:

A Kúria egy friss döntésében (BH2022.184.) megállapította, hogy a munkáltató figyelmetlenségéből bérszámfejtett végkielégítésre a munkavállaló által jog alapítható, amennyiben a munkáltató nem járt el körültekintően. Az ügy részleteit az alábbiakban mutatjuk be: