Tudja, miért van olyan meleg? A tudósoknak lenne néhány ötlete

2018. július 30. 08:03
A globális felmelegedés mellett számos más tényező, köztük az igen gyenge nyugat-keleti magas légköri nagysebességű széláramlás és az Atlanti-óceán vízfelszíni hőmérsékletének jelentős megváltozása is okolható azért, hogy az északi féltekén szélsőségesen meleg és száraz időjárás uralkodik hetek óta – vélik klimatológusok.

Hosszan tartó intenzív hőhullám uralja Észak-Amerikát, az Északi-sarki térségét, Észak-Európát és Afrika északi részét, megdöntve számos időjárási rekordot.

Több mint 50 erdőtűz – egy tucatnyi az Északi-sarkkörön belül – csapott fel Svédországban a hét végéig a hetek óta tartó rendkívüli meleg és a szárazság miatt. Észak-Afrikában, a Szahara szélén lévő Ouargla meteorológiai állomáson 51,3 Celsius-fok meleget mértek, ami a térség minden idők legmelegebb hőmérséklete. Japánban a két héttel ezelőtti rendkívüli esőzések után fellépő forróság, napok óta több mint 40 Celsius-fok feletti hőmérséklettel mintegy 30 ember halálát okozta, és több ezren kényszerültek a hőséggel kapcsolatos kórházi ellátásra. A kanadai fővárosban immár harmadik hete meghaladta a hőmérséklet a 30 Celsius-fokot, szemben a tavalyi nyárral, amikor kilenc ilyen napot regisztráltak. Tucatnyian haltak meg a hőség miatt, a montreali halottasház megtelt. Illetékesek szerint először fordul elő, hogy a hőség ennyi áldozatot szed.

© 

A tudósok többsége számos tényezővel magyarázza a rendkívüli hőséget, a legnyilvánvalóbb szerintük a globális felmelegedés.

"Nehéz nem arra gondolni, hogy a klímaváltozás szerepet játszik abban, ami jelenleg a bolygón történik. Szembeszökő szélsőségességeket jegyeztek fel az elmúlt hetekben. De nem szabad túlhangsúlyozni a klímaváltozást, vannak más tényezők is, amelyek hatással vannak" – mondta Dann Mitchell, a bristoli Egyetem kutatója. Ezek egyike a magas légköri nagysebességű széláramlás az Atlanti-óceán fölött, a Föld felszíne fölött öt-hét kilométerre kelet-nyugati irányú széláramlás irányítja bolygónk időjárást. Amikor gyenge, akkor nyugodt, csendes napokat eredményez. "A széláramlás jelenleg szélsőségesen gyenge, aminek eredményeként magasnyomású rendszer alakult ki hosszú időre ugyanazon térség fölött" – magyarázta Mitchell.

Másik tényező az Atlanti-óceán felszíni vízhőmérsékletének több évtizedes oszcillációja néven ismert jelenség, amely az egész északi-féltekére hatással van, a jelenséget a légkör-óceán kapcsolatrendszerében megvalósuló egymás közötti kölcsönhatás eredményezi. "A helyzet olyan, mint 1976-ban, amikor hasonló volt az óceán hőmérséklete az Atlanti-óceánon és a változatlan széláramlás hosszú időre nagy területen magas nyomást idézett elő" – mondta Adam Scaife professzor a brit meteorológiai szolgálattól. Hozzátette: természetesen az az év volt az egyik legszárazabb, legmelegebb nyár az Egyesült Királyság történetében a 20. században.

A Kelet-Angliai Egyetem klimatológiai kutatórészlegének igazgatója, Tim Osborn professzor szerint van azonban egy lényeges különbség 1976 és napjaink között. "Ma nagyon különbözően működnek ezek a hatások. 1976 óta több évtizedes a globális felmelegedés a növekvő szén-dioxod-kibocsátás miatt, ami jelentősen emelte a globális hőmérsékleti alapvonalat" – hangsúlyozta. Ennek eredményeként például a széláramlás gyengülésének jóval erősebb a hatása, mint 40 éve volt.

Egy, a múlt héten nyilvánosságra került jelentés szerint világszerte több mint egymilliárd embernek jelent komoly fenyegetést a globális felmelegedés miatti hőség a testük lehűtéséhez, az élelmiszerek és orvosságok tárolásához szükséges berendezések hiánya miatt.

Rengeteg ember kerülhet veszélybe a hűtés (hiánya) miatt

Világszerte több mint egymilliárd embernek jelent komoly fenyegetést a globális felmelegedés miatti hőség a testük lehűtéséhez, az élelmiszerek és orvosságok tárolásához szükséges berendezések hiánya miatt – figyelmeztetett friss jelentésében egy non-profit szervezet.

A Sustainable Energy for All nevű csoport tanulmánya szerint a hűtőszekrények, ventilátorok és egyéb hűtőberendezések működtetéséhez szükséges egyre több energia tovább fogja erősíteni az ember okozta éghajlatváltozást, hacsak az erőművek nem váltanak át a fosszilis tüzelőanyagokról a tisztább energiaforrásokra.

A dokumentum szerint a bolygó 7,6 milliárdos népességéből jelenleg nagyjából 1,1 milliárd embert sújt a probléma Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában: 470 milliót a gyéren lakott vidékeken és 630 milliót a városi szegénynegyedekben. Egy 52 országra kiterjedő felmérés szerint India, Kína, Mozambik, Szudán, Nigéria, Brazília, Pakisztán, Indonézia és Banglades néz szembe a legnagyobb gondokkal.

© 

Az éghajlatváltozás miatt "különlegesen hatékony módon kell gondoskodnunk a megfelelő hűtésről" – mondta Rachel Kyte, a szervezet vezetője, megjegyezve, hogy a vállalatok számára például óriási lehetőséget jelent az alacsony költségű, nagy hatékonyságú légkondicionálók kifejlesztése és eladása a trópusi országok egyre szélesedő középosztályai számára. Ugyanakkor az olyan egyszerűbb megoldások is sokat segíthetnek, mint a tetők fehérre festése, hogy visszaverjék a napsugarakat, vagy az épületek átépítése, hogy a hő könnyen távozhasson belőlük.

Halálos hősokk

Az ENSZ egészségügyi szervezete szerint az éghajlatváltozással összefüggő hősokk évente valószínűleg 38 ezerrel több halálozást fog okozni világszerte 2030 és 2050 között. Idén májusban több mint hatvan ember halt meg a pakisztáni Karacsiban, amikor egy hőhullám során 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet.

© 

A jelentés szerint a trópusi országok városoktól távol eső területein sok embernek nincs hozzáférése villamos energiához, és a kórházak gyakran nem tudják tárolni a hűtést igénylő vakcinákat és orvosságokat. A városok szegénynegyedeiben pedig gyakran szakadozik az áramellátás.

Sok gazdálkodó vagy halász mindeközben nem fér hozzá a termékeinek a piacra juttatásához szükséges hűtőkamrához és -kamionhoz. A friss hal néhány óra alatt tönkremegy, ha 30 Celsius-fokon tárolják, míg hűtve napokig friss marad.

Az angliai Birminghami Egyetem kutatóinak múlt héten közzétett tanulmánya szerint 2050-re megnégyszereződhet a hűtőberendezések száma világszerte, elérve a 14 milliárdot, ami az áramfogyasztás óriási növekedését eredményezné.

hvg.hu

Kapcsolódó cikkek

Felháborodást váltott ki egy új szabadnap bevezetése

2018. november 05. 08:51
Nem fogadta kitörő lelkesedés Lengyelországban az új szabadnap bevezetését, mert a vasárnapi zárva tartás miatt lassan szabadságot kell kivenniük a háziasszonyoknak a vásárlás elintézéséhez.

Még mindig Magyarországon a legdrágább foglalkoztatni

2017. május 24. 08:31
Annak ellenére,hogy idén öt százalékkal csökkentek a munkáltatói járulékok, húsz ország összehasonlításában mégis az utolsó lett a foglalkoztatásra jutó terhek tekintetében,derül ki a Mazars kimutatásából, amelyről az Index ír.