Több mint negyvenmillió ember él rabszolgaként a világon

2019. február 26. 08:11
Az ENSZ adatai szerint közel 25 millió embert kényszerítenek munkára, míg több mint 15 millióan élnek kényszerházasságban – írja az azonnali.hu.

Kétszáz emberből egyet érint a modern rabszolgaság világszerte az ENSZ adatai szerint, ez több mint negyvenmillió embert jelentett 2016-ban – írja a Guardian.

Az áldozatok közül tízmillió gyermekkorú, míg az összes rabszolgaként tartott ember 71 százaléka nő, illetve lány.  Az adatok szerint közel 25 millió embert kényszerítenek munkára akarata ellenére.

Utóbbiak többségét – 16 millió embert – a magánszektorban dolgoztatják: jellemzően takarítanak, ruhagyárakban vagy építkezéseken dolgoznak, esetleg gyümölcsöt, zöldséget takarítanak be. Rajtuk kívül közel 5 millió embert pedig szexmunkára kényszerítenek.

 A kényszermunkásként élő embereken felül egyébként további 15,4 millióan élnek kikényszerített házasságban.

 Ami a rabszolgaság országonkénti gyakoriságát illeti, 

 az ezer főre jutó áldozatok száma Észak-Koreában a legmagasabb (átlagosan 105 ember), amit Eritrea (93), majd Burundi (40) követ.

És hogy miért van manapság is ennyi rabszolgaként tartott ember a világban? Ennek egyike oka, hogy ez „jó üzletnek” számít: 150 milliárd dolláros profitot generál évente, amelynek több mint egyharmada (közel 47 milliárd dollár) a fejlett országokban – köztük az Európai Unióban – keletkezik.

Forrás: azonnali.hu

szakszervezetek.hu

Kapcsolódó cikkek

Barista, cukrász, pék - új képzés a hallássérülteknek

2017. november 30. 08:55
Az ERASMUS + programban elindult a hallássérültek szakmai képzése. Egy olyan tananyagot fejlesztenek ki számukra, mely abban segít, hogy képességeiknek megfelelő területen helyezkedhessenek el. A programban lengyelországi és görögországi partnerszervezetek is részt vesznek, Magyarországon a Munka-Kör Alapítvány dolgozik a projekten, munkatársukat, Dubniczky Csillát kérdeztük a programról.

Mire jó a szakszervezetekkel szembeni megalapozatlan kritikaözön?

2019. január 29. 09:10
Soha hasonló demonstrációsorozat nem volt Magyarországon, mint most a decemberben induló, a január 5-i budapesti és január 19-i országos és nemzetközi rendezvényekben kicsúcsosodó tüntetések. Korábban egy-egy megmozdulás (pl. a pedagógusok nevezetes esernyős tüntetése) lehetséges, hogy nagyobb számú is volt, mint ahányan 5-én a Kossuth téren voltunk, de a kafetéria elleni tüntetés, a többszöri köztársasági elnöki palota elé vonulás, aztán a januári megmozdulások együtt egyedülálló láncot alkotnak - írja Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke a Mércén.