Rögzített telefonhívás miatt bírságolt a NAIH

2021. június 30. 14:34
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) friss döntésében rögzített telefonbeszélgetés miatt szabott ki 500.000,-FT, illetve 200.000,-Ft adatvédelmi bírságot az érintett közhatalmi szervekre. Az ügy tanulságait az alábbiakban mutatjuk be:
Rögzített telefonhívás miatt bírságolt a NAIH

Az egyik cég a másik szolgáltatását ellenőrizte a beszélgetés rögzítésével

C1 megrendelő társaság megbízta C2 társaságot diszpécserszolgáltatás lebonyolításával. A felek között a szolgáltatás ellenőrzésére szolgáltatás ellenőrzési technológiai megállapodás jött létre, mely alapján C1 cég C2 cég feladatellátását ellenőrizhette, ennek keretében a C2-vel folytatott beszélgetéseket rögzíthette. 2019. szeptember 23. napján reggel 5.00 és 6.00 óra között a C1 cég fődiszpécseri szolgálatot ellátó munkatársa telefonos beszélgetést kezdeményezett C2  cég munkavállalójával hivatali telefonján keresztül, és e telefonbeszélgetést a hozzájárulása és tájékoztatása nélkül ismeretlen hangrögzítő eszközzel rögzítette, majd ezt a hangfelvételt a C2 cég felé - nem megfelelő munkavégzés alátámasztása céljából - továbbította. A C2 cég a hangfelvétel alapján vizsgálatot indított a Kérelmezővel (panaszossal) szemben, majd a vizsgálat eredményeként kezdeményezte munkaviszonya megszüntetését, mivel az általa folytatott kommunikáció nem felelt meg a C2 cég szolgáltatói és szakmai elvárásainak. Az elbocsátott munkavállaló panaszt nyújtott be a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz. Panaszában azt állította, hogy a hangrögzítésről nem tudott, annak jogszerűsége kérdéses.

C1 cég: A hangrögzítést jogos érdekek indokolták és általános piaci gyakorlat

A C1 cég azzal érvelt, hogy C1 és C2 cégek együttesen közszolgáltatást látnak el, a diszpécserek felelősek a tevékenység megfelelő szervezéséért. A diszpécser funkciója és munkaköre alapvető a két társaság közötti esetleges jogvitáknak, illetve a közszolgáltatással kapcsolatos jogvitáknak, és minden erre irányuló, így az utasok panaszai alapján is induló vizsgálatoknak az alapját képezi az ő magatartásuk és munkavállalói teljesítésük. Így tehát a jogos érdek nemcsak mindkét fél oldalán áll fenn, hanem a Kérelmező munkaviszonyával összefüggésben a bizonyíthatóság kapcsán az ő részéről is fennáll. Ezen túlmenően a közszolgáltatás által érintett utasok jogos érdeke is, hogy a diszpécseri funkció és feladatkör megfelelően legyen betöltve és ellátva. Szerinte ezek az érdekek külön-külön és együttesen is megalapozzák azt a jogos érdeket, amely indokolja a Kérelmező alapvető jogainak a munkavégzése viszonylatában felmerülő jogkorlátozását. Azzal érvelt továbbá, hogy a diszpécserszolgálati munkatársak tudomással rendelkeznek a rögzítésről, hiszen ez a nyilatkozatok visszaidézhetősége és bizonyítékként történő felhasználhatósága miatt általános piaci gyakorlat.

C2 cég: Nem adatkezelő így jogot sem sérthetett

A C2 cég azzal érvelt, hogy ő a munkavállalók hangját nem rögzíti, a feladata ellátásához az ugyanis nem szükséges. Nem volt továbbá információja arról, hogy C1 cég rögzíti a beszélgetéseket. Nem tartotta magát így sem adatkezelőnek, sem a jogsértést nem látta a maga részéről megvalósulni. A hangfelvétel számára történő továbbítását tévedésnek tartotta, mivel annak szerződéses jogalapja nem volt, illetve a felvételt nem is kérte.

 

NAIH: A felek önálló adatkezelők, megfelelő jogalap és tájékoztatás nélkül jártak el

A NAIH megállapította, hogy egy olyan, részben közös adatkezelésre hasonlító konstrukció jött létre, amelyben a felvételeket mindkét cég a saját önálló és elkülönülő céljaira használja fel. A C1 cég a C2 cég szolgáltatásának ellenőrzése érdekében használja fel a C2 cég munkavállalóiról készített felvételeket, míg a C2 cég, amennyiben munkafegyelmi vétséget állapít meg, az érintett munkavállalója felelősségének vizsgálata miatt használja fel azokat, munkáltatói ellenőrzés keretében. Ennek következtében mindkét fél önálló adatkezelőnek minősül. 

Rámutatott arra, hogy a C1 cég közhatalmat gyakorló szerv, így az általa hivatkozott jogos érdek jogalap nem megfelelő. Ha azonban jogos érdek lenne a jogalapja, a jogos érdek teszt akkor sem megfelelő. Az érdekmérlegelési tesztben nem vizsgálta megfelelően, hogy van-e más olyan módszer, amely ki tudná váltani a telefonos kommunikációt és ennélfogva kellően hatékony és utólag igazolható lenne. Nem végezte el az érdekmérlegelés lépéseit és nem vizsgálta az adatkezelés szükségességét és arányosságát. Nem nyújtott továbbá az érintettek számára világos és egyértelmű adatkezelési tájékoztatást.

 

A C2 cég esetében megállapította, hogy a munkavállalói ellenőrzésével összefüggő adatkezelés jogalapja az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek lehet mint nem közvetlenül a közérdekű feladat ellátásához szükséges adatkezelés. A jogalappal összefüggésben rámutatunk arra, hogy a felügyeleti szerv álláspontja nem teljesen egyértelmű, mivel ez idáig azt a követelményt fogalmazta meg a döntéseiben, hogy a közhatalmi jogosítvány egyéb jogalapokat is magába olvasztja. Megállapította továbbá a NAIH, hogy a C2 cég nem tekintette magát továbbá adatkezelőnek, habár a felvételt felhasználta és munkajogi lépéseket tett. Ennek következtében az adatkezelésnek nem volt jogalapja. C2 is elmulasztotta az adatkezelési tájékoztatás nyújtását.

 

Rámutatott arra, hogy általánosságban nem kizárt ugyanakkor az, hogy a két adatkezelő egy közös dokumentumban adja meg a tájékoztatást, azonban abban egyértelműen és átláthatóan meg kell jelennie a két adatkezelési célnak, illetve az adatkezelésre vonatkozó valamennyi információnak, tehát az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdésének megfelelően. A tájékoztatás megtétele kapcsán indokolt lehet, hogy a két cég között szerződés rendelkezzen e kötelezettség teljesítéséről. 

 

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd

 

 

 

Kapcsolódó cikkek

Amikor a főnökök összefognak - több munkáltató által létesített munkaviszony

2017. május 08. 08:57
A megszokott, napi 8-órás, hétfőtől péntekig tartó munkaidő mára már kezd „megszokottá válni” a munka világában. Fontos, hogy a munkajog haladjon a korral, és rugalmasan kezelje mind a munkáltatók, mind a munkavállalók igényeit, kövesse a technika nyújtotta lehetőségeket. Az "employee sharing" vagyis a munkavállaló "megosztása" az Egyesült Államokból ered. Ilyenkor ugyanazt a dolgozót egyszerre, egy szerződéssel, több cég is foglalkoztatja.

Magyarok a nagyvilágban: ,,Az élet fagyva van s megdermedett”

2020. március 26. 08:05
A koronavírus az egész világot sújtja. Külföldön élő magyarokat kérdeztünk arról, ők hogyan élik kint a mindennapokat.