Rabláncot kaptak az Audi-dolgozók

2019. február 05. 07:55
Emiatt féltek sokan a felmondástól

Nem csak szórványosan, hanem tömegesen alkalmazta a győri Audi, hogy a termelésingadozások miatt felhalmozódó mínusz munkaórákra eső bért visszaszedte a távozó munkatársaktól - állította Napi.hu-nak a társaság egyik, 2017-ben felmondott dolgozója, aki már vissza is fizette a követelést. Elmondása szerint 300-500 ezer forint körüli összegek forogtak kockán, így az eljárás alkalmas volt arra, hogy számos dolgozót eltántorítson a cégtől való kilépéstől.

 Az Audi Hungaria Zrt. egykori kollégája cáfolta lapunknak, hogy a vállalat csak kisebb esetszámban és „csak” 100-200 ezer forintnyi összegeket kérve alkalmazta azt az eljárást, hogy amennyiben egy dolgozónak megszűnt a munkaviszonya és az időszámlájának egyenlege mínuszt mutatott, akkor visszakövetelte - vagy olykor a fizetéséből levonta - az erre az időre vonatkozó bérét. Ennél szerinte komolyabb volt a tét.

Korábban megírtuk, hogy a Győri Törvényszék nemrég másodfokon egy jogerős ítéletet hozott az ügyben, kimondva: a munkáltató nem volt jogosult visszakövetelni ezt az összeget az érintett dolgozótól. Neupor Zsolt munkajogász 20-50 közöttire becsülte a bíróságra került úgynevezett mínuszórás perek számát és tapasztalata szerint nem volt egységes a gyakorlat, némelyik munkavállaló esetén visszakövetelték a pénzt, valamelyiktől pedig nem.

Bár az Audi akkor nem kívánta kommentálni lapunknak a munkaügyi vitát, nem sokkal később honlapjukon bejelentették: „Az időszámlák negatív egyenlegének értékét, (tehát a le nem dolgozott de már kifizetett bér arányos részét) a munkavállaló kilépésekor a munkaadó meghatározott esetekben visszaköveteli. Tájékoztatásul közöljük, hogy a vállalat újabb két időszámlával kapcsolatos pert nyert másodfokon”.

Ebből a bejegyzésből azonban nem derült ki, hogy melyik bíróságon és milyen körülmények mellett nyerték meg a pereket - ellentétben az Audi Hungária Független Szakszervezetének (AHFSZ) honlapján megjelent győri ítélettel.

Nem csak maroknyi embert, hanem mindenkit érintett

A Napi.hu beszélt egy korábban az Audinál karosszéria-utómunkásként dolgozó, neve elhallgatását kérő munkatárssal, aki két éve mondott fel a cégnél. Ő úgy tudja, hogy abban az időben

pénzt követeltek vissza összes olyan felmondott kollégától, akit a termelésben határozatlan idejű szerződés keretében foglalkoztattak és akinek az időszámlája negatív egyenleget mutatott.

„Még 2016 márciusában kezdték alkalmazni ezt az eljárást, akkoriban hónapokon át egy modellváltás - az A3-as kifutása - miatt akadozott a termelés és igen sok felmondás is volt. Rendszerint hétfőtől csütörtökig volt feladat és gyakorta a péntekekre írták be, hogy aznap nincsen munka, ami naponként 8 órányi mínuszt jelentett. Minden esetben szóltak is ezek miatt, illetve egyre többször mondogatták, hogy ezek az időszakok mínuszórába mennek és ki fogják fizettetni őket az emberekkel. Én végül 2017 elején döntöttem a távozás mellett - akkor a januári leállás után a cég bejelentette, hogy eltekint a harmincnapos felmondási időtől. Csakhogy ez azzal járt volna, hogy plusz 80 ezer forintot vissza kell fizetnem, ezért inkább úgy döntöttem, hogy letöltöm a felmondási időt és emiatt nem kellett visszaadni ezt a pénzt. Végül 276 415 forintot kértek vissza a negatív órák miatt, ami akkoriban a legkevesebbnek számított. Az összes többi felmondott kollégától 350-400 ezer forint körüli tartozásokat követelt az Audi - legalábbis a körülöttem lévők mind így tudták” - részletezte forrásunk.

A győri Audinál 2016-2017 a gyengébb teljesítményű évek közé számított - ez a visszaesés a 2016 márciusi KSH külkeradatokon is megmutatkozott. 2016 októberében a cég megerősítette, hogy mintegy 550 ember a pozsonyi Volkswagen-üzembe (az Audi anyavállalatához) kölcsönöznek ki, mondván: senkit ne kelljen elbocsátani. Idén január végén vált nyilvánossá, hogy a szlovákiai VW-nél leépítések jönnek, de a kikölcsönzött, körülbelül 500 magyar dolgozó nem marad munka nélkül, hanem visszatérhet az Audi Hungariához.

Egy műszakot kicsoportosítottak Szlovákiába, akiknek pedig „befagyasztották”, mínuszóráit is. Annak ellenére, hogy kint dolgoztak másfél évet és elvileg letelt az egyéves elszámolási időszakuk, ezzel a lépéssel nekik megmaradtak a korábbi mínuszóráik, amelyeket - a cég gyakorlata szerint - vagy visszadolgoztatnak, vagy távozásnál levonnak majd a munkabérükből - magyarázta az egykori dolgozó.

A többség el sem jutott a bíróságig

A lapunknak nyilatkozó exdolgozó szerint

az Audi célja az volt a mínuszórás követelésekkel, hogy visszatartsa az embereket a felmondástól, egyebek közt azért is, mert tudták, hogy 2018 második felétől érkezik az újgenerációs modell, a Q3-as és felszaporodik majd a munka.

Sok olyan dolgozó volt, aki emiatt nem is számolt le, hiszen sokan nem rendelkeztek elegendő megtakarítással: egyeseknek például 4-500 mínuszórájuk volt, amelyek az átlagos, körülbelül ezer forintos órabérben számolva 4-500 ezer forintnyi visszafizetést jelentettek volna felmondáskor. Ez egy - pótlékokkal együtt - 200 ezer forint körüli fizetés mellett túl nagy összeg - értékelt forrásunk.

Szintén sokan voltak ugyanakkor, akik visszafizették a kért összegeket és nem fordultak bírósághoz sem.

„Én például nem mertem pereskedni, mert - családügyi okokból - volt már egy folyamatban lévő másik perem. Nem volt idegem rá, hogy ezzel párhuzamosan az Audit is a bíróságon támadjam” - indokolta.

Úgy tapasztalta, hogy akkoriban a szakszervezet nem akar belefolyni az ügybe. „Voltam náluk, amikor felmondtam, két hétig jártam a nyakukra és mutattam nekik, hogy milyen szerződést kaptam. Ők azt mondták, hogy a szerződés szerint erre a munkára nem kaphattam volna pénzt. Én viszont mondtam, hogy nem is kértem, hogy fizessék ki a pénzt a mínusz munkaórák után, amelyeket állásidőként is el lehetett volna számolni. Azzal utasítottak el, hogy márpedig ezt nekem vissza kellene fizetnem, mert ezt a szerződés szerint úgy értelmezik, hogy felszólítottam a munkáltatót, fizettesse vissza velem a negatív órákra eső bért. Akkor most mit csináljak? Megköszöntem a segítséget és nem próbálkoztam többet” - emlékezett vissza.

Végül egyéves részletfizetést kért Auditól, - mert a követelést egy összegben nem tudta visszafizetni - majd 2018 elejére rendezte a tartozást.

Azt azonban továbbra sem értem, hogy hogyan jött ki órában a fizetés, amikor én fixbéres és nem órabéres szerződést kötöttem a céggel. Havi bruttó fizetésben állapodtunk meg, ami akkor is annyi, ha heti 40 órát dolgozok és akkor is, ha csak 32 órát.

- fogalmazott a volt dolgozó.

Ma már nem félnek az emberek a szakszervezet szerint

Az ügyben megkérdeztük Háromi Lászlót, AHFSZ elnökhelyettesét, aki szerint a mínuszórás vitákban egyéni jogorvoslati lehetőség áll fenn, a szakszervezet senkit nem „kényszeríthet” munkaügyi per indítására. Ha valaki érintett és úgy dönt, hogy felmond, az érdekképviselet felajánlja, hogy rendelkezésére bocsátja ügyvédjét és a perköltséget is átvállalja. Mi több, annak aki már visszafizette a követelést, szintén lehetőséget kínálnak az utólagos perre. „Bárki, aki szól, annak segítünk, akár mínuszórás probléma, akár más ügy esetén. A dolgozók pedig bátran és gyakran fordulnak hozzánk” - szögezte le.

Nem volt információja arról, hogy a Szlovákiából visszatérő munkatársak mínuszóráit befagyasztották volna. Emlékeztetett, hogy a szakszervezet proaktívan jelezte: hallani sem akar a 400 óra túlóráról és a 36 hónapos elszámolási időszakról, ezekben az ügyekben ráadásul a munkáltató nem is kereste meg őket. (Amennyiben ugyanis három évre hosszabbítanák az elszámolási időszakot, az Audi akár 3 évre visszamenőleg követelhetné a negatív órákra eső bért, ez pedig akár milliós nagyságrendű terhet is jelenthetne a dolgozóknak.)

Az elmúlt hetekben az AHFSZ kizárólag a bérharcra koncentrált, a munkaidőtörvényt pedig egy külön témaként kezeli. Ezt nem is kívántuk előhozni és kommunikálni

- foglalt állást Háromi László.

Forrás: napi.hu

szakszervezetek.hu

Kapcsolódó cikkek

Veszélyben a munkaügyi bíróságok?

2016. szeptember 01. 10:25
A LIGA Szakszervezetek 2016. augusztus 31-én összeült Elnöksége közleményt adott ki arról a kiszivárgott tervezetről, miszerint a kormány egy bírósági reform keretében megszüntetné a munkaügyi bíróságokat. 

Ez kész! Érthetetlen történetek álláskeresőktől

2018. augusztus 07. 14:07
Sokszor érthetetlen döntéseket vagy nemdöntéseket hoznak cégek. Amikor ezeket a sztorikat hallom, élem, elgondolkodom: valószínűleg sok, szakmailag kiemelkedő HR-est ugyanúgy lebegtet a főnöke vagy a munkaerőt kereső szakmai vezető a döntéssel, mint ahogy ő lebegteti az álláskeresőket. Vagy éppen a protokoll, process annyira betartandó, hogy az üzleti érdek (miszerint bánjunk már emberként a leendő munkatárssal, mert megéri) el is törpül mellette. Sajnos, ez nem csak azon az 1 fő HR-esen múlik, akivel az álláskereső kapcsolatban van.