Tízből hárman váltanak állást munkahelyi stressz miatt

2019. február 22. 08:54
Bár a sportolás bizonyítottan jobb stresszoldó, a magyar munkavállalók többsége továbbra is inkább kávézva, dohányozva és beszélgetve vezeti le a vezetőség és az ügyfelek okozta munkahelyi feszültséget pihenőidejükben, ha egyáltalán rendelkezésre áll ilyen. Többek között ez derült ki a Profession.hu legfrissebb reprezentatív kutatásából.

Több mint 1000 fő megkérdezésével ismételte meg tavaly készített felmérést a munkavállalókat érő munkahelyi stresszről a Profession.hu. Az adatokból kiderül, a részmunkaidő már önmagában sokat hozzátesz ahhoz, hogy kevésbé stresszes életet éljünk. A felmérésben részt vevő, napi négy órát dolgozó munkavállalóknak ugyanis 27 százaléka vallotta, hogy egyáltalán nem stresszes a munkája. Ezzel szemben a 8 órás munkakörben dolgozónak csupán 9 százaléka találja tökéletesen stresszmentesnek a feladatait.

Mi stresszel annyira?

A válaszadók szerint a vezetőkel való konfliktusok okozzák bennük a legnagyobb feszültséget.

A 8 órában foglalkoztatottak 20, a 6 órában dolgozók 24 százaléka a vezetőit jelölte meg elsődleges stresszforrásként,

míg a szabadúszók, vállalkozók életében az ügyfelek partnerek a legnyomasztóbbak (32 százalék), és az iparág helyzete is aggasztja őket, amiben tevékenykednek (29 százalék). A részmunkaidőben, 4 órában dolgozókat elsősorban az ügyfelek, partnerek (24 százalék) és az elvárások (25 százalék) stresszelik.

Fotó: Shutterstock

Érdekes kérdés, hogy miként fogjuk fel a stresszhelyzeteket: a szabadúszók, vállalkozók inkább motiválónak (33 százalék), az állásban dolgozók hasonló arányban inkább blokkolónak érzik azt. A túlzottan stresszes munkahely gyakran menekülésre készteti a munkavállalót:

tíz munkavállalóból három váltott már munkahelyet azért, mert az előző munkahelye túlzottan stresszes volt, és ezt nem tudta kezelni.

Ez nagyon magas arány, ami leginkább a 40-49 év közötti alkalmi munkákat végzők körében jellemző.

Ventillálok, tehát vagyok – kávé és kibeszélés csak ez segít?

Úgy tűnik, hogy instant megoldásként a munkavállalók 39 százaléka inkább kibeszéli magából az adott konfliktust és ezzel enyhíti a belső feszültséget. Kézenfekvőbb és egészségesebb módja lenne a stressz kezelésnek a sportolás, ugyanakkor sajnos a tavaly mért 24 százalékhoz képest most még kevesebben, mindössze a válaszadók 21 százaléka mozog kifejezetten ilyen célból. Bár szintén csökkent, és ez esetben ez jó tendencia, de

sajnos még mindig magasabb azok aránya, akik a kávézást (28 százalék) és a dohányzást (20 százalék) részesítik előnyben.

Mindemellett a munkavállalóknak alvásból is kevés jut: 67 százalékuk átlagosan 6-7 órát alszik naponta, 20 százalékuk ennél is kevesebbet, akik közül sokan a fizikai munkát végeznek.

Fotó: Pixabay

A kutatás szerint a stresszfaktort csökkentő pihenőidővel sem állunk jól: a válaszadók több mint felének (55 százalék) nincs pihenőideje, további 13 százalékuknak van, de nem tartják be azt. Azok, akiknek van és be is tartják, azoknál a cégeknél a munkavállalók körében is alacsonyabb a stresszesek aránya.

Figyelmeztető adat azonban, hogy a munkavállalók 13 százalékának volt már valamilyen betegsége, tartós egészségkárosodása, ami a munkahelyi stressz miatt alakult ki.

A munkahely-váltók körében ez az arány magasabb.

vg.hu

Kapcsolódó cikkek

Az eredetmegjelöléses termékek hódítanak

2016. május 10. 07:47
A francia eredetvédelmi intézet főigazgatójával is tárgyalt Párizsban Gál Péter, az agrártárca helyettes államtitkára, aki az OECD Környezetpolitikai Bizottsági ülését követően, csatlakozásunk 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen képviselte az agrártárcát. Franciaországban egy eredetmegjelöléssel ellátott termék gyártásához szükséges alapanyagért a gazdák magasabb árat kaphatnak. A találkozón az OECD szakemberei elismerően nyilatkoztak Magyarország környezet-, és agrárpolitikai gyakorlatáról – közölték Párizsban.

Amatőr az állásra pályázók háttérellenőrzése Magyarországon

2018. augusztus 22. 08:30
Az egyik magyarországi multi minimálbéres távol-keleti „ügynökökkel”, egy másik egy londoni nagynevű magánnyomozó céggel ellenőriztette a felvételi folyamat során az állásra pályázókat. Magyarországon volt rá próbálkozás, de egyelőre nem honosodott meg szolgáltatásként az úgynevezett háttérellenőrzés. Szakértők szerint gyenge színvonalú vagy szükségtelen alkalmazása többet árt, mint használ, míg a profi szolgáltatásnak volna értelme, de az felvevőpiacot igényel, ami egyelőre nem adott nálunk. Nem véletlenül sok az ügyetlenkedés és a fusizás. Van, aki szerint nincs is rá szükség.