Növekedni fog az élelmiszergazdaság súlya

2016. november 23. 08:15
Lezárult a Nemzeti Élelmiszergazdasági Stratégia társadalmi vitája. A stratégia végigkíséri az élelmiszerek útját a mezőgazdasági termeléstől és tenyésztéstől az élelmiszerek teljes feldolgozásáig, kiterjed az élelmiszeripar valamennyi ágazatára.

Az élelmiszergazdasági stratégián és a mezőgazdasági ágazat szereplőin múlik majd az, hogy milyen élelmiszereket teszünk asztalunkra az elkövetkező évtizedekben – mondta Feldman Zsolt a Nézőpont Intézet konferenciáján, a stratégia társadalmi vitájának zárórendezvényén. Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár kiemelte: a Földművelésügyi Minisztérium egy olyan programot alkotott, mely Magyarország élelmiszergazdaságának, élelmiszerbiztonságának jövőjét egy emberöltőre meghatározza.


Feldman Zsolt hangsúlyozta: a stratégia túllép az európai uniós keretekben megszokott hétéves tervezési periódusokon, mivel a gazdáknak sem hét esztendőre, hanem évtizedekre előre kell tervezniük, amikor megveszik földjeiket, felépítik tárolóikat és istállóikat, beruháznak a gépesítésbe.
– A program az élelmiszergazdaság kérdéseire összpontosít, mert ez a magyar vidék alapvető gazdasági rendszere. Végigkíséri az élelmiszerek útját a mezőgazdasági termeléstől és tenyésztéstől az élelmiszerek teljes feldolgozásáig, kiterjed az élelmiszeripar valamennyi ágazatára – fogalmazott a helyettes államtitkár. – Ragaszkodik az őseinktől örökölt értékes hagyományainkhoz és a természetes élelmiszer-termelésben látja a jövőt, az alaptörvény szellemiségéhez hűen a GMO-mentes termelés mellett teszi le voksát.


Feldman Zsolt arról is beszélt, hogy Magyarországnak minőségi hazai élelmiszer-termelésen alapuló, és a családi gazdaságokra támaszkodó élelmiszer-gazdaságra van szüksége. Hozzátette: földrajzi helyzetünknél fogva kulcskérdés az itthoni alapanyagok minőségi feldolgozása, a feldolgozóipar erőteljes fejlesztése is. Megerősítette: a kormány arra törekszik, hogy a kis- és közepes gazdaságok aránya a földhasználatban mihamarabb elérje a nyolcvan százalékot, hogy a magyar vidék minél több ember számára nyújtson megélhetést. Feldman Zsolt szerint a programban megfogalmazott irányok következetes megtartásával és a kitűzött feladatok megvalósításával megalapozott várakozás, hogy 2050-re Magyarországon a főállású foglalkoztatottak száma az agrobiznisz által lefedett ágazatokban elérje a 750 ezer főt. 
– Célunk, hogy az agrárexport nagysága jelenáron érje el a 20 milliárd eurót, ami az elmúlt években 8 milliárd euró körül volt. A kormány tehát egy olyan nemzeti tervet dolgozott ki, mely egyre több embert juttat munkához úgy, hogy növeli az ágazat súlyát a nemzetgazdaságon belül, mozgósítja az ország erőtartalékait és javítja a piaci szereplők állóképességét – jegyezte meg a helyettes államtitkár.

nak.hu

Kapcsolódó cikkek

A tejből gyorsan eltűnhet a GMO, de a sertés- és a baromfihúsból nem

2017. június 07. 21:16
A szarvasmarha-tenyésztésben a génmódosított (GMO) szója kiváltása viszonylag könnyen megoldható, a sertésnél és baromfinál viszont a nálunk jóval előrébb járó németeknek és osztrákoknak sem sikerült ezt elérni. Még évekig olyan húst kell tehát fogyasztanunk, amelyekben GMO-s importált alapanyag van, és ezt sokan potenciális veszélyforrásnak látják az emberi egészségre nézve. Hosszabb távon azonban szakértők szerint reális cél lehet, hogy a takarmányozásban kiváltsuk a génmódosított szóját, bár egyelőre hiányoznak az alternatív fehérjenövények. Most indul egy kormányzati fehérjeprogram, amelynek célja a jelenlegi helyzet javítása.

Agrár-erdészeti pályázat: határidő közeleg

2018. január 11. 08:01
Az Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása című, VP5-8.2.1-16 kódszámú pályázat következő értékelési határnapja 2018. január 15.