Nem hatotta meg a multinacionális áruházláncokat az agrárminiszter kérése

2020. április 24. 08:17
A piaci szereplők jelzései szerint egyre több bolthálózat inkább importárut kínál, mintsem hogy hazai termékekkel töltse fel a polcait. Az agrárkamra a kormányhoz fordult ­emiatt, valamint jelezte: ha az áruházláncok nem változtatnak a kereskedelmi gyakorlatukon, kezdeményezni fogják a 15 óra utáni piaci előnyük megszüntetését.

 

Különösen égető a helyzet a húsáruknál. A koronavírus-járvány miatt az exportcélországok bezárkóztak, a magyar termékekre adott megrendelések jelentősen csökkentek. Ez azonban nem egyedi jelenség, az európai piaci helyzet változása és a lelassult kínai export ­miatt más uniós országok is minden eszközzel helyet keresnek termékeiknek.

Így érkezhetnek a magyarországi multinacionális kiskereskedelmi láncokba dömpingáron spanyol, német, lengyel és belga húsok és hústermékek. A szakemberek szerint ez a folyamat lehetetlen árversenyre kényszeríti a hazai húsipart, kiszorítva azt a megmaradt belföldi pia­cáról is.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a helyzetet látva a kormányhoz fordult, kérve, hogy tegyen intézkedéseket a dömpingáron érkező importtal szemben. Emellett a köztestület kedden felszólította a kiskereskedelmi áruházláncokat, hogy ne tegyék tönkre a magyar élelmiszeripart azzal, hogy a napi bevételmaximalizálásuk érdekében a hazai helyett az importárut választják. Részesítsék előnyben a magyar termékeket – különben a NAK korlátozást kezdeményez a 15 óra utáni piaci előnyük megszüntetésére.

Néhány hete Nagy István agrárminiszter nyílt levélben fordult a hazai kiskereskedelmi láncokhoz. A tárcavezető a társadalmi felelősségvállalás jegyé­ben arra kérte a bolthálózatokat, hogy az élelmiszer-ágazat védelme és a munkahelyek megőrzése érdekében fonják szorosabbra együttműködésüket a hazai agrár- és élelmiszeripari beszállítókkal.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal eközben az áruházakat és a közétkeztetésben részt vevő vállalkozásokat ellenőrizte. Erről kedden Zsigó Róbert élelmiszerláncért felelős államtitkár számolt be.

Az audit során összesen 64 véletlenszerűen kiválasztott boltban és 230 közétkeztetést végző intézményben jártak a hatóság szakemberei.

A tapasztalatok szerint a boltok többségében a bevásárlókocsikat és a kosarakat napi szinten mossák, a fogantyúk fertőtlenítését pedig általában műszakonként vagy annál is gyakrabban elvégzik, ahogyan a higiénikus vásárláshoz szükséges eszközök is mindenhol megtalálhatók.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet

Kapcsolódó cikkek

Tények, amiket tudnia kell az élelmiszer-veszteségről és az ételhulladékokról

2019. október 17. 14:09
Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) és a Messe Düsseldorf közös kezdeményezése a SAVE FOOD. A cél, az élelmiszer-veszteség és ételhulladék globális csökkentése: az iparosodott országokban kevesebb élelmiszert értékesítsenek, és a fogyasztók tervezzék vásárlásaikat. Főként az élelmiszeripar figyelmét kívánják felhívni az élelmiszer-veszteségre, amely a jövő egyik fő prioritása.
 

Spárgapiac

2019. június 18. 08:00
A világon mintegy 8,9 millió tonna spárgát takarítanak be, a legtöbbet Ázsiában (88 százalék) termesztik. Az Európai Unió termelése az utóbbi években 308-325 ezer tonna között volt. A legnagyobb európai termelők Németország, Spanyolország és Olaszország.