Őstermelők és a minimálbér: mikor, mivel kell számolni?

2021. február 10. 09:17
Átalányadózók esetében a bevétel 10 százaléka minősül jövedelemnek
Őstermelők és a minimálbér: mikor, mivel kell számolni?

Az őstermelők körében is fejtörést okoz, hogyan kell alkalmazni az év közben, megváltozott minimálbérszabályokat, különös tekintettel a Pénzügyminisztérium által kiadott jogszabály-értelmezésre. Az Adózóna cikke.

Ismeretes, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum 2021. február elsejével emelkedett, a minimálbér bruttó 167 400, a garantált bérminimum pedig 219 000 forintra nőtt. 

A minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatáról szóló 21/2021. kormányrendelet  1. paragrafusa a minimálbér és a garantált bérminimum alapján megállapított jogosultságok újbóli megállapítását vagy felülvizsgálatát írja elő.

A Pénzügyminisztérium február 5-én tájékoztatót tett közzé honlapján a megemelt összegű minimálbér, garantált bérminimum adójogviszonyokban történő alkalmazásáról. A tájékoztató szerint a kormányrendelet rendelkezését figyelembe véve, ha egy adójogszabály az év első napján hatályos minimálbérre hivatkozó rendelkezést tartalmaz, és a 20/2021. kormányrendeletben megállapított magasabb összegű minimálbér/garantált bérminimum alkalmazása a fizetési kötelezettséget csökkenti (kevésbé terhessé teszi), úgy fizetési kötelezettség megállapításánál (csökkentésénél) a megemelt összegeket már a 2021. január 1-jét követő időszakra alkalmazni lehet.

A tájékoztató szerint magasabb összegű minimálbérrel lehet számolni az őstermelői bevételi értékhatárok esetében is. Az őstermelők esetében ez a következőket jelenti:

Havi minimálbér: 167 400 forint
Éves minimálbér (167 400 X 12): 2 008 800 forint
Adómentes bevételi értékhatár az éves minimálbér fele: 1 004 400 forint

Tételes költségelszámolást, vagy a 10 százalék költséghányadot választók esetében ez azt jelenti, hogy ha a bevétel meghaladja az 1 004 400 forintot, akkor jövedelmet kell számolni a bevétel és a költség alapján. Ha alatta marad, akkor bevallást sem kell beadni.

Átalányadózók esetében a bevétel 10 százaléka minősül jövedelemnek.

Átalányadózáskor a

– bevételi értékhatár (az éves minimálbér tízszerese): 20 088 000

– a mentesített jövedelem az őstermelői tevékenységből származó jövedelemnek az éves minimálbér felét meg nem haladó része, ami 1 004 400 forint.

Családi gazdaságok esetében az átalányadózás akkor alkalmazható, ha a családi őstermelői tevékenység keretében folytatott őstermelői tevékenység bevétele az adóévben nem haladja meg a tagoknak (ideértve a képviselőt is) az adóév utolsó napja szerinti létszáma és az éves minimálbér tízszerese szorzatának összegét, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét, ami 80 352 000 forint.

Forrás: adozona.hu / www.szakszervezetek.hu

Kapcsolódó cikkek

VKF: a kormány csökkenti a szocho-t

2021. október 14. 08:44
2021. október 13-án a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma munkavállalói oldalának képviseletében Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke elmondta, a szakszervezetek 262 ezer forintra emelnék a garantált bérminimumot. A kormány jelezte, 2022-től 4 százalékkal csökkenti a szociális hozzájárulási adót.  

A cafeteria nem vész el, csak átalakul 2019-ben

2018. november 09. 08:16
Közeledik az év vége, egyre égetőbb a kérdés, mi lesz jövőre a béren kívüli juttatásokkal. Merthogy lesznek, az nem kérdés. Az Edenred Magyarország segítségével eltérő munkavállaló típusokat és élethelyzeteket vázoltunk fel, hogy konkrét segítséget adhassunk a juttatások személyre szabásához, a munkatársak megtartásához. Abban ugyanis HR-szerte egyetértés van, hogy ezek az eszközök jó motiválók és a munkáltatói gondoskodás kifejezésére is alkalmasak.