Tanácsok távmunkavégzéssel kapcsolatban

2022. február 21. 09:26
A 2021. évi CXXX. tv. 2022. január 1. napjával változtatott a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.) távmunkavégzésre vonatkozó szabályain. Változott továbbá január 1. napjával a távmunkavégzés munkavédelmi aspektusa is. A legfontosabb szempontokat ismételten csokorba gyűjtöttük:
Tanácsok távmunkavégzéssel kapcsolatban

Januártól rugalmasabb valamivel a távmunkavégzés

Az Mt. 196.§-a alapján a távmunkavégzés a munkaidő egészében vagy egy részében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen folytatott tevékenység. Amennyiben másképpen nem állapodnak meg a felek, a munkavállaló a munkáltató telephelyén a tárgyévben legfeljebb a munkanapok egyharmada esetén végez munkát. Nem minősül azonban a továbbiakban automatikusan kötetlennek a munkarend, ami nem is volt életszerű. Amennyiben ugyanis a munkavállalónak meghatározott időszakban, jellemzően a munkáltató működéséhez igazodva kell rendelkezésre állnia a munkarendje nem kötetlen. Nem feltétel már az sem, hogy a munkát számítástechnikai eszközzel kell végezni, melynek eredményét elektronikusan kell továbbítani. Fontos ugyanakkor, hogy továbbra is munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában, így a munkáltató egyoldalú utasítása távmunkavégzés jogszerű elrendelésére nem alkalmas.

 

Eltérő megállapodás hiányában a távmunkavégzés során a munkáltató utasítási joga a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki, illetve a munkáltató ellenőrzési joga távolról számítástechnikai eszköz alkalmazásával gyakorolható. Ha azonban a munkáltató az ellenőrzés jogát a távmunkavégzés helyén gyakorolja, akkor az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet.

 

Továbbra isköteles a munkáltató biztosítani, hogy a munkavállaló a területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson. Ezen túlmenően továbbra is köteles a munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak minden olyan tájékoztatást (képzést, továbbképzést) megadni, amelyet más munkavállalónak biztosít.

 

Ezzel együtt a távmunkavégzés továbbra is elszámolási könnyítésként jelentkezik, hiszen annak semmi akadálya, hogy a felek - nem távmunkavégzési formaként kezelve - több munkavégzési helyben állapodjanak meg a munkaszerződésben.

 

A munkavédelmi törvény ezen szabályokat tartalmazza

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII.tv. (Mvt.) 86/A§-a külön szabályokat határoz meg a távmunkavégzés munkavédelmi keretei vonatkozásában, mely szabályok 2022. január 1. napjával változnak.

 

Az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel, rendszerrel végzett távmunka esetén a munkáltató írásban tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és a munkavállaló a munkavégzés helyét erre figyelemmel saját maga választja meg. A munkáltató a munkavédelmi szabályok megtartását – eltérő megállapodás hiányában – számítástechnikai eszköz alkalmazásával távolról ellenőrizheti.

A nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a felek írásban kötelesek megállapodni a munkavégzés helyéről. Távmunkavégzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített távmunkavégzési helyen folytatható (ezért erről a munkáltatónak feltétlenül meg kell győződnie), illetve a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket. A munkáltató vagy megbízottja rendszeresen köteles továbbá meggyőződni arról, hogy a távmunkavégzési helyen a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. A meggyőződés történhet megtekintéssel vagy fénykép, illetve nyilatkozat kérésével is.

 

A távmunkavégzés – a munkáltatóval kötött megállapodás alapján – a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel is történhet. Az ilyen munkaeszköz esetén a munkáltató a kockázatértékelés elvégzése során győződik meg a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotáról. A munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotának fenntartásáról ebben az esetben azonban a munkavállaló gondoskodik.

 

Ne feledkezzünk meg az adatvédelmi szempontokról sem

Célszerű a munkavállaló számára a munkavégzéshez munkahelyi eszközt biztosítani, melynek használata során a magáncélú használatot ajánlott kizárni. Akármelyik megoldást is választjuk a munkavállalót a munkáltató ellenőrzésének lehetséges formáiról, módjairól, az eljárási és az adatkezelési szabályokról tájékoztatni szükséges.

 

A munkavállalóval kötött megállapodásunkban ne feledkezzünk kikötni, hogy a munkavégzés céljára kizárólag a munkahelyi email cím használható. Ellenkező esetben nehezen lesz szétválasztható a munkáltató üzleti titka és a munkavállaló személyes adatai.

 

Fontos előzetesen áttekintenünk, hogy a távmunkavégzés milyen új kockázatokat vethet fel. Biztosítsuk a munkaeszköz vírusvédelmét, illetve fektessük le az eszközhasználat szabályait. A laptop felügyelet nélkül, illetve gépjárműben nem hagyható, másnak rendelkezésére nem bocsátható. Adatvédelmi incidens gyanúja esetén pedig a munkavállalónak 24 órán belüli bejelentési kötelezettséget kell kikötni. Hosszabb határidő biztosítása esetén a munkáltató az adatvédelmi incidenst nem fogja tudni a GDPR-ban előírt 72 órán belül kivizsgálni, illetve a felügyeleti szervnek bejelenteni

 

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd

Kapcsolódó cikkek

"Rabszolgatörvény": megszólalt a munkaadói oldal is

2018. november 28. 08:00
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) munkaadói oldala elfogadja a 3 éves munkaidőkeret és a 400 óra túlmunka bevezetését, de azt javasolja a kormánynak, hogy a munka törvénykönyvének módosításakor ezek csak lehetőségként kerüljenek be a törvénybe, ne általános szabályként - fejtette ki Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a VKF monitoring bizottságának keddi ülése után az MTI-nek.

Jogos adatkezelési érdek a munkaviszonyban

2019. július 15. 09:09
Az Európai Unió 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) előírja, hogy személyes adat abban az esetben kezelhető, amennyiben annak legalább egy, a rendelet 6. cikkében nevesített jogalapja van. Ilyen jogalapnak minősülnek az érintett hozzájárulása, a szerződés teljesítése, a jogos vagy létfontosságú érdek, jogi kötelezettség teljesítése, valamint a közérdek vagy a közhatalmi jogosítvány gyakorlása. Tekintettel arra, hogy a jogos érdek a személyes adatok kezelésének a munkaviszonyban is egyik leggyakoribb alapja, ennek részleteit az alábbiakban mutatjuk be:
Az Európai Unió 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) előírja, hogy személyes adat abban az esetben kezelhető, amennyiben annak legalább egy, a rendelet 6. cikkében nevesített jogalapja van. Ilyen jogalapnak minősülnek az érintett hozzájárulása, a szerződés teljesítése, a jogos vagy létfontosságú érdek, jogi kötelezettség teljesítése, valamint a közérdek vagy a közhatalmi jogosítvány gyakorlása. Tekintettel arra, hogy a jogos érdek a személyes adatok kezelésének a munkaviszonyban is egyik leggyakoribb alapja, ennek részleteit az alábbiakban mutatjuk be: