Sok munkahelyen 10 százalék felett emelnek bért

2022. január 10. 09:17
„Jól lászik, hogy a KSH adatai torzítják a valóságot”
Sok munkahelyen 10 százalék felett emelnek bért

Jelentős eltérés mutatkozik a bruttó átlagkereset és a medián átlagkereset között: míg előbbi – ha a munkaadók teljes körét vizsgáljuk – 419 ezer forint, utóbbi már csak 337 ezer forint. Ha pedig ezeket a számokat a nettó keresetekhez viszonyítjuk, Székely Tamás szavaival élve arra juthatunk: „ez a különbség a propaganda és a valóság között”. A nettó átlagkereset ugyanis 279 ezer, a nettó medián átlagkereset pedig 224 ezer forint. Az ATV Start vendége Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke volt.

„Jól lászik, hogy a KSH adatai torzítják a valóságot” – kezdte Székely Tamás, aki úgy gondolja, a Központi Statisztikai Hivatal által alkalmazott módszertan során nem veszik figyelemzbe az öt főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató kisvállalkozásokat, különben jóval alacsonyabb számokról beszélhetnénk.

Korábban az ATV Híradója arról számolt be, egyes helyeken akár 20 százalékos is lehet a béremelések mértéke. A szakértő ennek kapcsán elmondta, a már megkötött bérmegállapodások tekintetében óriási a szórás, azonban ha az összességét nézzük a megállapodásoknak, még nem tartunk a felénél sem.

Ahol a Magyar Szakszervezeti Szövetség tagszervezetei jelen vannak, ott körülbelül 10 százalék alatt tartanak a megállapodások

– fogalmazott Székely Tamás, aki szerint az is érdekes, hogy a megállapodások sikeressége elsősorban nem attól függ, mekkora az alapbér, hanem hogy milyen a tárgyaló delegáció, és egyáltalán van-e szakszervezet a munkahelyen.

Az, hogy melyik szektorról beszélünk, vagy mekkora a munkaerőhiány egyébként mind befolyásolják a megállapodásokat. A szakértő szerint ott, ahol jobban ment az elmúlt időszakban a gazdasági teljesítmény – például a gyógyszeriparban – egész biztosan nem várható 20 százalék körüli béremelés, viszont a különböző bérsávoknak köszönhetően ott is kétszámjegyű bérmegállapodásokra számítanak.

Hogyan befolyásolja a béremeléseket az infláció?

Az alelnök arra is kitért, a multinacionális cégek vezetői sokszor nehezen értik meg azt, miért van szükség ilyen mértékű béremelésekre hazánkban. Magyarország ugyanis egyértelműen az egyik éllovasa az inflációnak az elmúlt időszakban. Székely Tamás ugyanakkor azt látja, egyre nagyobb mértékben hajlandóak figyelembe venni az inflációt azok a vállalatok, akikkel megkezdték a tárgyalásokat.

Azt azonban nem lehet előre megmondani, hogy az inflációt is figyelembe véve mekkora lesz a nettó emelkedés, hiszen az számos más tényezőtől is függ: kezdve a szakszervezeti tárgyalófelek munkavállalók részéről való támogatottságának mértékétől egészen a munkaerőpiaci folyamatok alakulásáig.

Milyen módosításokat javasol a munka világát illetően?

„Egyrészt a munkatörvénykönyvét kellene módosítani, egy újat létrehozni, a jelenlegi ugyanis inkább munkavállaló ellenes, semmint munkavállaló párti” – szögezte le az alelnök, aki szerint a híresztelésekkel ellentétben – miszerint a munkáltatók ezt eddig annyira nem használták ki – sokkal kiszolgáltatottabbá váltak a munkavállalók.

A szakértő szerint a munkatörvénykönyve mellett még számos olyan pont van, amit mindenféleképpen – függetlenül attól, hogy melyik kormányzati szereplő kerül hatalomba – a munkavállalók érdekében módosítani kellene. „A sztrájktörvényt ide sorolnám, a kiszámíthatóságot, vagy például az álláskeresési idő meghosszabbítását – ezért is nagyon fontos az ellenzéki népszavazási kezdeményezés – de a nyugdíjrendszer átalakítására is sort kellene keríteni” – fogalmazott.

Székely Tamás hozzátette, ez most nem politikai kérdés, az elmúlt két év ugyanis megmutatta azt, hogy mekkora szükség van egy stabil védőhálóra azok érdekében, akik elvesztették a munkájukat. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy nem elegendő három hónap egy új munkahely megtalálására.

Forrás: atv.hu​ / www.szakszervezetek.hu

Kapcsolódó cikkek

Célegyenesbe fordulnak a KAP-reform tárgyalások Brüsszelben

2021. március 26. 07:43
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács március 22-23-i brüsszeli ülésén az uniós mezőgazdasági miniszterek intenzív egyeztetéseket folytattak a Közös Agrárpolitika reformjáról. A 2023-tól induló új Közös Agrárpolitika előkészítése sorsdöntő szakaszához érkezett. A magyar kormány továbbra is mindent megtesz azért, hogy stabil kereteket biztosítson a magyar agrárium és a magyar gazdák számára.

Felismerték a problémát Európában – belefulladunk a műanyaghulladékba

2019. november 15. 08:21
Az európai fogyasztók több mint 53 százaléka szerint a műanyaghulladék az egyik legnagyobb globális környezeti kihívás, 44 százalékuk szerint pedig a klímaváltozás. Amikor a legfontosabb, környezeti szempontból aggodalomra okot adó tényezőről kérdezték, az európai válaszadók 23 százaléka említette a műanyaghulladékot, szemben a globális szinten mért 15 százalékkal.