Számos cégnél tapasztalható az utóbbi években, hogy a munkaidőkeretben bevezették a törzsidőt és a peremidőt, például elegendő 9 és 14 óra között a munkahelyen tartózkodni – mondta a Világgazdaságnak Szűts Ildikó, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke. A kereskedelemben, sőt már egyes autóipari beszállító cégeknél is alkalmazzák a részmunkaidős foglalkoztatást. A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programnak (Ginop) is köszönhető, hogy egyre több kkv egy munkakörben két dolgozót alkalmaz, megosztott munkaidővel. Nemritkán a cégvezetés arra is rábólint, hogy egyes ágazatokban heti egy-két nap otthonról dolgozzon a munkavállaló.

Több cégnél bevezették a törzsidőt é a peremidőt
Forrás: Shutterstock

A kormány a Ginop 5.3.2-16 kódszámú uniós pályázat kiírásával kívánja ösztönözni a rugalmas foglalkoztatás elterjesztését. Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár hangsúlyozta: be kell vonni az inaktívakat a munkaerőpiacra. A rugalmas foglalkoztatás a kisgyermeket nevelő nők és az idősödő munkavállalók foglalkoztatásának esélyeit növelheti. A Ginop 5.3.2-16-ban 8,4 milliárd forint áll rendelkezésre, és 2018. november végéig lehet rá jelentkezni. A felhívás révén a kis- és középvállalkozások legalább 3,1 millió, legfeljebb 15 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphatnak. A részmunkaidő és a távmunka mellett más atipikus foglalkoztatási forma is bevezethető, például a munkakörmegosztás, rugalmas munkaidő, kötetlen munkarend. Akár 1600 pályázat is támogatható.

Összehasonlításképp a Magyarországon dolgozó 4 millió 450 ezer főből mintegy 203 ezret foglalkoztattak részmunkaidőben tavaly a harmadik negyedévben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, közülük csaknem 129 ezer nő, 74 ezer pedig férfi. A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a 15–64 éves korosztályban a dolgozókhoz képest 4,8 százalék – 2016-os KSH-adat –, a nők 6,8, a férfiak 3,1 százaléka dolgozott így. A Dél-Alföld vitte a prímet 6,5 százalékos részmunkaidős foglalkoztatottsági mutatóval. A régiókban 2016-ban 2015-höz képest csökkent a részmunkaidősök száma, kivéve a Közép-Dunántúlt, ahol stagnált, itt arányaiban a legkevesebben, a dolgozók 3,2 százalékát foglalkoztatták részmunkaidőben. Az Európai Unióban a 20–64 éves korosztály foglalkoztatottjainak 18,9 százaléka dolgozott részmunkaidősként 2016-ban, a nők 31, a férfiak 8 százaléka. Hollandiában a foglalkoztatott nők 75 százaléka volt részmunkaidős.

A rugalmas foglalkoztatás nem merül ki a részmunkaidőben. A Magyar Távmunka Szövetség (MTSZ) 2016-os kutatása szerint Magyarországon a munkavállalók 3 százaléka távmunkás, holott az Ipsos felmérése szerint 37 százalékuk dolgozna így. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban ez az arány tíz százalék felett van. Az MTSZ kutatása szerint míg az irodában átlag napi 27 perc volt a nem konkrét munkavégzéssel eltöltött idő, addig a távmunkában ez 16 percre csökkent.

vg.hu