Nyugdíj vagy munkabér - Októberi Ab-mustra

2017. november 08. 07:28
Az Alkotmánybíróság nem találta alaptörvény-ellenesnek az ún. kettős juttatás tilalmát: az állam alkotmányosan függesztette fel 2013-ban az öregségi nyugdíjban részesülő, de ezzel párhuzamosan állami szolgálatban álló személyek (bírák, ügyészek, igazságügyi alkalmazottak) nyugdíjának folyósítását.

 

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének októberi határozatai

Az ún. kettős juttatás tilalma – 29/2017. (X. 31.) AB határozat

Az Ab október 16-án elutasította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/C. §-a, valamint 102/J.  §-a ellen irányuló indítványokat. Az ügy háttere: az öregségi nyugdíjban részesülő, de ezzel párhuzamosan állami szolgálatban álló személyek – köztük a kormánytisztviselők, köztisztviselők, bírák, ügyészek, igazságügyi alkalmazottak – nyugdíjának folyósítását 2013. július 1-jétől törvénymódosítással felfüggesztették. Az  alapvető jogok biztosa indítványában utalt arra, hogy 2013 elejétől számtalan panasz érkezett a  hivatalához, amelyben az érintettek az ún. kettős juttatás (öregségi nyugdíj és munkabér együttes fizetése) tilalmát kifogásolták. Az ombudsman mellett több bíró és érintett magánszemély is kezdeményezte a vitatott rendelkezések megsemmisítését. Az Ab azonban nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszokat. A határozat indokolása szerint a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos mindenkori szabályozásnak egyensúlyt kell teremtenie a közérdek és a nyugdíj-jogosult személy alapvető jogainak védelme között. Az állam mint munkáltató helyzete nem azonos a magángazdaság munkáltatóival, így nem ütközik a hátrányos megkülönböztetés tilalmába az, hogy egyes állami szolgálatban álló személyek foglalkoztatásuk ideje alatt nem kapnak nyugdíjat. A határozathoz Szalay Péter párhuzamos indokolást csatolt, Stumpf István különvéleménye szerint pedig a támadott rendelkezéseket meg kellett volna semmisíteni. (Előadó: Varga Zs. András)

Védett földrészletek – 28/2017 (X. 25.) AB határozat

Az Ab október 17-én, nyilvános teljes ülésen kihirdetett határozatában – hivatalból eljárva – megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 földrészletek megfelelő értékesítése és hasznosítása természetvédelmi szempontjainak érvényesítését szolgáló biztosítékokat nem alakította ki. A testület ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói kötelezettségének 2018. június 30-ig tegyen eleget. Ötvenkét országgyűlési képviselő a Natura 2000 földek értékesítésére vonatkozó szabályok megsemmisítését kérte az Ab-től, mert szerintük ezek a földterületek természetvédelmi értékei kevésbé őrizhetőek meg, ha magántulajdonba kerülnek. Az Ab a megsemmisítésre irányuló indítványt elutasította, ugyanakkor viszont megállapította: jelenleg nem létezik garanciális szabály arra, hogy az ország területének mintegy 22 százalékát kitevő Natura 2000 területek értékesítési folyamatában a környezet- és természetvédelmi szempontokat figyelembe vegyék. Az Ab közleményében kiemelte, hogy fennállása óta most először vizsgálta átfogóan a hazai állat- és növényvilág, biológiai sokféleség megőrzésének jogi követelményeit. Balsai István és Dienes Oehm-Egon különvéleményükben a jelenlegi természetvédelemi garanciák mellett érveltek. (Előadó: Szabó Marcel)

A Földalapból származó bevételek hasznosítása – 27/2017 (X. 25.) AB határozat

Az Ab október 17-én, nyilvános teljes ülésen kihirdetett határozatában megállapította: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvénynek a 2016. évi CVII. törvény 1. §-ával megállapított módosításával egyidejűleg nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítaná a Nemzeti Földalap sarkalatos szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését. A testület ezért felhívta a parlamentet, hogy jogalkotási feladatának 2018. május 31-ig tegyen eleget. Az ügyben az országgyűlési képviselők több mint egynegyede fordult az Ab-hoz. Az alkotmánybírák a „Földet a gazdáknak!” programot lezáró törvényt nem találták alaptörvény-ellenesnek, de azt észlelték, hogy nem tartalmaz szabályt arra, hogy a Földalapba tartozó földrészletek hasznosításából származó bevételek milyen mértékben fordíthatók az államadósság csökkentésére. A határozathoz Salamon László és Szabó Marcel párhuzamos indokolást, míg öt alkotmánybíró különvéleményt csatolt. Balsai István és Dienes-Oehm Egon a mulasztás megállapításával sem értett egyet, míg Czine Ágnes és Hörcherné Marosi Ildikó az indítvány elutasításával. Stumpf István pedig a határozat egészével szemben fogalmazott meg kifogásokat. (Előadó: Varga Zs. András)

 

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának októberi határozatai

Földterület mezőgazdasági célú hasznosítása – IV/1599/2016.

Az Ab tanácsa október 17-én elutasította a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.27.293/2014/3. sorszámú ítélete és a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.342/2016/4. sorszámú ítélete elleni alkotmányjogi panaszt. Az ügy háttere: az indítványozó adásvételi szerződéssel termőföld ingatlanok tulajdonosa lett. Az adóhatóság a felperes terhére 0 Ft visszterhes vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettséget állapított meg, azonban a szabályok szerint a vagyonszerzőnek az egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetnie, ha a termőföldet öt év eltelte előtt elidegeníti, azon vagyoni értékű jogot alapít, vagy nem mezőgazdasági célra hasznosítja azt. Az adóhatóság az öt éves határidő letelte után a felperest több mint 16 millió forint illeték megfizetésére kötelezte, mert az indítványozó haszonbérbe adta ingatlanait. Több lépcsős eljárás után a bíróság is hasonló következtetésre jutott. Az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt. Az ügyben alkalmazott törvény elbíráláskor hatályos szövegváltozata – a hatályos szöveggel ellentétben – nem határozta meg, hogy mit kell érteni „a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja” szövegrész alatt. Ennek meghatározása a jogalkalmazó szervek, végső soron a rendes bíróság feladata. A Kúria a kifogásolt döntésében kimondta, hogy a bérbeadás azért nem tekinthető a földterület mezőgazdasági célú hasznosításának, mert a jogszabály ezt a tevékenységet a tulajdonszerzőtől várja el. Ez a jogértelmezés kétségtelenül szűkíti a jogalanyok körét, de nem ellentétes az Alaptörvénnyel. (Előadó: Varga Zs. András)

Termőföld elbirtoklása – 3242/2017. (X. 10.) AB határozat

Az Ab tanácsa október 3-án elutasította a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 33. § (4) bekezdése, valamint a 70. § (7) bekezdése elleni bírói kezdeményezést. Az ügy háttere: a bíróság előtt termőföldnek minősülő ingatlan egy része elbirtoklásának megállapítása iránt van per folyamatban. A per felperese jogi személy, amely az elbirtoklás bekövetkezésének időpontjaként a törvény hatályba lépése előtti időpontot jelölt meg. Az alperes ingatlanának egy része a felperes birtokában van a törvényi elbirtoklási időtartamot meghaladó idő óta. A felperes vélelmezetten a régi jogszabályok hatálya alatt elbirtokolta az érintett földterületet, erre ugyanakkor csak a földforgalmi törvény hatályba lépését követően derült fény. Az Ab nem találta megalapozottnak az indítványt. A határozat indokolása szerint a szabályozás korlátozza a megszerzett tulajdon védelmét, de azt közérdekből, a jövőre nézve és kellő felkészülési idővel teszi. A határozathoz Stumpf István párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó: Varga Zs. András)

A szomszédos telek tulajdonosának jogai – 3241/2017. (X. 10.) AB határozat

Az Ab tanácsa október 3-án megállapította, hogy a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.Kpk.30.026/2017/7. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az ügy háttere: az indítványozó az elsőfokú közigazgatási szervhez benyújtott kérelmében egy ingatlan telekalakításával kapcsolatban ügyfélkénti bevonását kérte arra hivatkozással, hogy ő a telekalakítással érintett ingatlannal közvetlenül telekhatáros ingatlan tulajdonosa. A közigazgatási és bírósági eljárás után az indítványozó az alkotmánybírákhoz fordult, mert a jogerős bírósági végzés sérti a tisztességes hatósági és bírósági eljáráshoz való jogát. Az Ab megalapozottnak találta az alkotmányjogi panaszt. A telekalakítással érintett telek átrendezése járhat ugyanis olyan változásokkal, amelyek önmagukban hatással lehetnek a szomszédos telekre, ezért alkotmányosan indokolt biztosítani a szomszédos telek tulajdonosának a jogát arra, hogy ügyfélként részt vehessen a telekalakítási eljárásban. (Előadó: Pokol Béla)

 

forrás: wwwjogiforum.hu

 

Kapcsolódó cikkek

Most már szigorúan veszik: minden gépet le kell vizsgáztatni

2016. április 18. 11:00
Több ezer növényvédelmi gép műszaki felülvizsgálatát kell elvégezni november végéig, ennek hiányában jövőre már nem használhatók a gépek. Ma feszültséget okoz a gazdálkodók körében, hogy csak egy olyan cég van az országban, amelynek megfelelő akkreditációja van a a vizsgálatok elvégzéséhez. A növényorvosi kamara szerint azonban hamarosan minden megyében lesz olyan szolgáltató, amely elvégezheti a felülvizsgálatot.

Kettős mérce működik az európai élelmiszerpiacon

2017. március 30. 08:50
Kettős mérce működik az európai élelmiszerpiacon, és ezt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) most lezárult átfogó hatósági élelmiszer-minőségi vizsgálata is megerősítette, alátámasztva a korábbi vizsgálat eredményét - közölte a földművelésügyi miniszter sajtótájékoztatón.