Nem várhatunk tovább, meg kell előzni a vízválságot

2016. május 12. 07:52
Magyarországnak földrajzi adottságai miatt a szomszédos országokkal is össze kell fognia a vízzel kapcsolatos kérdések megoldásához. A témában az MTA átfogó kutatást indít.

A hazai agrárium számára hosszútávon is fontos, hogy bőséges víz élteti-e a termőföldeket, az erdőterületeket, avagy annak hiányára kell számítani. Ezért is érdemes figyelemmel követni azt a tevékenységet, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) végez a víztudomány terén.

Globális gond

Mint az mta.hu írta, a következő 50-70 évvel foglalkozó, különböző klímaváltozási modellszámítások közös jellemzője, hogy a globális felmelegedés következtében valószínűsítik: a Föld egyik legzártabb medencéjében, a Kárpát-medencében is fokozatosan kiszámíthatatlanabbá, szélsőségesebbé válhat az időjárás, azaz gyakrabban fordulhat elő a néhány évvel ezelőtt már megtapasztalt szélsőséges időjárás, amikor is egy szélsőségesen csapadékos évet (2010) egy rendkívül száraz év (2011) követett.

Így Magyarországon is felértékelődött a vízkészletek stratégiai szerepe. A világ egyre több területén fellépő és egyre összetettebb hatású vízválság megelőzése érdekében világszerte olyan beruházásokra van szükség, amelyek rendkívül gyors piacbővülést vetítenek előre. A vízgazdálkodás területén globálisan évente legalább 300-400 milliárd dollárnyi fejlesztésre lesz szükség ahhoz, hogy teljesíthetők legyenek az ENSZ új globális, fenntartható fejlődési programjában és a párizsi klímamegállapodásban elfogadott célok.

aszály

Fontos lenne az integrált vízgazdálkodás, aminek feltétele a tudományos megalapozottság és a rendszerszemléletű megközelítés – fotó: Shutterstock

Viszont a nemzetközi vízügyi szakmai konszenzus szerint elsősorban nem azért fenyegeti vízválság az emberiséget, mert elapadnának a bolygó édesvízkészletei, hanem a vízügyi integráció hiánya, azon belül is a kellő intézményi szervezettség és együttműködés hiányai miatt. A nemzetközi gyakorlat szerint fontos lenne az integrált vízgazdálkodás, aminek pedig az a feltétele, hogy tudományos megalapozottsággal, rendszerszemléletű megközelítéssel foglalkozzanak az illetékesek a víz természeti és társadalmi körfogásával. A víz témájában érintett természet- és társadalomtudósoknak, valamint mérnököknek ezért integrált kutatásokat kell folytatniuk, szorosan együttműködve a gyakorlati vízgazdálkodás intézményrendszerében dolgozó szakemberekkel.

Új meteorológiai és hidrológiai szolgálat?

„A nemzetközi trendekkel ellentétben a magyar vízgazdálkodás rendszerét az elmúlt évtizedekben inkább az intézmények szétesése jellemezte, bár az utóbbi években már láthatóvá váltak az ellentétes irányú előnyös folyamat, a fokozatos intézményes integráció jelei is. A víztudományok szerepe leértékelődött a döntéshozatalban, jelenleg a vízgazdálkodás tudományos támogatása messze elmarad a kívánatostól” – fogalmaz az az elemzés, amelyet a víztudomány helyzetéről készített egy akadémiai szakbizottság, Lovász László MTA-elnök felkérésére.

Ezen kíván változtatni a Magyar Tudományos Akadémia egy átfogó, országos, multidiszciplináris vízügyi kutatási program megindításával – jelentette be az MTA 187. közgyűlésén a minap Lovász László. Ennek néhány főbb elemét ismertették a május 9-én – a közgyűlés keretében – megrendezett víztudományi konferencián.

– Javasoljuk folytatni a hazai vízgazdálkodás és víztudomány intézményes integrációját – mondta Szöllősi-Nagy András, az elnöki bizottság elnöke. – A hazai vízgazdálkodási döntések tudományos támogatására érdemes lenne az MTA Ökológiai Kutatóközpontja keretében létrehozni egy Víztudományi Intézetet, amely első lépésként megalkotná a nemzeti víztudományi programot. Hosszabb távon pedig az Ökológiai és Víztudományi Kutatóközpontot (MTA ÖVK) szükséges létrehozni.

MTA

Az MTA kutatúi szerint folytatni kell a hazai vízgazdálkodás és víztudomány intézményes integrációját – mta.hu/MTI

Ezen túlmenően indokolt európai kontextusba helyezni a teljes Duna-vízgyűjtő regionális tudományos kutatásait, ezért a bizottság szerint el kell készíteni egy megvalósíthatósági tanulmányt a Duna-régió kutatóegység létesítésére, amely az EU Közös Kutatóközpontjával (JRC) működne együtt.

Továbbá a bizottság az operatív hidrológiai kutatások intézményrendszerének fejlesztését is ajánlja a döntéshozók számára, mert jelenleg megoldatlan a vízgazdálkodási feladatok hatékony tudományos támogatása, és a vízrajzi adatbázis intézményes széttagoltsága miatt elveszett az operatív hatékonyság. A testület megoldásként – a jelenlegi meteorológiai szolgálatra építve – az integrált Országos Meteorológiai és Hidrológiai Szolgálat létrehozását javasolja, szoros együttműködésben az Országos Vízügyi Főigazgatósággal és a hidrológiai adatbázisok jelenlegi gazdáival; az új szervezet felügyeleti szerve pedig a Belügyminisztérium lenne.

Kiemelt szempont az agrárium is

A komplex program a vízügyi kormányzattal és az egyetemekkel szoros együttműködésben jönne létre, amelyben az MTA-ra – saját kutatóintézeti erőforrásainak felhasználása mellett – a hazai víztudományi műhelyek közötti koordináció feladata hárulna. Lovász László akadémiai elnök mindehhez annyit tett hozzá, hogy az elképzelés részletei hamarosan nyilvánosak lesznek. Iránymutatásként kijelölte, hogy az árvíz, a belvíz és a szennyezett víz, a szélsőséges időjárás, a mezőgazdaság, az energetika, az egészséges környezet, az ökológiai és a turizmus szempontjait is figyelembe kell vennie egy ilyen modern, 21. századi kutatásnak. Továbbá hangsúlyozta, a munkában való hatékony együttműködés a kormánnyal azért is kiemelt jelentőségű az akadémia számára, mert Magyarországnak földrajzi adottságai miatt a szomszédos országokkal is össze kell fognia a vízzel kapcsolatos kérdések megoldásához.

„Be kell rúgni az ajtót”

A víztudományi konferencián felszólalt Áder János államfő is, aki kiválónak nevezte az MTA vízügyi céljait, a víztudományi integráció folytatását. – Le kell rövidíteni az időt a különböző vízügyi problémákra megoldást kereső alapkutatások és a gyakorlati kivitelezés között – mondta Áder János. – A klímaváltozáshoz kötődő és a vízzel összefüggő, korábban helyinek vagy regionálisnak tekintett gondok mára globális problémává váltak, gazdasági, politikai és migrációs következményekkel.

Ahogy fogalmazott, a tudomány által négy évtizede megjósolt jövő mára megérkezett, ezért nincs idő a klímavédelmi problémák megoldásának további halogatására. Szerinte a tudomány képviselői közel 25 éve „dörömbölnek” a döntéshozók ajtaján, „mára viszont eljutottunk oda, hogy az ajtót be kell törni, és véget kell vetni a tudományos udvariaskodásnak, a közhelyes politikai beszédnek”.

Forrás: agroinform.hu

Kapcsolódó cikkek

6,61 milliárd a magánerdőkre

2017. január 13. 08:07
A Miniszterelnökség mintegy 6,61 milliárd forint értékben hirdetett pályázatot magánjogi erdőgazdálkodók számára a kötelezettségeken túlmutató erdő-környezetvédelmi tevékenységek folytatására – tájékoztatott Budapest.

FAO ajánlások a fenntartható erdőgazdálkodás fejlesztéséhez

2016. július 29. 08:11
A 2015-ben elfogadott ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok megvalósításában az erdőgazdálkodásnak fontos szerepe van. A többcélú, fenntartható módon végzett erdőgazdálkodás – a faanyag biztosítása mellett – jelentős szerepet játszik a környezeti értékek megóvásában, kulturális örökségünk megőrzésében, a jó minőségű víz biztosításában, az élelmezés-biztonság javításában, a munkahelyteremtésben, a vidéki területek fejlesztésében, a rekreációban és még számos további területen, amelyeket a magyar erdészet hagyományosan, de az utóbbi időszakban kiemelten is magáénak tud.