Növényi stressz, mikotoxinok és extracelluláris vezikulák – konferencia Martonvásáron
2024. április 03. 14:41
Csütörtökön és pénteken rendezik meg Martonvásáron a Fiatal Biotechnológusok VI. Országos Konferenciáját.
Az idei házigazda, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont épülete (HUN-REN ATK) Martonvásáron – fotó: Vécsy Attila
Az érdekfeszítő szakmai találkozóra Martonvásáron, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban kerül sor az MTA Agrártudományok Osztálya, Mezőgazdasági Biotechnológiai Tudományos Bizottságának társszervezésében az MTA Biológiai Tudományok Osztálya Bioinformatikai Osztályközi Tudományos Bizottságával, az MTA Biológiai Tudományok Osztálya Mikrobiológiai Osztályközi Tudományos Bizottságával, az MTA Biológiai Tudományok Osztálya Molekuláris Biológiai, Genetikai és Sejtbiológiai Tudományos Bizottságával, az MTA Kémiai Tudományok Osztálya Élelmiszer-tudományi Tudományos Bizottságával, az Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiáért Egyesülettel és a Magyar Bioinformatikai Társasággal, valamint a Magyar Biotechnológus-Hallgatók Egyesületével.
Célja, hogy fórumot biztosítson a magyarországi, biotechnológiai kutatást végző fiatal kutatóknak, PhD-, valamint MSc-hallgatóknak kutatási eredményeik előadás vagy poszter formájában történő bemutatására, valamint elősegítse a kapcsolatok, együttműködések kiépítését, fejlesztését. A legkülönfélébb kutatási területek előadásai hangzanak el az állati, növényi, mikrobiális, élelmiszer-, gyógyszer- és orvosbiotechnológia, bioinformatika témakörében.
A konferencia kapcsán Dr. Pál Magdával, a Szervező Bizottság elnökével és Dr. Gócza Elennel, a Tudományos Bizottság elnökével "válthattunk szót", korunk közkedvelt kommunikációs csatornája, az elektronikus levelezés segítségével.
Miért éppen a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont vállalta fel a konferencia házigazdájának nem könnyű szerepkörét?
A FIBOK konferenciát kétévente rendezik meg, mindig más helyszínen. A korábbi években a MATE Genetika és Biotechnológia Intézete, Gödöllőn, a Debreceni Egyetem, az ELTE TTK, a korábbi a Szent István Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem voltak a házigazdái, hiszen ezen felsőoktatási intézményekben kiemelkedő biotechnológia oktatás folyik a növényi, mikrobiális, gyógyszer és orvosbiotechnológia, valamint bioinformatika területén. Martonvásáron évtizedek óta növényi biotechnológia kutatások is zajlanak, emellett kutatóink a felsőoktatási képzésbe is bekapcsolódtak ezen tudományágban is.
Miért fontos ez az immár hagyományosnak tekinthető rendezvény az önök számára?
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (HUN-REN ATK) három nagy múltú kutatóintézet egyesülését jelenti. Az itt zajló kutatások lefedik az agrártudomány, a környezetgazdálkodás és környezetvédelem területeinek széles körét. A HUN-REN ATK Mezőgazdasági Intézet (MGI) fő feladatai közé tartozik, hogy biztosítsa az egészséges táplálkozás alapanyagául szolgáló biológiai alapokat, környezetkímélő és gazdaságos növénytermesztési eljárások kidolgozása, a növényi stresszrezisztencia, valamint a globális klímaváltozás mezőgazdaságra kifejtett hatásának vizsgálata. Martonvásáron is fontos, hogy Magyarországon minél tovább erősödjön a biotechnológia, mint stratégiai iparág. Ehhez pedig szükséges a fiatalok érdeklődésének felkeltése, megfelelő szakmai irányítása, hogy az utánpótlás folyamatos legyen.
A konferencia szakmai programja a biotechnológia kutatási területeinek széles spektrumát öleli fel. Melyiket ítélik ezek közül stratégiai szempontból a fontosabbnak?
Minden szentnek maga felé hajlik a keze, s itt az ATK MGI-n belül a kutatási területünknek megfelelően a növényi biotechnológia felé. Azonban a programot jobban megfigyelve az is látható, hogy sok átfedés van, ezért kiemelt jelentősége van, hogy komplex módon szemlélődjünk a kutatások során. A konferencia a kapcsolatok bővítésére is kiváló lehetőséget ad.
Világos, hogy a biotechnológiának még nagyobb szerep juthat majd a jövőben az agráriumban is. Melyek lehetnek a fő irányok?
A biotechnológiai alapkutatások mellett egyre nagyobb szerep jut a komplex agrár-biotechnológiai fejlesztéseknek is. A hazai biotechnológiai kutatások fő feladata a termesztett növények és haszonállatok nemesítésének támogatása, betegség- és stresszellenállásuk fokozása. Kedvező tulajdonságú egyedek szaporítása, génbankokban való megőrzésük biztosítása, az ezekből az egyedekből előállított élelmiszeripari alapanyagok minőségének megtartása. Fontos megemlíteni az „Agrár-biotechnológia és precíziós nemesítés az élelmiszerbiztonságért Nemzeti Laboratórium" kutatásait, amely az állattenyésztés, a növénytermesztés, az élelmiszeripar és az állategészségügy területén felmerülő élelmiszerbiztonsági kérdésekre keresi a választ modern biotechnológiai eljárásokat alkalmazva.
Szeretnénk továbbá kiemelni a konferencia sokszínű programjából néhány kutatási területet:
- A fiatal szakemberek szót ejtenek egyebek közt arról, hogyan lehet növelni a terméshozamot és a termés minőségét, a növények abiotikus és biotikus stressztűrő képességét célzott génmódosításokkal. Olyan speciális oligonukleotid irányított gén-specifikus mutagenezist is bemutatnak, ami transzgénmentes genomszerkesztésre ad lehetőséget.
- Több csoport tanulmányozza a mikroRNS-ek szerepét különböző fejlődési folyamatokban, a szárazság és a biotikus stressz során, növényi immunválaszokban, a hiperszenzitív reakcióban résztvevő fehérjegének expressziójának szabályozásában, kórokozók támadásai során.
- Az évelő fás szárú növényeket a vírusok és viroidok széles köre fertőzheti meg. A fertőzés során a növény védekező rendszere, a rendkívül hatékony és specifikus RNS interferencia (RNSi) indukálódik. Evolúciójuk során a vírusok többféle stratégiákat fejlesztettek ki e védekezési folyamat blokkolására. Az egyik ilyen stratégia olyan fehérjék kódolása, amelyek az RNS interferencia virális csendesítőjeként (szuppresszoraként) működnek. Ilyen irányú kutatásokat is megismerhetünk a konferencián.
A biotechnológiai alapkutatások mellett egyre nagyobb szerep jut a komplex agrár-biotechnológiai fejlesztéseknek is – forrás: Pixabay
- A biotikus stressz hatások kutatása mellett a konferencián szó esik az oxidatív, az ozmotikus, a hypoxia és az alacsony hőmérsékleti stresszről is.
- A peszticidek jelentős környezetszennyezők és sok mutagén potenciállal is rendelkeznek, ami szorosan összefügg a karcinogenezissel, ezek hatására létrejövő genetikai károsodások felmérése szintén fontos kutatási terület.
- Egy Ócsa környéki mosómedve-populáción belüli genetikai kapcsolatokról is lesz előadás.
- A globális éghajlatváltozás hatásai miatt a mikotoxinok jelenléte, hatékonysága és eloszlása az élelmiszerekben és takarmányokban tartós egészségügyi kockázati elemmé váltak. Számos mikotoxin toxicitásának központi eleme a reaktív oxigénfajták (ROS) képződése, amelyek hozzájárulnak a rendellenességek kialakulásához és módosítják a különböző élettani folyamatokat.
- Egyre több bizonyítékok támasztja alá az extracelluláris vezikulák szerepét a növényekben, valamint a növényi sejtek és a kórokozók közötti kommunikációban. Erről az új kutatási területről is hallhatnak a konferencián.
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Rangos díjakat kapott a New Holland új T7.270 Methane Power CNG traktora
2024. február 16. 18:11
A New Holland új T7.270 Methane Power CNG traktora a Lamma Show 2024 innovációs díjának győztese és egy másik elismerést is "bezsebelt".
A New Holland új T7.270 Methane Power CNG traktora a Lamma Show 2024 Innovation Awards győztese és a Future Farming Innovation kategóriában is elismerést kapott – számolt be a sikerről az agrimachinery.trade.
Már százhatvan szürkemarha borjú jött világra Kardoskúton
2023. január 20. 12:02
Végéhez közeledik a magyar szürke szarvasmarhák ellési időszaka a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sóstói Állattartótelepén. Eddig 160 kisborjú látott napvilágot, s még további 30-ra számítunk.
A borjak világrajöveteléhez az első lépést minden évben a háremekben zajló fedeztetés jelenti, amely rendszerint februárban kezdődik, és április közepén fejeződik be - írta a Körös-Maros Nemzeti Park.Tavaly öt háremet alakítottunk ki, mindegyikben 50 tehén és egy bika volt.
