Okosabb és zöldebb EU

2018. június 19. 09:34
2018. június 12-én rendezte meg az Európai Szociális Alap Tanácsadó Bizottsága hagyományos ülését a támogatási alapok 2020 utáni szabályozásáról. A célok között az információs technológiát (okos),  vagy a környezetvédelmet (zöld) jobban kihasználó EU áll – ám a források szűkösebbek.

A találkozón Adriana Sukova-Tosheva, a Bizottság Szociális ügyek és Társadalmi befogadásért felelős főigazgatóságának vezetője elnökölt, aki bemutatta a Bizottság tervét az alapok új szabályozására a 2020 utáni 7 éves költségvetésre. Elmondta, a támogatási alapok a számítások szerint 15 milliárd euróval kevesebb összegből gazdálkodhatnak, mint az előző 7 évben (amely összeg csökkenését az Egyesült Királyság mint fő befizető kiesése okozza). Az alapok költségvetéséről a Bizottság javaslatot terjeszt elő a Parlament és a Tanács számára, ez 7 fejezetből áll, amely fejezetek jelzik, hogy az Európai Unió alapjait milyen célokra lehet felhasználni. Ezek az egységes piac megerősítése, a kohéziós értékek, természeti erőforrások védelme, a biztonság, a migráció, az EU szomszédjai és a világ, és az EU adminisztráció fejlesztése. Ezt követően Marianne Thyssent, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, a készségekért és a munkaerő-piaci mobilitásért felelős biztost idézte, aki kijelentette, az új, rugalmas és egyszerűsített szociális alapok célja a továbbiakban is az emberekbe történő befektetés, hogy megfelelő képzettséggel rendelkezzenek, a képzettség az új munkavégzési formákhoz igazodjon, valamint a szociális védelmük is biztosított legyen.

Ezt követően Loris di Pietrantonio, az Európai Szociális Alapot kezelő osztály osztályvezetője bemutatta az alapok, az ESZA+ 2021-2017 szabályozását. Elmondta, összesen 1279,4 milliárd euróról szól a költségvetés. A 2021-2027 közötti időszakban – ha a tervet jóváhagyja a Tanács és a Parlament – az Európai Szociális Alap Plusz 101,2 milliárd euróval, a Globalizációs Kiigazítási alap 1,6 milliárd euróval gazdálkodna. Mindkettő célja a befektetés az emberekbe: biztosítja számukra a megfelelő képzettséget, amelyek megfelelnek a kihívások és a munkaerőpiaci változások kezeléséhez követve a Szociális Jogok Európai Pillérét. Az Igazságosság, Jogok és Értékek Alap 947 millió eurót számolna 7 év alatt, és támogatná az európai igazságügyi térség kialakítását. Az Európai Szociális Alap Plusz elvnevezés azt jelzi, hogy egy keretben egyesül a korábbi Európai Szociális Alap (ESZA) és az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés (YEI); a leginkább elnéptelenedett európai támogatási alap (FEAD); az EU Foglalkoztatási és Társadalmi Innovációs programja; valamint az EU Egészségügyi Programja.

Az Európai Szociális Alap részletes szabályozása a „Kohéziós célok és értékek” fejezetben található meg, de itt szabályozzák az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, a Kohéziós Alapot, vagy egyéb, kisebb alapokat is (például a Török ciprióta közösség támogatási alapját stb.).

Loris di Pietrantonio elmondta, a támogatásokról szóló szabályozást sikerült egyszerűsíteni: egyrészt a szabályozás feleannyi oldal, másrészt majdnem minden területen egyszerűbb. Például a korábbi, betartandó 11 cél helyett ötöt tűz ki az anyag, amelyeket úgy lehet összefoglalni, hogy „okosabb EU” (az információs technológiát jobban kihasználó EU-ról van szó), „zöldebb EU” (ebben a környezetvédelmi célokat foglalják össze), „jobban kapcsolódó Európa” (fontos a hálózatok fejlesztése, a közös fellépések elősegítése), valamint: „Szociálisabb Európa”, és „Közelebb az állampolgárokhoz”.

Mindez két területi objektívával egészül ki. Mivel a Brexit miatt kevesebb az az összeg, amelyből támogatásokat lehet fizetni, az ESZA 75 százalékára a leginkább rászoruló régiók lesznek jogosultak.

A pályázatok elbírálásának eddigi, úgynevezett sikerfaktorainak száma is csökkent. Itt fontos szempont lett a világos, részletesen leírt pályázati célok megléte, a fókuszált, hatékonyabb pénzköltés, a költségek deklarálásának lehetősége, és, hogy a pályázat eredményei közvetlenül alkalmazhatóak legyenek. Ami újdonság: a projekteknek figyelembe kell venniük az Európai Szemeszternek nevezett folyamat legalább 2 országspecifikus ajánlását, ezek kezdeti és középtávú céljait. A szabályozás kitér arra is, hogy ha valami miatt az EU nem fizeti ki a pályázat költségeit, a terhet ne a kedvezményezett, hanem a tagállamnak kelljen fizetnie.

A migrációval kapcsolatos finanszírozás is lehetővé válik az alapokból, a korábbi menekültalap, az AMIF a rövid távú megoldásokra lesz eszköz, míg az Erasmus, vagy a kohéziós alapok a hosszú távú munkaerő-piaci célok teljesítésére szolgálnak.

Az előadó méltatta az alapok pénzfelhasználásának rugalmassá tételének lehetőségét is. Az alapok költésében a tagállamok 5 százalékos átcsoportosítással élhetnek, mégpedig úgy, hogy a prioritások szerinti 5 százalék a Bizottság beleegyezése nélkül más célra is felhasználható. A másik rugalmas intézkedés, hogy a régiók alapjainak a jelenlegi 3 százaléka helyett 15 százalékát is át lehet majd csoportosítani – ha az irányító hatóságok a fejlettebb régiók felé irányítják át a pénzt, viszont, ha a fejlettebb régiók pénzét irányítják a fejletlenebbek felé, akkor akár a teljes összeget is át lehet irányítani.

Az adminisztratív egyszerűsítések is számosak. A hatóság a megkettőzött ellenőrzéseket megszünteti (korábban két auditálást is tartalmazott az ellenőrzés folyamata). Továbbá korábban minden számlát ellenőrizni kellett, 2020-tól csak a kockázatosnak ítélt kifizetéseket fogják ellenőrizni. Újdonság, hogy több esetben a finanszírozás nem a költségektől fog függeni. Egy adott tevékenységre egy adott összeget állítanak be, és ha ez megvalósult, akkor kifizetik. (Mindez nem példa nélküli: már korábban is voltak olyan állandó költségek – például a projekt költségének 7 százaléka –, amelyeket az EU „beleértett” a megvalósítás költségei közé).

A bevételszerző projektekre kirótt külön szabályozást is megszüntetik, az 5 cikk alatti projekteknél 5 százalék adóvisszaigénylés lehetséges, a többi projektnél, továbbra sem lehet adót visszaigényelni.

Az ún. Ex-ante értékelések kevésbé fognak számítani, valamint egyszerűbb szabályok lesznek a projektek tartalmának meghatározására, vagy a menedzsment kifizethetőségére vonatkozóan. Bevezetik a „Nyílt adatok platform”-ot, amely elektronikusan követi a projekt kifizetéseit, ezáltal csökkentik a projekt előrehaladási jelentések és közbülső beszámolók számát. Emellett a közös finanszírozás is változik. Míg a fejletlen régiók projekt-költségeinek 70 százalékát biztosítja az EU támogatás, az átalakuló régiók költségeinek 55 százalékát, a legfejlettebb régiók ezentúl csak 40 százalékot kaphatnak a közös pénzből.

A tagállamok régióinak szánt pénzek nagyságát új indikátorok határozzák meg. Nem csak a GDP-hez, hanem más faktorokhoz is mérnék a támogatást. A felzárkóztatási pénzek elosztási képletében az eddigi 86% után még az új ciklusban is 81%-os lesz a súlya annak, hogy az egyes régiókban hogyan alakult egy főre jutó GDP-alapon mért életszínvonal. A tervek szerint a jogosultság megítéléséhez további 14 százalékban a munkanélküliség, de egy százalékban a migrációs kérdések is számítanának.

Az előadás utáni vitában felszólalt Claude Denatergal, az Európai Szakszervezeti Szövetség képviselője. Elmondta, az ESZSZ támogatja a Bizottság javaslatát, de kevésnek tartja a kohéziós alapokra szánt forrásokat. A kohézió a Szerződések Pillére, ezért ha koherensek szeretnénk lenni, akkor fontos lenne, hogy a tagállamoknak ne csak Európai Szemeszter céljait, de a szociális pillérben foglaltakat is be kelljen tartaniuk. Denategal felhívta a figyelmet, hogy amíg korábban az Európai Szociális Alapra a kohéziós alapok minimum 27 százalékát kellett fordítani, ez kikerült a szövegből. Továbbá arra sincs garancia, hogy a tagállamok a Partnerségi Alapelvben megfogalmazott célokat betartják, mert a korábbi hivatkozásokat erre a dokumentumra („European Code of Conduct of Parnership”) törölték. Az Európai Szakszervezeti Szövetség szerint a költségvetés túlságosan megnöveli a határellenőrzésre és a rendvédelmi kiadásokra szolgáló összegeket. Végezetül az új tervezet a támogatások egyik feltételének a makro-gazdasági prioritások teljesítését szabja. A szervezet véleménye szerint a gazdasági teljesítményt figyelembe kell venni, de így a javaslat azokat az állampolgárokat bünteti, akik olyan régióban élnek, ahol rossz az ország menedzsmentje.

A négyes napirendi pont keretében Loris di Piatro az alapok finanszírozási keretének, az országspecifikus ajánlásoknak és az Európai Globalizációs Kiigazítási Alap szabályozásáról beszélt. Elmondta, az Európai Globalizációs Kiigazítási Alap az EU szolidaritását fejezi ki az európai munkavállalókkal szemben, akik a változó globális kereskedelmi modellek és a technológiai változások kombinációjának hatása miatt elvesztették állásukat. Az alap célja a munkavállalók munkaerő-piaci megtartása, vagy újbóli beilleszkedése. A globalizációs alap az, ami a leginkább rászorulókat segíti, főleg a tömeges elbocsátások esetén. Ez a korábbi programozási periódushoz képest jelentősen nőtt, 170-ről 225 millió euróra. Az igénybevételét könnyebbé teszi, hogy az EU korábban az EU 60 százalékos támogatást biztosított, most az új szabályozás szerint a legmagasabb összeget adja, amely rászoruló országok esetében 70 százalék is lehet, továbbá a támogatás megítélése 26 hétről 20 hétre csökkenhet.

A magyar kormány képviselője elmondta, üdvözlik a Bizottság javaslatát, de Magyarország nem támogatja a Kohéziós Alapok jelentős csökkentését. A korábbi, csupán az egy főre eső GDP-t beszámító módszer jó volt korábban is a támogatások alapjának meghatározására – más indikátorok bevonása túlságosan a politikákhoz kötődik; azon kívül a makrogazdasági indikátorok legyenek súllyal kezelve, mert ezek jelzik az illető tagállam fejlődését. A szociális pillér és a kohéziós politika összekapcsolása hozzájárulhat a célokhoz, de a szociális pillér hangsúlyozása nem akadályozhatja meg a tagállamokat, hogy a rendelkezésre álló pénzeket a leghasznosabban használják fel a nemzeti fejlesztési stratégiájuknak és céljaiknak megfelelően. Azt is ellenzi a magyar kormány, hogy az éves országspecifikus ajánlások szempontok legyenek a pályázatok elbírálásánál, mert ezek az ajánlások hosszú távon változhatnak.

Az ötös napirendi pont keretében Costanza Pagnini, a Brodolini Alapítvány képviselője egy olyan új kutatást mutatott be, amely arra a kérdésre ad választ, hogy a szociális innovációt mennyiben támogatja a Szociális Alap. A kutatócsoport esettanulmányokat és kutatásokat végzett el, összehasonlította, mely országokban volt speciális, innovációt segítő alap (Magyarország tervezett ilyen alapot!). Több szempontból vizsgálták meg a kutatók a kérdést, nevezetesen, a tagállamok milyen célból, milyen főbb elemekkel, milyen a megközelítéssel indultak el, valamint, hogy a tagállamok milyen résztvevőkkel és milyen háttérrel valósították meg a saját programjaikat. Az előadó példákat is megosztott a hallgatósággal: Svédországban például a helyi szereplők bevonására indítottak programot, Hollandiában karrier-fejlesztési képzéseket tartottak, Lengyelországban - a vállalkozásokéhoz hasonlóan - szociális inkubátorházakat alakítottak ki.

A nap zárásaként Patrik Develtere tájékoztatást adott a 2014-2020-as ESZA alapok aktuális költéséről. Elmondta, a tagállamok a 2014-2020 ESZA költségvetés 21 százalékát használták fel eddig, ez nagyobb, mint a korábbi időszakban. (A pályázatok kihirdetése után szerződéskötés, végrehajtásuk, majd a kifizetések következnek.) Például Románia és Írország még nem használt fel közösségi támogatást, Magyarország 820 millió eurót költött el. El kell kerülni, hogy elvesszenek el pénzek – mondta az előadó –, illetve azt is szeretné a Bizottság elkerülni, hogy a tagállamok a forráslehívásokat az utolsó pillanatra hagyják.

Másnap a Technikai Munkacsoport ülésezett, ám ez ez alkalommal nyitott volt valamennyi résztvevő számára. Itt a Bizottság javaslatában meglévő részletszabályokat osztották meg az érdeklődőkkel a Bizottság munkatársai. Ezt követően Mario Campolargo, a Digitális Főosztály kinevezett vezetője az európai közigazgatás modernizációjáról és digitalizációjáról beszélt. Compolargo elmondta, digitális átalakításra van szükség, arra kell az internetet és az információs technológiát használni, hogy optimalizáljuk, hatékonyabbá tegyük a közigazgatást. Ehhez először is adatokat kell gyűjteni, hogy új szolgáltatásokat alakíthassunk ki. Idézte a Tallinban elfogadott deklarációt, amely meghatározza a digitális átállás kulcselemeit, ilyenek például a nyitottság, vagy az igazságosság, ezzel lehet, mint elmondta politikai eredményeket elérni, mert meg kell valósítani az integrált közigazgatást az Európai Unión belül. A másik kulcselemnek az interoperabilitást nevezte (amely a különböző infromatikai rendszerek együttműködésre való képessége). Fontos, mondta, az adatok cseréje a közigazgatás, az üzleti élet és az állampolgárok között. Jogi, szervezeti, szemantikus és technikai interoperabilitást különböztetett meg, és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a közigazgatás pozitív példaként szolgálhat más (európai) politikák digitálissá tételéhez.

Végül a közigazgatás digitalizációjáról panelbeszélgetés folyt lengyel, román és bolgár szakemberek részvételével.

A hivatalos program végén a résztvevők ESZA forrásokból megvalósított projekt-helyszínekre látogathattak. A sorok írója a TED, matracokat gyártó vállalatot, és annak foglalkoztatás-növelő projektjét ismerhette meg.

liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Rangos sütőipari díjakat kaptak vidéki vállalkozások

2017. november 16. 08:14
Tiszakécske, Tarnalelesz, Szigetszentmiklós, Lovasberény, Kaposvár, Szécsény. Ezek azok a települések, amelyek azzal dicsekedhetnek november 11-e óta, hogy díjnyertes Pék, illetve Pékség készíti a kenyerüket. Ezen a napon adták át a Magyar Pékszövetség díjait három kategóriában.

Furcsa állami béremelés jöhet

2018. június 18. 10:48
Elektronikus utalványrendszer segítségével emelné a közszféra dolgozóinak bérét Domokos László. Az Állami Számvevőszék elnöke szerint az így juttatott pénzt csak meghatározott cégeknél költhetik el a dolgozók.