Sok magyar maradt home office-ban

2020. július 07. 08:37
A szükségállapot megszüntetésével is maradt a home office a felsőfokú végzettségűek 51 százaléka, valamint budapesti munkavállalók 40 százaléka számára, míg a legfeljebb általános iskolai végzettségűek 20 százaléka vesztette el állását a járványnak köszönhetően.
Sok magyar maradt home office-ban

A hazai lakosság számára a COVID-19 vírus már csak a hatodik számú aggodalomra okot adó veszélyforrás júliusban, amely a mindennapi szokásainkban is tetten érhető változásokat jelent. Az Ipsos havi rendszerességű Omnibusz kutatása negyedik alkalommal vizsgálta a vírus hatására felvett lakossági védekezési módokat.

A magyar felnőttek háromnegyede visel továbbra is arcmaszkot, míg hasonló azok aránya, akik saját bevallásuk szerint gyakrabban mosnak kezet, mint a járvány kitörése előtt. A korlátozások megszüntetésével párhuzamosan a személyes kontaktusok létesítésében mérhető a legnagyobb megugrás:

mára csak a lakosság 35 százaléka kerüli a személyes találkozást másokkal.

Hasonlóan bátrabbak lettek a magyarok a kézfogást vagy a tömegközlekedést illetően, továbbá a gyerekeket is jóval nagyobb arányban engedik közösségekbe a szülők, mint közvetlenül a járvány hazai kirobbanása után.

Csakúgy, mint a korábbi hónapokban, továbbra is a kiemelten veszélyeztetett idősebb korosztály bizonyul óvatosabbnak a mindennapokban. A 60 év felettiek 87 százaléka használ maszkot, 78 százalékuk továbbra is kerüli a kézfogást, 48 százalékuk pedig a személyes kontaktust is.

A fentieknél jóval enyhébb javulás, illetve a trendben való fordulat észlelhető a repülős külföldi utazásokat, rendezvényeken való részvételt illetően. A belföldi desztinációkra az újra megerősödő óvatosság láthatóan nem terjed ki, az országon belüli utazásoktól az áprilisban mért 61 százalék helyett már csak 34 százalék tartja távol magát.

Fotó: AFP

A tavasszal kényszerűségből felvett szokások további enyhítését a felnőtt lakosság 29 százaléka a vakcina forgalomba helyezésétől teszi függővé. A magyarok 72 százalékos többsége hisz az ellenszer gyors feltalálásában, amely érték hónapról hónapra jelentős növekedést mutatott az elmúlt negyedévben (áprilisban 62 százalékos arányt mért az Ipsos).

A médiába vetett bizalom kisebb mértékű növekedése után júliusban továbbra is enyhe többség (52 százalék) véli úgy, hogy a sajtóorgánumok eltúlozzák a koronavírus kitörésének súlyosságát.

A legmegbízhatóbb forrásnak változatlanul a szakterületet képviselő tudósokat, valamint az Egészségügyi Világszervezetet tartják a magyarok, míg a közelmúltban leköszönő Operatív Törzs és a kormányzati weboldalak valamelyest javítottak kedvezőtlen megítélésükön az elmúlt hónapban. A televíziós COVID-19 tájékoztatásban 31 százalék bízik meg, míg közösségi média ennél is hátrébb helyezkedik a sorban.

A válság hatására megszűnt állások aránya a korábbi mérési hullámokhoz hasonlóan 7-9 százalékra becsülhető az aktív munkavállalók bázisán. A leépítések a fiatal munkavállalókat, az alacsony végzettséggel rendelkezőket és a dél-alföldieket kiemelten sújtották.

A július eleji értékek lassuló visszarendeződést mutatnak, a munkavállalók negyede továbbra is otthonról látja el a feladatát, és enyhén nőtt azok aránya, akik újra bejárnak munkahelyükre.

A home office aránya a felsőfokú végzettséggel rendelkező, a magas ESOMAR státuszú, valamint a budapesti lakosság körében van tartósan a hazai átlag felett, míg ellenpólusként a szakmunkások 75 százaléka változatlanul munkahelyén keresi munkabérét.

 

vg.hu

Kapcsolódó cikkek

Így reagálnak a cégek a koronavírus-helyzetre - 7 intézkedés

2020. március 09. 08:40
“Törvényes az, hogy a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra akarja küldeni azokat, akik az utóbbi egy hónapban Olaszországban tartózkodtak?” - kérdezte a Facebookon egy kétségbeesett olvasónk. Természetesen nem, a munkaadó egyoldalúan ilyen döntést nem hozhat. A példa jól mutatja, hogy a koronavírus-veszély lépéskényszerbe hozta a munkaadókat, elkezdődött sok helyen a gondolkodás, tervek, eljárásrendek kidolgozása, amiben a fent említett túlkapások is beletartoznak. Az utóbbi napokban magyarországi munkahelyeken érdeklődtünk, mit tesznek a vezetők azért, hogy ne érje őket készületlenül a koronavírus.

Nemcsak a munkavállalót, a főnököt is meg kell érteni: így változtatja meg a covid a munka világát

2021. október 18. 08:47
Először nem válaszokra van szükségünk, hanem kérdésekre