Úgy érzi, nincs értelme a szombati munkanapnak? Utánajártunk, így van-e

2019. augusztus 09. 07:55
Van bármi értelme egy szombati munkanapnak? Sokaknak fog eszükbe jutni ez a kérdés hétvégén, amikor az augusztus 19-i, hétfői nap helyett kell bemenni munkába. Gyakran próbálnak számolgatni, mennyit ér egyetlen ledolgozott nap, és ennek nem nagyon örülnek a statisztikusok.

Ha valaki ránéz a KSH szerdán kiadott adataira a magyar ipar teljesítményéről, azt hihetné, hogy épp összeomlás van: az egy évvel korábbihoz képest 1,4 százalékos visszaesést mért a statisztikai hivatal. Csakhogy idén júniusban kettővel kevesebb munkanap volt, mint 2018 júniusában (eggyel több nap esett hétvégére idén, és ebben a hónapban volt ezúttal a pünkösdhétfő is), ha pedig ennek a hatását kiszűrjük, akkor az 1,4 százalékos mínusz helyett máris 4,1 százalékos pluszban van az adat. Legutóbb, amikor kettővel kevesebb munkanap volt egy hónapban, mint egy évvel korábban, hasonló volt a helyzet: a 2018. márciusi nyers adat 2,4 százalékos csökkenésről szólt, míg a naptárhatással kiigazítva már 1,9 százalékos növekedést mértek.

Mennyit ér egy munkanap?

Hogy mennyit ér egy munkanap, arról csak becsléseket lehet készíteni, és a statisztikusok legszívesebben erről is lebeszélnék a kísérletező kedvűeket. Nagyon leegyszerűsítve mondhatjuk azt: a GDP-t leosztva a munkanapok számával 160 milliárd forintot ér egy munkanap, de akkor még azt sem vettük figyelembe, hogy van munka azért hétvégéken is. A KSH – ahogy azt az Eurostat is ajánlja minden ország statisztikusainak – a JDemetra+ nevű, nyílt forráskódú szoftvert használja, ami kiszűri a munkanaphatást is, és egyébként is létezik a módszer, amellyel meg lehet becsülni az egyes hónapokra a munkanaptényezőt – annak, aki szeretne elmélyülni a témában, első lépésként ezt a 96 oldalas tanulmányt ajánljuk. De az már a statisztikusok rémálma, hogy lelkes amatőrök megpróbáljanak napi vagy egyéni szintre lebontani olyan adatokat, amelyek csak nagy mintában értelmezhetőek.

Ennek több oka is van:

  • szinte lehetetlen mérni, mennyi munkát halasztanak el, vagy hoznak előre a szünnapok miatt, a havi összesítésekben pedig csak az látszik, hogy ezeket a munkákat megcsinálták – ha például valakinek munkaszüneti napon megy tönkre az autója, a következő hétfőn viszi el szervizbe, a szellemi foglalkozásúak közül pedig sokan inkább túlóráznak, csak ne kelljen hétvégén dolgozniuk,
  • ahogy erősödik a szolgáltató szektor, úgy lesz egyre több olyan része a gazdaságnak, amely akkor jár jól, ha több a munkaszüneti nap (Ausztriában például, ahol különösen fontos az idegenforgalom, akkor nő jobban a gazdaság, ha kevesebb a munkanap),
  • azt pedig szintén legfeljebb csak becsülni lehet, hogy ha valaki többet pihenhet, akkor mennyivel javul a munkahelyi teljesítménye.

Plusz? Nem, mínusz! Nem, mégis plusz!

A brit gazdaságkutatók 2012-ben vizsgálták egyetlen munkaszüneti nap hatásait, amikor II. Erzsébet koronázásának hatvanadik évfordulóját eggyel több munkaszüneti nappal ünnepelték.

© 

A kormány megrendelt egy hatásvizsgálatot: a konzervatív becslés szerint a GDP 0,08 százaléka esett ki az extra szabadnap miatt, de egy másik változat azt feltételezte, hogy annyira jót tett az embereknek a pihenés, hogy 0,07 százalékkal még nőtt is a GDP.

Vagyis kijött két egymásnak teljesen ellentmondó adat, és mivel napi bontásban nem számolnak GDP-t, senki nem tudja megmondani, hogy mi volt az igazi hatás.

Magyarországon legutóbb akkor próbáltak ilyesmit kiszámolni, amikor 2017-ben munkaszüneti nap lett a nagypéntek. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Gyáriparosok Országos Szövetségének akkori főtitkára úgy számolt, hogy 20-25 milliárd forint eshetett ki a gazdaságból.

© 

Aztán amikor kijött annak a negyedévnek a GDP-adata, a nyers adat szerint 3,2, a naptárhatással kiigazítva 3,8 százalékos volt a növekedés (igaz, nem csak a nagypéntek esett ki abban a negyedévben a munkából, hanem a május 1-je is, ami akkor hétfő volt, míg egy évvel korábban vasárnap).

És önök közül hányan dolgoznak?

Annak, hogy mennyire aktívak az emberek a szombati munkanapokon, egy részét látjuk mi is, méghozzá a saját olvasottsági adatainkon: a legtöbb szombaton, amikor dolgozni kell, az olvasottságunk nagyjából félúton van egy átlagos hétköznap és egy hétvége számai között. A mobilról és az asztali gépről érkező olvasók aránya viszont gyakorlatilag pontosan ugyanolyan egy szombati munkanapon, mint egy egyszerű hétköznap.

© 

Úgy tűnik, kiegyenlíti egymást két hatás: reggel és este munkába menet, vagy onnan hazafelé tartva kevesebben olvasnak híreket mobilon, de a pihenés közben többen veszik elő a telefonjukat, hogy olvassanak kicsit.

Találtunk félmillió munkást

De ne álljunk meg a saját olvasóinknál, még többet tudunk meg, ha megnézzük a DKT Gemius nyilvánosan is elérhető adatbázisát a teljes magyar internetező közösségről. Ők a 15 évnél idősebb, Magyarországon élő felhasználókat figyelik, összesen nagyjából 4,5 millió embert. 2018-ban, azokban a hónapokban, amikor volt szombati munkanap (március, április, október, november, december) a következőket mérték:

  • egy átlagos munkanapon 3,8 millióan használtak asztali gépet, közülük 900 ezren munkahelyit
  • a rendes hétvégi napokon 2,8 millióan neteztek asztali gépről, közülük csupán 100 ezren a munkahelyükről,
  • a szombati munkanapokon összességében ugyanannyian neteztek, mint egy átlagos hétvégi napon, de közülük 450 ezren ültek be a munkahelyi gépükhöz – tehát többször annyian, mint egy átlagos hétvégén.

Persze érdemes ezekkel az adatokkal óvatosan bánni. Az nem derül ki a számokból, hogy hányan dolgoztak otthoni pc-ről, és azt sem lehet tudni, hogy mi a helyzet azokkal, akik munka közben nem használnak számítógépet. Ha a fizikai munkásokról van szó, egyetlen dolgot biztosan tudunk: minden évben óriásit zuhan a magyar ipar teljesítménye akkor, amikorra az autógyárakban időzítik a kötelező nyári szabadságolásokat.

Többet fogyasztunk

Sokatmondó az is, hogy milyen az energiafogyasztás ilyenkor. Az világos, hogy hétköznapon több áramot fogyasztunk, mint egy hétvégén, hiszen sok munkahelyet nem nyitnak ki szombat-vasárnap. 2018-nak azokon a napjain, amikor szombati munkanap volt, a MAVIR adatai szerint az ország összes energiafelhasználása 5-8 százalékkal volt magasabb, mint egy átlagos hétvégi napon, és egy kivétellel 5 százalékkal alacsonyabb, mint egy egyszerű hétköznap.

Mindezek alapján azt lehet mondani: van hatása a szombati munkanapnak, még ha nem is mérhető pontosan, hogy mekkora. Több százezren egészen biztosan dolgoznak ezeken a napokon, de nagyon sokan inkább pihennek ilyenkor is. Kérdés, hogy a dolgozók kitermelik-e a cég villanyszámlájára való pénzt – az viszont szinte biztos, hogy a szombati munkanapért cserébe kapott négynapos hétvégéről mindenki kipihentebben jön vissza a munkába, és ezzel jól járhatnak a munkaadók is.

Szombati munkanapok 2019 előttünk álló részében és 2020-ban

Idén augusztus 10-én, szombaton dolgozni kell, cserébe augusztus 19-én, hétfőn nem.

Decemberben 24-e kedd, 27-e pedig péntek, így hatnapos ünnepi hétvégénk lesz, helyette két szombaton, 7-én és 14-én is dolgozni kell, vagyis két egymást követő munkahét lesz hatnapos.

2020-ban augusztus 21-e, péntek helyett 29-e, szombat lesz munkanap.

2020. december 24-én, csütörtökön nem kell dolgozni, helyette december 12-én, szombaton igen.

hvg.hu

Kapcsolódó cikkek

Óraátállítás: döntöttek a végső időpontról

2018. szeptember 17. 10:47
Az Európai Unió 2019 októberétől eltörli az évente kétszer esedékes óraátállítás gyakorlatát, a tagállamoknak pedig áprilisig lesz idejük dönteni, hogy a nyári vagy a téli időszámításhoz tartják magukat – derült ki az Európai Bizottság közleményéből. Az EU eddig az összes tagállamot arra kötelezte, hogy március utolsó vasárnapján egy órával állítsák előre az órákat, októberben pedig vissza.

Képességek szaktudás nélkül

2019. augusztus 08. 14:48
Összegyűjtöttünk 9 képességet - természetesen a teljesség igénye nélkül - , melyek nem igényelnek sem szaktudást sem iskolai végzettséget, de roppant hasznos, ha rendelkezünk velük