Ötvenezer új álláshely jöhet létre a mezőgazdaságban

2018. február 20. 07:52
Az elkövetkező tíz évben ötvenezer új álláshely jöhet létre a magyar mezőgazdaságban - mondta a földművelésügyi miniszter pénteken egy gazdafórumon, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szatmárcsekén.

Fazekas Sándor emlékeztetett, a hazai agrárium az elmúlt években mintegy másfélszeresére növelte kibocsátását, előbbre lépett a beruházások és gépesítés területén, illetve előnyére alakult át a birtokszerkezet is.

Kép letöltése
 
Fotó: FM

 

A miniszter kifejtette: ha a mezőgazdaságban többféle terméket, magasabb feldolgozottsági szinten, munkaigényes kultúrában honosítunk meg, akkor a foglalkoztatottság is emelkedni fog. Jelenleg több területen néhány szakmában már munkaerőhiányról kell beszélni - tette hozzá.

Az adatok szerint a legnagyobb munkahely-bővülés az egyéni gazdaságoknál, és a kisméretű gazdasági szervezeteknél ment végbe. 2010 óta harminc százalékkal nőtt a foglalkoztatás a mezőgazdaságban, a hazai élelmiszeripari cégek például 2017-ben 22 ezer munkavállalóval többet foglalkoztattak, mint a korábbi években - jelezte. A miniszter a meghívott térségi gazdálkodók előtt megerősítette, a magyar kormány 2010 óta stratégiai partnernek tekinti és kiemelten támogatja a hazai gazdálkodókat.

Kép letöltése
 
Fotó: FM

 

A lehető legnagyobb nemzeti támogatást kapják a szarvasmarha-, tej- és juhágazat szereplői, a korábbi keretösszeg többszörösét kapják a baromfi- és sertéstenyésztők. A baromfi esetében a 2010-es 4 milliárd forintról 2016-ra 13,2 milliárd forintra, a sertéságazatnál a nyolc évvel ezelőtti 6 milliárdról 2016-ra 17,1 milliárd forintra nőtt a támogatási összeg.

Az uniós, közvetlen támogatások révén évente több mint 400 milliárd, míg vidékfejlesztésre 160 milliárd forint áll rendelkezésre - ismertette a miniszter. Hozzátette, ennek megfelelően nőtt a hektáronként adható támogatás összege, a 2010-es 46 ezer forintról 2016-ra 70 ezer forintra.

Fazekas Sándor a fórumon megerősítette, Magyarország továbbra is kiáll a GMO-mentesség mellett, elkötelezett az élelmiszerbiztonság területén, hazai birtokpolitikában pedig továbbra is a kis- és közepes családi gazdaságokat, gazdálkodókat támogatja.

Kép letöltése
 
Fotó: FM

 

Tilki Attila fideszes országgyűlési képviselő a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe érkezett támogatásokról szólva elmondta, a Földművelésügyi Minisztérium és a Miniszterelnökség pályázati programjaira összesen 1859 sikeres pályázatot nyújtottak be a megye gazdálkodói, akik mintegy 27 milliárd forint támogatási összeget nyertek el.

kormany.hu

Kapcsolódó cikkek

Földindulás a magyar élelmiszerpiacon: de hol itt a botrány?

2017. február 22. 08:03
Semmilyen élelmiszerbiztonsági kockázat nem merült fel a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatása szerint azzal a 24 osztrák élelmiszerrel kapcsolatban, amelyeket nemrég egy célellenőrzéssel vizsgáltak meg abból a szempontból, van-e különbség a magyar és az osztrák fogyasztóknak szánt termékek között. A hivatal egyes élelmiszereknél az érzékszervi jellemzőkben és az élvezeti értékben talált különbséget. A Nébih a célellenőrzésen túl 2014-2016-ban összesen 766, Ausztriából származó termékmintát ellenőrzött, amelyek közül 8 nem felelt meg az előírásoknak. Két tejféleségnél és 6 édesipari terméknél találtak olyan összetételi-minőségi hibákat, amelyek miatt bírságolniuk kellett, vagy forgalmi korlátozást kellett elrendelniük. A 24 termékmintás Nébih-vizsgálat nyomán most mindenestre a kormány átfogó élelmiszerpiaci ellenőrzést indított.

Nem egyezik a szaktárca és a szakmai szervezet álláspontja az európai élelmiszerpiacon lévő kettős mércéről.

2017. április 05. 07:50
2017. március 29-én a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal sajtótájékoztatón ismertette átfogó hatósági élelmiszer-minőségi vizsgálatának eredményét. A vizsgálat prekoncepciója szerint kettős mérce működik az európai élelmiszerpiacon. A kormányzati álláspont szerint előfordul, hogy rosszabb minőségűek a magyar piacon forgalomba hozott termékek, jellemző, hogy gyengébb minőségi nyersanyagot, több ízfokozót, kevesebb tápértéket, olcsóbb összetevőket használnak a magyar piacra kerülő élelmiszereknél. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége szerint viszont az eredmények elemzése után egyértelműen megállapítható, hogy az itthon és külföldön megvásárolt termékek túlnyomó többsége között semmiféle összetételbeli vagy érzékszervi különbség nem volt. Az ÉFOSZ örömmel vette tudomásul, hogy az újabb vizsgálat részletes eredményeit a NÉBIH a sajtótájékoztatóval egy időben nyilvánosságra hozta a honlapján.