Tisztes minimálbérekről szóló irányelvet a szakszervezetek megsemmisítése ellen!

2021. február 08. 09:18
2021. január 26-án az Európai Szakszervezeti Szövetség felhívást adott ki a minimálbérekről szóló irányelvekért, amelyben megállapítja, a szakszervezetek elleni jogsértések, támadások és a diszkrimináció egyre gyakoribbá vált Európában.
Tisztes minimálbérekről szóló irányelvet a szakszervezetek megsemmisítése ellen!

A szakszervezethez való csatlakozás és a kollektív tárgyalásokhoz való jog alapvető emberi jog, amelyek a számos európai és nemzetközi emberi jogi eszközök között kerülnek elismerésre. A szakszervezetek elleni támadások azonban egyre gyakoribbak Európában. Az elmúlt évben a helyzet rosszabbá vált, több országból jelentették a szakszervezeti jogok megsértését, áldozattá válását és a diszkriminációt.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség felszólítja az európai intézményeket, hogy tegyenek határozott lépéseket és vessenek véget az szakszervezetellenes gyakorlatoknak. Felszólítjuk a kormányokat és az európai parlamenti képviselőket, hogy módosítsák az EU-ban a tisztes minimálbérről szóló irányelvet, tiltsák be a szakszervezetek megsemmisítésére irányuló törekvések gyakorlatát, garantálják az áldozattá válás elleni védelmet és a szakszervezetekhez való hozzáférést a munkahelyeken.

A tisztességes bérek biztosításának legjobb módja a szakszervezetekkel folytatott kollektív tárgyalás. A javasolt irányelvtervezet 4. cikke arra kötelezi a tagállamokat, hogy kötelezzék el magukat a „bérmegállapítással kapcsolatos kollektív tárgyalások támogatása” mellett. A tagállamoknak együtt kellene működniük a szociális partnerekkel (a szakszervezetekkel és a munkaadókkal) az „építő, értelmes és jól tájékozott” tárgyalások előmozdítása, valamint az ágazati és ágazatok közötti kollektív tárgyalások megerősítése érdekében. Azokban az országokban, ahol a munkavállalók kevesebb, mint 70% -ára vonatkoznak a kollektív szerződések, a kormányoknak gondoskodniuk kell a kollektív tárgyalások feltételeit elősegítő keretek megteremtésről, és cselekvési tervet kell kidolgozniuk a kollektív tárgyalások előmozdítására.

 Ezek fontos lépések, de az irányelvjavaslat továbbra sem követeli meg a tagállamoktól, hogy megtiltsák a munkáltatóknak a munkavállalók szervezési és szervezési jogaival szembeni támadásait - szükség esetén sztrájkkal - megtorlás, elbocsátás, áldozattá válás vagy megkülönböztetés veszélye nélkül.

 Az EU és tagállamai azon kötelezettsége nem lehet világosabb, mint hogy teljes mértékben tiszteletben tartják a munkavállalók szervezkedéshez és a kollektív alkuhoz való jogát . Ez az EU Alapjogi Chartájának és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) számos egyezményén alapul. A Szociális Jogok Európai Pillérének 8. pontja felszólítja a szociális partnereket, hogy „tárgyaljanak és kössenek kollektív szerződéseket a nekik fontos kérdésekben, tiszteletben tartva autonómiájukat és a kollektív fellépéshez való jogot”.

A szakszervezetek megsemmisítésének gyakorlata mégis elterjedt egész Európában. A szakszervezeti képviselők túl gyakran válnak áldozattá, veszik őket őrizetbe, vagy tagadják meg tőlük azt a jogot, hogy hozzáférjenek a munkahelyekhez, vagy kommunikáljanak az általuk képviselt munkavállalókkal. Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre olyan ismert vállalatok szakszervezetellenes tevékenységeiről, mint a McDonald’s és az Intercontinental Hotels. Egy nemrégen kiadott beszámoló kiemelte, hogy a közismerten szakszervezetellenes Amazon hogyan figyelte meg a munkavállalókat az EU különböző országaiban, köztük Spanyolországban, Ausztriában és Csehországban a szakszervezeti tevékenység felderítése érdekében. Valóban, a szakszervezetek megsemmisítése ma már a Ryanairhez hasonló nagyvállalatok üzleti modelljének a része. Sok munkáltató nem hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni, vagy a törvényes szakszervezetek megkerülését választja a nem szakszervezetek, és nem reprezentatív a „szívéhez közelálló” szervezetek javára.

A kormányok túl gyakran bűnrészesek ezekben a tevékenységekben. Az ITUC Global Rights Index 2020 szerint az európai országok 38% -a kizárta a munkavállalókat a szakszervezetbe való belépés vagy az alapítás jogából, 56%-a nem támogatta a kollektív tárgyalások jogát, és nem kevesebb, mint 72% -a sértette meg a sztrájkjogot.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség azt kéri, hogy konkrét intézkedések kerüljenek hozzáadásra a tisztes minimálbérről szóló irányelvhez az EU-ban, azért, hogy a munkavállalók szervezkedési és kollektív tárgyaláshoz való jogaiknak megsértését megelőzzék, és azokat kezelni tudják. Felszólítjuk az kormányokat és az európai parlamenti képviselőket, hogy támogassák a szakszervezeti felhívást a méltó minimálbérekről szóló irányelv szükséges változtatásait.

Az irányelvben szereplő „kollektív tárgyalások” fogalommeghatározásának csak a munkaadók és a szakszervezetek közötti tárgyalásokra kell utalnia, a meghatározhatatlan „munkavállalói szervezetek” helyett. A kollektív tárgyalásoknak a valódi, demokratikus és független szakszervezetek előjogának kell lenniük, és nem lehetnek nyitottak olyan önkényes csoportok számára, amelyek gyakran azért jönnek létre, hogy aláássák a szakszervezetek erejét, és elfogadhatatlan feltételeket kényszerítsenek rá a munkavállalókra. A szakszervezeti vezetőknek legyenek jogosultak a munkahelyekre történő bejutásra, a szakszervezeti tisztségviselőknek pedig rendelkezniük kell a feladataik ellátásához szükséges idővel és eszközökkel. A kormányoknak határozottan kell fellépniük, hogy megvédjék a szakszervezeti tagokat az áldozattá válástól és a diszkriminációtól. Meg kell akadályozni, hogy a munkaadók beleavatkozzanak a szakszervezetek belügyeibe, és megfélemlítsék a munkavállalókat, azért, hogy ne lépjenek be a szakszervezetekbe.

Annak érdekében, hogy a javasolt nemzeti cselekvési tervek hatékonyan növeljék a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók számát, az EU-nak meg kell követelnie a tagállamoktól, hogy biztosítsák a kollektív tárgyalásokhoz való jog tiszteletben tartását, különösen ágazati szinten.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség további kulcsfontosságú követelményeket támasztott. Az első az EU közbeszerzési törvényének módosítására vonatkozik, miszerint csak azok a vállalatok férjenek hozzá a közbeszerzésekhez, támogatásokhoz és más finanszírozási eszközökhöz, amelyek tiszteletben tartják a munkavállalók kollektív tárgyalásokhoz való jogát, és ahol vannak kollektív szerződések. Másodsorban a tagállamoknak garantálniuk kell, hogy a nem szokásos módon foglalkoztatottakat és önfoglalkoztatókat ne akadályozzák meg abban, hogy szakszervezetekbe szerveződjenek, és kollektív szerződéseket kössenek. A kollektív szerződések nem képezhetik versenyszabályok tárgyát. Az egyesülési és a kollektív fellépés szabadsága alapvető emberi jogok, amelyeket nemcsak a szakszervezeteknek, hanem az EU-nak és a kormányoknak is védeniük kell.

etuc.org / liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Javaslatokat nyújt be a munka törvénykönyve módosításához a Fidesz

2018. december 06. 08:11
Több pontból álló javaslatcsomagot terjeszt kedden a munka törvénykönyvének tervezett módosításához az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága elé a Fidesz – közölte Kósa Lajos, a nagyobbik kormánypárt országgyűlési képviselője, aki hétfőn munkavállalói szövetségekkel egyeztetett.

Az egyensúly költségvetése

2019. július 05. 08:54
2019. június 25-én tartotta soros ülését a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma Monitoring Bizottsága. A LIGA szót emelt az öngondoskodás támogatása és a munkavállalási célú mobilitást is elősegítő lakhatási támogatási rendszer érdekében, valamint kérte, hogy ismét kerüljön napirendre a Munka törvénykönyve, a sztrájktörvény módosítása és a  korkedvezményes és korengedményes nyugdíj kérdése.