Több mint negyvenmillió ember él rabszolgaként a világon

2019. február 26. 08:11
Az ENSZ adatai szerint közel 25 millió embert kényszerítenek munkára, míg több mint 15 millióan élnek kényszerházasságban – írja az azonnali.hu.

Kétszáz emberből egyet érint a modern rabszolgaság világszerte az ENSZ adatai szerint, ez több mint negyvenmillió embert jelentett 2016-ban – írja a Guardian.

Az áldozatok közül tízmillió gyermekkorú, míg az összes rabszolgaként tartott ember 71 százaléka nő, illetve lány.  Az adatok szerint közel 25 millió embert kényszerítenek munkára akarata ellenére.

Utóbbiak többségét – 16 millió embert – a magánszektorban dolgoztatják: jellemzően takarítanak, ruhagyárakban vagy építkezéseken dolgoznak, esetleg gyümölcsöt, zöldséget takarítanak be. Rajtuk kívül közel 5 millió embert pedig szexmunkára kényszerítenek.

 A kényszermunkásként élő embereken felül egyébként további 15,4 millióan élnek kikényszerített házasságban.

 Ami a rabszolgaság országonkénti gyakoriságát illeti, 

 az ezer főre jutó áldozatok száma Észak-Koreában a legmagasabb (átlagosan 105 ember), amit Eritrea (93), majd Burundi (40) követ.

És hogy miért van manapság is ennyi rabszolgaként tartott ember a világban? Ennek egyike oka, hogy ez „jó üzletnek” számít: 150 milliárd dolláros profitot generál évente, amelynek több mint egyharmada (közel 47 milliárd dollár) a fejlett országokban – köztük az Európai Unióban – keletkezik.

Forrás: azonnali.hu

szakszervezetek.hu

Kapcsolódó cikkek

Ebben különbözik a személyes adat és az üzleti titok védelme

2019. szeptember 17. 12:19
A tágabb értelemben vett adatvédelem területén jelentős változások álltak be. Tavaly májusban vált alkalmazhatóvá a 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR), illetve nagyjából ebben az időpontban lépett hatályba az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV.tv. is. Érdemes így áttekinteni, hogy az egyes szabályok kikre vonatkoznak, és melyek a legfőbb sarokpontjai a vonatkozó szabályozásnak.
A tágabb értelemben vett adatvédelem területén jelentős változások álltak be. Tavaly májusban vált alkalmazhatóvá a 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR), illetve nagyjából ebben az időpontban lépett hatályba az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV.tv. is. Érdemes így áttekinteni, hogy az egyes szabályok kikre vonatkoznak, és melyek a legfőbb sarokpontjai a vonatkozó szabályozásnak.

Nemzeti érdek lenne az egészséges lakosság

2019. március 12. 08:39
A magyar vállalatok is nyerhetnek, ha emelik a béreket, de ez csak az egyik szükséges lépés lenne a munkaerőhiány ellen Csath Magdolna közgazdász szerint. A Szent István Egyetem professzorával a túlóratörvényről, a versenyképességi rangsorokról és arról is beszélgettünk, miért árthatnak a versenyképességnek az autóipari beruházások.