Rendkívüli: közvetlen brüsszeli forrásokat kaphatnak a magyar városok és régiók

2020. június 18. 07:51
Egy minden eddiginél „zöldebb” irányt vehetnek a magyarországi települések a brüsszeli Régiók Európai Bizottságának új kezdeményezése révén, amelynek célja, hogy a városok és régiók az európai zöld megállapodás középpontjába kerülhessenek, miközben hozzájárulnak az Európai Unió (EU) fenntartható növekedési stratégiájához és az új koronavírus-járvány nyomában kialakult gazdasági krízis helyreállításához. A kezdeményezéshez kapcsolódó munkacsoport június 15-én, hétfőn alakult meg Brüsszelben, amelynek soraiban egy magyarországi képviselőt is üdvözölhetünk. Az online konferencián a HelloVidék is részt vett, majd interjút készítettünk a Régiók Európai Bizottságának hazai tagjával is.

A Régiók Európai Bizottsága (CoR) június 15-én elindította a „Green Deal Going Local” munkacsoport jövőbe mutató munkáját, amely tizenhárom helyi és regionális választott képviselőből áll. Az európai uniós szervezet célja annak garantálása, hogy az unió városai és régiói közvetlenül is részt tudjanak venni az európai zöld megállapodásban, az EU fenntartható növekedési stratégiájának számos kezdeményezésének meghatározásában, végrehajtásában és értékelésében, amelyek végső célkitűzése az éghajlat-semlegesség elérése a következő harminc évben, 2050-ig. Hogy ezért miért fontos? Mert kézzelfogható és személyre szabott projekteket garantál szinte minden szakterületnek, közvetlen forrásokat biztosítva a városoknak és régióknak a zöld átmenet megvalósításához.

A „Green Deal Going Local” munkacsoportnak három fő célja van:

  • átfogó képet nyújthat az európai zöld megállapodásban szereplő számos szakpolitikai területről, miközben biztosíthatja a politikák koherenciáját és következetességét a dokumentumok és a kapcsolódó vélemények között.
  • a Régiók Európai Bizottságának a „zöld iránnyal” kapcsolatos, szervezeti kapcsolatainak megerősítése ahhoz, hogy a városokat és régiókat az éghajlati semlegesség felé vezető út középpontjába helyezzék.
  • Segítség a helyi és a regionális önkormányzatoknak a zöld átmenet helyi végrehajtása során felmerülő kihívások kezelésében, valamint az eredmények és a bevált gyakorlatok megosztása az Európai Unió egész területén.

A „zöld irány” biztosítása a COVID-19 helyreállítási stratégiájának a központi eleme és a Régiók Európai Bizottsága Környezetvédelmi, Éghajlat-változási és Energiaügyi Bizottságának (ENVE) kiemelt prioritása.

Kiemelten fontos ez a találkozó, mert fórumot teremt az európai országoknak ahhoz, hogy lehetőségünk legyen változtatni. Az európai „zöld irány” azt jelenti, hogy a gazdasági és társadalmi helyreállítási ütemtervnek egyben zöld fellendülést is tartalmaznia kell. Célunk, hogy a régiók és városok aktív szerepet töltsenek be ebben, stratégiákat javasolhassanak a társadalom és az új koronavírus által leginkább érintett emberek támogatására. Ahhoz, hogy ezt a most kialakult válságos helyzetet hátrahagyhassuk, mint erőfeszítésünket arra kell összpontosítanunk, hogy minden szinten együtt építsük a jövőt

– mondta a hétfői videokonferencián Juan Espadas, az ENVE elnöke és Sevilla polgármestere.

Virginijus Sinkevičius, a környezetvédelemért, az óceánokért és a halászatról szóló európai biztos szerint annak a módja, amellyel ma kezeljük a világ talpra állítását, évtizedekre meghatározza a jövőnket. Ahogy fogalmazott, „nem szabad megengednünk, hogy a jelenlegi válságos helyzet veszélyeztesse a megkezdett zöld átmenetet.

Sokkal inkább a helyi kezdeményezések felé kell fordulni, mert a zöld irány egy zöld megújulást jelent. A koronavírus új lehetőségeket nyújt arra, hogy átgondoljuk a terveinket: ez egy új „valóság”. A „zöld irány” épp ezért központi jelentőségű az EU helyreállítási tervének széleskörű célkitűzései között, aminek egy „Zöld Marshall-terv” építőköveinek kell lennie. Ehhez a körkörös gazdaság megteremtése, a környezetszennyezés teljes körű leredukálása, a biológiai sokféleség megőrzése és a fenntartható élelmiszerek elterjesztése különösen fontos. Új munkahelyeket kell létrehozni olyan hamar, ahogyan az lehetséges és mentőövet nyújtani a leginkább sérülékeny szektoroknak. Az átmenet azáltal lehet igazán sikeres, ha együttműködünk a regionális és helyi önkormányzatokkal

– hangsúlyozta Virginijus Sinkevičius a tanácskozáson.

A munkacsoport képviselői az alakuló ülésen a következő véleménytervezeteket vitatták meg:

  • Az európai éghajlatjog: a karbonsemlegesség (az üvegházhatású gázok nettó zéró kibocsátása) célkitűzésének rögzítése; egy zöld forradalom indítása az életmód, a fogyasztás és a termelés új fenntartható modelljeinek bevezetésével (végleges elfogadása a július 1-2-i plenáris ülésen várható).
  • Éghajlati paktum: elkötelezettség a zöld fellendülés támogatása mellett, de a városok és régiók megfelelő és közvetlen uniós forrásokra van szükségük a folyamat felgyorsításához (a javaslatról az 2020. október 13-14-i plenáris ülésen szavaznak).
  • Hidrogén: a tiszta hidrogén központi szerepet játszik az éghajlati semlegesség elérésében, amihez a megfelelő uniós jogi kerettel és piaci támogatással rendelkező uniós stratégiára van szükség (végleges elfogadása a július 1-2-i plenáris ülésen várható).
  • Víz: a víz-keretirányelv és az árvízvédelmi irányelv megvitatása, paradigmaváltás sürgetése a körkörös gazdaság, a természetalapú megoldások és a fenntarthatóság területein, középpontjában a vízgazdálkodással (elfogadása a július 1-2-i plenáris ülésen várható).
  • Tiszta levegő: egy magyar, tahitótfalui kezdeményezés részeként a tiszta levegőnek és az átfogó, zéró környezetszennyezésről szóló cselekvési tervnek a COVID-19 gazdasági helyreállítási törekvéseink szerves részét kell képeznie (a záró szavazásra a 2020. július 1-2-i plenáris ülésen kerül sor).

Az online videokonferencián a képviselők eszmecserét folytattak az „új körforgásos gazdasági cselekvési tervről”, de szó esett a „Felújítási hullám” című európai uniós kezdeményezésről, amely az európai épületek energiahatékonyságának javítására irányul.

Az üzenet világos: az új koronavírus nem kímélt senkit és semmit, ami után a helyreállási tervnek minden eddiginél erőteljesebben kell képviselnie azt a „zöld irányt”, amely az emberek mindennapjainak szerves részét képezi és az egyik kulcskomponens az unió következő generációjának életében. A munkacsoport egy új irányt tud meghatározni, ahol főszerepet kap Európa fenntartható újraindítása, az egészségesebb jövő, de a munkahelyteremtés és körkörös gazdaság is. Zöld szempontból épp ezért izgalmas, gyakorlati kérdés például, hogy hogyan állunk a jövőben az atomenergiához( beleértve például a számos leálló atomreaktor radioaktív hulladékának elhelyezését), és egyéb eltűnő ipari technológiák felszámolásához, le tudjuk-e csökkenteni az egy főre jutó hulladék mennyiségét egy meghatározott mértékre, mennyire tudjuk a megújuló energiákat a mindennapjaink részévé tenni? Miként lehet környezetbarát módon átalakítani a közlekedésünket, mennyire tudjuk elfogadni az elektromos autók térnyerését vagy a megosztáson alapuló gépkocsihasználat felvetését? Át tudjuk-e gondolni a biomassza felhasználási lehetőségeit? Képesek vagyunk-e az európai vasúthálózat fejlesztésére, miközben le tudunk-e mondani olyan, abszurd lehetőségekről, mint a Budapest-Bécs repülőjárat üzemeltetése? A „zöld irány” mindezek mellett azt is jelenti, hogy lakosság a jövőben könnyebben elérheti az energiahatékonysági projekteket, miközben a kis- és középvállalkozások működését fel tudja pörgetni

– mutatott rá a hétfői tanácskozás után a HelloVidék kérdésére Kóbor József, a Régiók Európai Bizottságának tagja, a „Green Deal Going Local” munkacsoport magyar képviselője.

hellovidek.hu

Kapcsolódó cikkek

Hungarikum lett a csíksomlyói búcsú és a tiszavirágzás

2020. május 22. 08:57
Bővült a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár.

Az elhízás elleni harc éve 2016

2016. március 03. 12:31
Hazánkban minden ötödik gyermek túlsúlyos. Az elhízás elleni harc évének hirdették meg 2016-ot az Összefogás a gyermekek egészségéért programban részt vevő szervezetek. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke elmondta: Magyarországon minden ötödik gyermek túlsúlyosnak mondható, ezzel vezetjük az európai statisztikát.