Pandémiás vészforgatókönyv munkavállalók számára

2020. március 30. 12:48
A koronavírus fertőzés következtében előálló gazdasági problémák számos munkáltatót arra ösztönöznek, hogy költségeiket csökkentsék, így munkaviszonyt szűntetnek meg, átszerveznek, illetve a munkaszerződéses feltételek újratárgyalását is igényelik. Érdemes ezzel összefüggésben áttekinteni, hogy kinek mire van joga.
 

A munkaszerződés módosítása kizárólag közös megegyezéssel

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.) 58.§-a alapján a felek a munkaszerződést közös megegyezéssel, írásban módosíthatják. Ebből következően a munkáltató egyoldalúan sem a munkakört, sem a munkabért, sem pedig a napi munkaidőt nem módosíthatja. Amennyiben mégis ilyen igénnyel lépne fel, ehhez a munkavállaló beleegyezése is szükséges. Fontos azonban ezzel összefüggésben arra rámutatni, hogy amennyiben a munkavállaló a beleegyezését megtagadja, a munkáltató a működését átszervezheti, s ennek következtében a munkavállaló munkaviszonyát felmondással megszüntetheti. Ez világjárvány esetén feltehetőleg nem is minősül jogellenesnek, hiszen a járvány valamennyi vállalkozás életét alapvetően érinti.

 

Nem írható ki a munkavállaló másnaptól szabadságra

A szabadságot az Mt.122.§-a alapján – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Végezetül a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. Látható, hogy a munka és a magánélet összhangjának biztosítása céljából a törvény nem teszi lehetővé a prompt szabadságkiadásokat. Ezzel együtt érdemes a munkavállalónak azt is végiggondolnia, hogy a szabadság legalább a távollét fizetett formája. Az sem kizárt, hogy a munkáltató a hatályos szabályok alapján bérfizetési kötelezettség nélkül tartsa otthon a munkavállalókat, hiszen erre vis major esetén a törvény számára lehetőséget biztosít. Érdemes tehát közösen gondolkodni a munkáltatóval.

 

Keresőképtelen, illetve kismama státuszban a munkaviszony nem szüntethető meg

Alapvető szabály, hogy a munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind pedig a munkáltató felmondással megszüntetheti. A munkáltató cselekvési szabadsága azonban bizonyos esetekben törvény által korlátozva van. A munkáltató ugyanis felmondással érvényesen nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, valaminta nő emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt. A felmondási tilalomba ütköző felmondás jogellenesnek minősül.

Bizonyos esetekben a munkáltató a felmondását ugyan közölheti, ám a felmondási idő fog később elkezdődni. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, illetve a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság lejártát követően kezdődik el.

 

Működési ok miatti felmondás esetén végkielégítés is jár

Amennyiben a munkáltató a munkaviszonyt felmondással megszünteti, a munkavállaló végkielégítésre válhat jogosulttá. A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének időpontjában legalább 3 év időtartamban fennálljon. A végkielégítés mértéke a munkavállaló egytől hathavi távolléti díjának megfelelő összeg. Amennyiben pedig a munkaviszony megszüntetésére védett korban, az öregségi nyugdíjkorhatár elérését megelőző 5 éven belül kerül sor, a végkielégítés mértéke egytől háromhavi távolléti díjjal emelkedik.

 

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd

Kapcsolódó cikkek

Munkaviszony megszűnése: mikor és milyen juttatások járnak?

2021. április 14. 07:50
Az, hogy mikor milyen járandóságok illetik meg a munkavállalót, mindig a megszűnés jogcímétől függ. Eltérő juttatások járnak abban az esetben, ha a munkáltató él felmondással, ha jogutód nélkül szűnik meg, ha lejár a munkaszerződésben kikötött határozott időtartam, de az atipikus munkaviszonyok megszűnése esetén is. Az időarányosan ki nem adott szabadság pénzbeli megváltására – a jogfolytonosságra figyelemmel a munkajogi jogutódlást kivéve – minden alábbi esetben jogosult a munkavállaló.

A százmilliós adatvédelmi bírság tanulságai

2020. július 27. 08:19
A személyes adatok védelmét szabályozó Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) 83. cikke akár milliárdos bírságok kiszabását is lehetővé teszi. Ez idáig azonban jelentős mértékű adatvédelmi bírság kiszabására Európában alacsony, bár egyre növekvő számban került sor. Magyarországon az első százmilliós nagyságrendű büntetést a felügyeleti hatóság 2020. május 18. napján szabta ki, s ezzel új fejezet nyílt az adatvédelem történetében. Az alábbiakban az ügy tanulságait mutatjuk be: