Szükség lenne a népegészségügyi termékadó teljes felülvizsgálatára

2019. november 06. 14:58
Az élelmiszer-feldolgozóknak okozott versenyhátrány, s a kívánt egészségügyi hatások elmaradása miatt kivezettetné, vagy jelentősen mérsékeltetné a népegészségügyi termékadót a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége.

Szükség lenne a népegészségügyi termékadó (NETA) teljes felülvizsgálatára, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége szerint. A Világgazdaságot a két szervezet arról tájékoztatta, hogy az adónem kivezetését és ezzel egyidejűleg új programok bevezetését javasolják. Többek között felvetették az ipar és a kormányzat együttműködésen alapuló önkéntes reformulációs (cukortartalom, egyéb allergén anyagok csökkentése), valamint a vásárlókhoz megfelelő mennyiségű és minőségű információt eljuttató edukációs programokat.

Az érdekszervezetek meglátása szerint a 2012-ben végrehajtott költségvetési stabilizáció után 2018-ban az új kihívást immár a sikeres versenyképességi és a népegészségügyi fordulat megalapozása jelenti. A NETA a 2011-es bevezetése majd megemelése révén teljesíti ugyan a fiskális célokat, de szerintük nem érte el a népegészségügyi célját. A lakosság egészségi állapota, étkezési szokásai, mozgásszegény életmódja és tápanyag bevitele nem mozdult el kedvező irányba. Az adónem viszont kifejezett versenyhátrányt okoz a hazai feldolgozóknak. Amennyiben az adó elérte volna eredeti célját, ennek a költségvetési bevételnek nem növekednie, hanem csökkennie kéne, végül pedig teljesen eltűnnie kellett volna a fogyasztói szokások és a termékszerkezet átalakulása eredményeként.

A FÉSZ (korábban ÉFOSZ) „Együtt a Fogyasztókért” elnevezésű mozgalmának keretei között a magyar élelmiszeripar meghatározó szereplői az elmúlt évek során vállalásaikkal hozzájárultak ahhoz az iparági kezdeményezéshez, melynek célja, hogy a magyarországi cégek támogassák a magyar fogyasztók sokszínű és kiegyensúlyozott táplálkozását, egészségi állapotuk javítását, ösztönözzék őket az aktív életmód folytatására. Ezen intézkedések globális szinten már az adó bevezetése előtt megkezdődtek és számos élelmiszeripari vállalatnál évek óta olyan országokban is zajlanak, ahol nincs a hazánkban bevezetett adófajta. A NETA fenntartása éppen ezen fejlesztések elől von el forrást – mutat rá az érdekvédelmi szervezet.

Fontos, hogy a NETA befizetések nem a központi költségvetésbe folynak be, hanem egyenesen az Egészségügyi Alap büdzséjét gyarapítják. Az alap pedig nagyon sokrétű egészségügyi szolgáltatásokat finanszíroz. Az adónemből tavaly valamivel több, mint 40,5 milliárd forint folyt be, idén az év első nyolc hónapjában pedig 38,1 milliárd érkezett, az év egészére pedig 57,2 milliárdos bevétellel terveznek, miután idén emelték az adó mértékét.


(forrás: Világgazdaság) nak.hu

Kapcsolódó cikkek

Jó eredménnyel zárult a mozgóboltok számára a nyári szezonális ellenőrzés első félideje

2019. augusztus 09. 07:56
Lezárult az idei nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés első időszaka. A szakemberek eddig mintegy 7 tonna élelmiszert vontak ki a forgalomból, 1,4 millió forint értékben. Az előállító és forgalmazó létesítményekben a hűtési lánc fenntartásával kevesebb, a higiéniai feltételekkel és a dolgozók egészségügyi alkalmasságával, képzettségével viszont több probléma adódott az előző évhez képest. Idén kiemelt figyelmet fordítanak az ellenőrök a mozgóboltokra is. E téren ez idáig kedvezőek a tapasztalatok

Még mindig élelmiszerre költünk a legtöbbet

2018. november 12. 08:03
A magyar lakosság egy főre jutó havi átlagos kiadása 88 ezer 600 forint volt az idei első fél évben, reálértéken 8,8 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest; a kiadások növekedéséhez a reálkereset 9,4 százalékos emelkedése is hozzájárult a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) háztartások fogyasztásáról készített kiadványa szerint.