Túlóráztatás: a minisztérium szerint rengeteg a visszaélés

2019. január 21. 08:14
A Pénzügyminisztérium munkaügyi főosztályának jelentése szerint közel 15 ezer dolgozót érintettek a munka- és pihenőidővel, illetve a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos szabálytalanságok. A munkáltatók hamis nyilvántartásokkal leplezik a gondokat. Főleg a gép- és feldolgozóiparban trükköznek.

Nem sokat adnak a munkaügyi szabályokra a munkáltatók, a munkaidő elszámolására pedig egyre kevesebbet. Ez abból látszik, hogy a Pénzügyminisztérium munkaügyi főosztályának jelentése szerint egyre több embert érintenek a szabálytalanságok - kezdi cikkét a Magyar Hang, melyben részletesen ismertetik a feltárt szabálytalanságokat.

 
 

A tavalyi év első háromnegyed évében 14 ezer 998 dolgozót érintettek a munka- és pihenőidővel, illetve a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos szabálytalanságok, addig egy évvel korábban még 13 ezer 762 személyt. A közel 10 százalékos növekdésnél általában a munkaidőkeretben foglalkoztatottak munkavégzésének kezdő és befejező időpontjának írásbeli meghatározása maradt el. Emiatt viszont ellenőrizhetetlen, hogy ki mennyit túlórázik, így a bírságok is elmaradnak.

Ha kiderül a trükközés, az általában csoportosan érinti a dolgozókat, és a rendkívüli munkavégzés éves felső mértékének túllépését jelenti. A legfertőzöttebb a gépipar, itt 2570 munkavállaló foglalkoztatásánál voltak gondok, a feldolgozóiparban pedig 581 dolgozónál. De a valós szám ennél nagyobb a nyilvántartások kijátszása miatt, ezért nem látni a munkabérrel, munkaidővel és a pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokat.

A PM beszámolója szerint az ellenőrök összességében a vizsgált több mint 13 ezer munkáltató 70 százalékánál találtak valamilyen szabálytalanságot.

Maguk a munkavállalók sem tiszták: az ellenőrzött 54 ezer munkavállaló 68 százalékánál szintén voltak gondok. A legtöbben azért buktak meg, mert egyszerűen nem voltak bejelentve. Ez leginkább az építőiparra és a vendéglátásra jellemző. A feketén dolgozók aránya két százalékpontos romlást mutat a 2017-eshez képest.

Orbán Viktor miniszterelnök január elején tartott kormányinfóján talán erre utalva beszélhetett arról, hogy a rabszolgatörvényként ismert túlóraszabályozás módosításától - mely 400 órára emelné a túlmunkakeretét egy évben, az elszámolási időszakot pedig 12-ről 36 hónapra terjesztené ki - a kormány azt várja, hogy kifehéredjen a túlóráztatás piaca. Viszont a szabálytalanságok és a kommunikált szándék dacára, egy friss felmérés szerint 1,4 millió választót tüntetni is hajlandó a módosítás ellen, 34 százalékuk (2,8 millió fő) egyetért a jogszabály eltörlésével, szolidáris a protestálókkal.

napi.hu

Kapcsolódó cikkek

A szabadságok biztosan nem tartanak ki a járvány tetőzéséig - állami beavatkozásra várnak a szakszervezetek

2020. április 02. 08:13
Főként szabadságolással igyekeznek kezelni a cégek a gyárleállások és iskolabezárások miatt munkából kieső dolgozók helyzetét. A kényszerszünet azonban nem pár hétig tart majd.

Rengeteg dolgozó mondhat le fizetése egy részéről a negyedik hullámban: nem kis összegről lehet szó

2021. szeptember 30. 12:37
Már az év első felében is rengetegen jelentettek beteget a munkahelyükön, a negyedik hullám azonban csak most kezdődött. A koronavírus és influenza járvány együttesen sokakat teríthet le még a lábáról év végéig, a dolgozók hetekre kieshetnek a munkából. Ami egyben azt is jelenti, hogy fizetésüknek csak 70, vagy 50-60 százalékát kapják majd kézhez, egy hetes kiesés így a fizetésük mértékétől függően több tízezres kiesést is jelenthet a családi kasszában.