Szükség van az alkalmi munkaerőre

2019. október 16. 08:49
SOKKAL TÖBBET DOLGOZTAK IDÉN AZ ÁTMENETI IDŐRE FELVETT EMBEREK, MINT A KORÁBBI ÉVEKBEN
Vállalkozások tízezrei foglalkoztattak idén alkalmi és idénymunkásokat, ilyen feladatokra negyedmilliónál is többen jelentkeztek a nyári hónapokban. Az átmeneti időre felvett emberek most sokkal többet dolgoztak, mint a korábbi években: hat hónap alatt majdnem tizenkétmillió napot töltöttek munkával. Az államkasszához idén kilencmilliárd forint adó folyt be az alkalmi és az idénymunkások után.

Minden dologra fogható emberre szüksége van a magyar gazdaságnak – akár ez a következtetés is leszűrhető abból az adatsorból, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) állított össze lapunk kérdései alapján. A hatóság kimutatásából kiderült, hogy az év első felében meglehetősen sokan szegődtek el – legálisan – alkalmi vagy idénymunkásnak. Januárban általában kevesebb a szezonális elfoglaltság, az esztendő első hónapjában ezzel együtt is kétszázezer embert jelentettek be a munkáltatók. A szám az időjárás kedvezőbbre fordulásával egyre emelkedett, s júniusban már 330 ezer ember dolgozott átmeneti jelleggel. Mint arra a NAV rámutatott, leggyakrabban a kereskedelemben vesznek fel rövid időre embert, de gyakori megoldás ez a vendéglátásban, a mezőgazdaságban és a halászatban is.

Mivel az alkalmi vagy idénymunka lényege éppen az, hogy a feladatok rövid idő alatt elvégezhetők, így az ilyen munkavégzés szerepét, jelentőségét leginkább az mutatja meg, hogy az érintett munkavállalók összesen mennyi napot töltöttek el efféle kenyérkereseti foglalatossággal. Három évvel ezelőtt, 2016 első hat hónapjában például kilencmillió alatt volt a bejelentett napok száma, ehhez képest a tavalyi azonos időszakban rögzített adat már alig maradt el a 11 milliótól, az idei első fél évben pedig majdnem 11,8 millió napot dolgoztak le együttesen az alkalmi és idénymunkások. Az emelkedés látványos.

A napok száma nemcsak az összehasonlítás miatt lényeges, hanem azért is, mert a munkáltatóknak a ledolgozott napok alapján kell adót fizetniük a felvett személyek után.

– A jogszabály többféle kategóriában állapít meg közterhet – mondta kérdésünkre a NAV szóvivője. Kis Péter András közölte: a mezőgazdaságban és a turizmusban tevékenykedő időszaki alkalmazottak után naponta ötszáz, az egyéb alkalmi tevékenységet végzőknél ezer, a filmes statiszták esetében pedig napi háromezer forint adót kell befizetni. A különféle tételekből az idei első fél évben 9,2 milliárd forint adóbevétel származott. Mivel idén a korábbiaknál sokkal több napot dolgoztak az alkalmi és az idénymunkások, jóval több is folyt be. 2016 első felében még csupán hatmilliárd körül alakult az államot megillető összeg.

A szóvivő azt is elmondta, hogy a hivatalosan egyszerűsített foglalkoztatásnak nevezett lehetőségnél igen könnyű a dolgozók bejelentése: a munkaadók telefonon és az interneten is közölhetik az adóhivatallal a néhány napos feladatra jelentkező személyek adatait. – A kedvezményes szabályokat ugyanakkor mindenképpen célszerű betartani – nyomatékosította, hozzátéve: a NAV január eleje és június vége között több mint 1800 alkalommal ellenőrizte az efféle munkavégzést. A különféle mulasztásokért, hiányosságokért összességében 122 millió forint mulasztási bírságot szabtak ki.

 

magyarnemzet.hu

Kapcsolódó cikkek

Hivatalos munkahely: mi dönti el, hogy a munkavállaló hol végezze a munkáját?

2019. november 06. 15:05
A munkaviszony egyik alapvető eleme a munkahely meghatározása, vagyis az, hogy a munkavállaló hol köteles a munkáját végezni. A munkavállaló alapvető kötelezettsége, hogy az előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenjen, és munkát végezzen. Ezért lényeges kérdés, hogy a munkavégzés helyét miként lehet meghatározni. Mi történik, ha a munkavállalónak a munkahelyen kívül kell dolgoznia? Hivatalos munkahely: mi dönti el, hogy a munkavállaló hol végezze a munkáját?

Letiltás munkabérből egyszerűsített foglalkoztatásnál

2021. november 02. 08:18
Foganatosítható-e a végrehajtói letiltás az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy béréből? – kérdezte az Adózóba olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.