Túlóratörvény: érvényes volt az országgyűlési szavazás az Alkotmánybíróság szerint

2019. április 10. 08:03
Ez az első körös döntés, az AB itt az elfogadás körülményeit vizsgálta. Az a testület szerint jogszerű volt, így alapból nem érvénytelen a túlóratörvény. Cserébe kioktatták az ellenzéket.

 

Közjogilag nem volt érvénytelen, ahogy a Munka Törvénykönyvének módosítását illetve a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt elfogadta a Parlament - mondta ki az Alkotmánybíróság, amely kivételesen nyilvános ülésen ismertette a döntését.

A túlóratörvényt botrányos körülmények között fogadták el december 12-én, a zárószavazáson az ellenzék megakadályozta a levezető elnök feljutását a pulpitusra, aki így az üléstermi helyéről vezette az ülést. A szavazógépek sem működtek, ellenzéki jegyzőt sem választottak. Az ellenzék ezek alapján támadta meg a jogszabályt, arra hivatkozva, hogy

az ülést levezető elnök nem a vonatkozó jogszabályok alapján járt el, amely a jogsértő eljárásban elfogadott törvény közjogi érvénytelenségét eredményezi.

Elutasító határozatában az Alkotmánybíróság azzal érvelt, a szakirodalom ismeri az obsrukció fogalmát, mikor az ellenzék a politikai céljai elérése érdekében rendeltetésellenesen használják a jogszerűen rendelkezésre álló jogaikat (például túlbeszélnek egy vitát, hogy húzzák az időt), de a nem jogszerű magatartás nem obsturkció. Az AB szerint nem következik a Házszabályból, hogy az elnök ne vezethetné máshonnan az ülést, ellenzéki jegyzőt pedig a kényszerkörülmények miatt nem jelöltek ki.

© 

A szavazás módjában sem talált kifogásolnivalót a testület:

a vonatkozó eljárási szabályok nem mondják ki, hogy gépi szavazásnál "kártyás üzemmódot" kell alkalmazni.

Szerintük az a képviselő felelőssége, hogy szavazáskor a helyén legyen, illetve más helyett ne nyomjon gombot. Az Országgyűlés határozatképes volt, a beadványban érintett törvények megkapták a szükséges szavazatot.

Ezen túlmenően az indítványok a szavazások eredményével kapcsolatban csupán érdemi elbírálásra alkalmatlan felvetéseket, lehetőségeket fogalmaztak meg.

Tordai Bence élőzi a határozat kihirdetését

Salamon László ismertette a határozatot, arról beszélt, az ellenzéki képviselőkén kívül más beadványok is érkeztek. A Munka Törvénykönyvet tartalmilag is kifogásolták, de a beadványnak azt a részét leválasztották, így most csak a közjogi érvénytelenségről döntöttek. A beadvány január 14-én érkezett be az Alkotmánybíróságra, február 6-án szignálták ki előadó alkotmánybíróra, a közjogi érvénytelenség vizsgálatára pedig kicsit több, mint két hónap kellett. A közigazgatási bíróságokról szóló törvény tartalmi vizsgálatát sem fejezték még be, ott is csak a közjogi érvénytelenséget nézték meg, a kifogást abban az esetben is elutasították.

Orbán arcába fújták a sípot

A december 12-i zárószavazáson soha nem látott botrány volt a Parlamentben, az ellenzéki képviselők amellett, hogy megakadályozták a levezető elnök feljutását a pulpitusra, végig sípoltak, Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke Orbán Viktor miniszterelnök arcába is fújta a sípot, Jakab Péter jobbikos politikus egy pillanatra beleült Orbán székébe. Az ülésterembe egyszer csak megérkeztek Orbán testőrei is.

Az ülésről itt olvashatják cikkünket, de mutatjuk a teljes videót is.

 
 
 
 
 
Kövér László házelnök puccskísérletről beszélt és komoly feljelentést fontolgatott. Arról végül nincs hír, de a rendbontó ellenzéki képviselőket sorra büntette Kövér javaslatára az Országgyűlés.
© 

Az ellenzék a túlóratörvény miatt "forrt össze", a törvény miatt számtalan nagyobb tüntetés volt, amely olykor a rendőrök megtámadásával és gyújtogatással ért véget. Az egyik ilyen tüntetés után mentek be ellenzéki képviselők az MTVA székházba, ahonnan szó szerint kidobták a fegyveres biztonsági őrök Hadházy Ákost és Szél Bernadettet, az őrökkel dulakodásban megsérült Varju László országgyűlési képviselő is. A képviselők feljelentése után nem, az MTVA feljelentése után viszont elindította a nyomozást az ügyészség.

Tordai: Csinálni kell, mert legalább beszélnek róla

A Párbeszéd politikusa, Tordai Bence szerint nem született nagy meglepetés,

az Alkotmánybíróság minden ésszerű elv ellenére képes a Fidesznek igazat adni.

Innentől szerinte kár is Alkotmánybíróságnak nevezni a testületet, miután politikailag elfogultak, nem lehet bízni a testület tevékenységében. A hvg.hu kérdésére, hogy innentől kezdve nem is adnak-e be több beadványt, Tordai azt mondta,

bár nem fűznek hozzá túl sok reményt, de a beadványokkal nem állnak le, mert így legalább beszélnek róla.

Azt furcsállotta, hogy a tartalmi kifogásokat még nem is vizsgálta a testület.

De így sem rossz, visszajöhetünk még egy körre.

Vizsgálják, hogy nemzetközi szinten mit lehet még lépni, illetve az Európai Bizottság vizsgálatában bíznak.

Az Európai Bizottság hétfőn jelentette be, hogy vizsgálatot kezdeményez a túlóratörvény miatt, mivel annak megalkotásakor a kormány megkerülte a szociális párbeszédet, hiszen egy egyéni képviselői beadványként nyújtották be (az egyik benyújtó Kósa Lajos volt). Az Európai Bizottságot a szakszervezetek keresték meg.

 

A tartalmi kifogások

Most tehát csak a formai kifogásokról döntött az Alkotmánybíróság, de az ellenzéki képviselők a Munka Törvénykönyvének több paragrafusának megsemmisítését is kérték a testülettől.

A képviselők szerint Alkotmányellenes

  • a 36 hónapos munkaidőkeret lehetősége,
  • az önként vállalható, legfeljebb 400 órás túlmunka lehetősége (eddig alapból 250, kollektív szerződéssel 300 órát lehetett túlórázni, ezeket emelték 400-ra), és annak előírása, hogy ezt a megállapodást csak naptári év végére lehet felmondani.

A képviselők szerint a kifogásolt passzusok a következő alaptörvényi rendelkezését sértik:

  • Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.
  • Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.

Kósa meg a naugye

Az ellenzék és a szakszervezetek által rabszolgatörvénynek nevezett módosítást nagyon kevés munkahelyen vezették be - volt, ahol annyira büszkék voltak rá, hogy támogató nyilatkozatot is tettek -, az egyik szakszervezeti vezető korábban a hvg.hu-nak azt mondta, attól tart, hogy stikában, a botrány elülte után vezetgetik majd be a cégek a 400 órás túlmunkát. A Fidesz kitart amellett, hogy az önként vállalt túlmunka jó, hiszen így több pénzt lehet keresni annak, aki akar, míg az érdekképviseletek vitatják ennek önkéntes jellegét.

A törvényt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László is bírálta, azt mondta, előkészítetlen, és néhány pontján átgondolatlan. Korábbi nyilatkozata szerint a 400 órás túlórakeret általános alkalmazása szerinte életszerűtlen, a Fidesz rengeteg konfliktust megspórolhatott volna, ha előtte 2-3 kávét megiszik a szakszervezetekkel.

Bölcsebb lett volna a folyamatot egyeztetni, nem került volna sok munkába. Az más kérdés, hogy szakszervezeti oldalon nem nagyon van kivel tárgyalni.

Parragh szerint a 400 órás túlórakeret legfeljebb a dolgozók 5-10 százalékát érinti majd, egy-két év kell ahhoz, hogy a valós hatás látsszon, azonban az közel sem akkora, mint amekkora tüntetések voltak miatta.

Ezzel talán azt hiszik, hogy fogást találtak a kormányon, de keserű lesz a csalódásuk.

Azt mondja, a munkaadó „drágán megfizeti” a 400 órás túlórakeret alkalmazását, ügyes munkaszervezéssel vagy munkaközvetítő útján alkalmazott dolgozókkal olcsóbban jöhet ki. Kérdésünkre, hogy ezt a módosítást ki kezdeményezte, Parragh azt mondta,

senki, ez egy üzenet volt a német nagytőkének, hogy megéri Magyarországon befektetni.

A szakszervezetek országos sztrájkot próbáltak hirdetni a túlóratörvény miatt, ez a kezdményezésük viszont elbukott. Néhány helyen sztrájkoltak a dolgozók, de nem a 400 órás túlmunka ellen, hanem a béremelés érdekében.

 
hvg.hu

Kapcsolódó cikkek

Meddig kell megőrizni a munkaügyi iratokat?

2019. február 18. 10:05
A 2018. december 23-án hatályba lépő új szabályozás úgy tűnik, hogy pontot tett az évek óta húzódó munkaügyi iratmegőrzési kérdés végére. A Process Solutions Kft. most összefoglalta, mennyire kivitelezhető a munkáltatók részéről ez az eljárás.

Hogyan eszi meg a túlóra a jövőt?

2019. január 29. 08:57
Ez a törvény Magyarországon a negyedik ipari forradalomra készülő tőke keltetője